A megye a Kisalföld, a Soproni-hegység és az Alpokalja, valamint a Bakony és a Sokorói-dombság találkozásánál fekszik. Területe a történelmi Győr, Sopron, Moson és Pozsony vármegyék részeinek összevonásával, majd néhány Veszprém megyei település csatlakozásával alakult ki (1920 és 2002 között, több lépésben).
Az Ausztriával és Szlovákiával határos megye Magyarország észak-nyugati kapuja: területén európai jelentőségű közutak, vasutak és vízi utak haladnak keresztül.
Műemlékei közül kiemelendő Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár belvárosa, a fertődi Esterházy-kastély, a nagycenki Széchenyi-kastély, valamint a kisvárosok és falvak templomai és kastélyai. A Pannonhalmi Bencés Főapátságot és a Fertő-tájat a világörökség részévé nyilvánította az UNESCO. A megyében két nemzeti park, több tájvédelmi körzet és natúrpark, valamint számos védett természeti érték is található.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat vezetésével, európai uniós támogatással megvalósult SacraVelo projekt célja a magyar-szlovák határtérség Duna menti megyéi szakrális értékeinek közös bemutatása a szabadidő aktív eltöltésére és a kerékpáros turizmus élénkítésére.
A SacraVelo kerékpáros zarándokútvonalak hálózata illeszkedik egyrészt a népszerű és közkedvelt turisztikai célpontokhoz, másrészt pedig az EuroVelo nemzetközi kerékpárutak hálózatához.
A Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nagyszombat és Pozsony megyékre kiterjedő SacraVelo projektcsomag egy kerékpárral biztonságosan bejárható hálózatot jelöl ki a szakrális értékek mentén. A kitáblázással ajánlott hálózat két pontján, a csallóközi Bacsfa községben és a rábaközi Szil községben biciklis centrum is létesült.
A SacraVelo kerékpáros zarándokutak Győr-Moson-Sopron megye területén kijelölt hálózata 648 km hosszú, 110 települést érint, melyek mentén 83 kis pihenőhely létesült. A megyei hálózat 216 szakrális látnivalót ajánl, a tájékozódást 139 négynyelvű térképes-információs tábla segíti.
A szakrális célállomások hagyományos eszközökkel történő bemutatása a legkorszerűbb eszközökkel (honlap és mobil applikáció) párosul, mely a kerékpáros zarándokok és turisták számára az érdekes pontok felkeresése és a látnivalók részletes bemutatása mellett hasznos kiegészítő információkat is tartalmaz.
Az 1779-es földrengés után újjáépített templom mellékoltára Nepomuki Szent János vértanúságát és megdicsőülését idézi. Alatta a celldömölki Mária kegyszobrának másolata látható. A szószék két faragott-festett képe Szent Pál apostolt és a sátánt legyőző Szent Mihály főangyalt jeleníti meg. A főoltár feletti festmény központi alakja a páncélba öltözött Szent László király, amint kardját a Magyarok Nagyasszonyának ajánlja. Farkas Vajk üvegművész 2008-ban készítette az öt ablak képeit. Közülük kettőn Árpád-házi királylány látható: Szent Piroska bizánci császárné (Szent László lánya) kezében a történelmi Magyarország térképével és Árpád-házi Szent Erzsébet (II. András lánya) kötényében a rózsákkal. Három üvegkép a közelmúltban boldoggá avatott Salkaházi Sárának, Apor Vilmosnak és Brenner Jánosnak állít emléket. A templom előtt az erdélyi testvérfalu, Székelyszentkirály ajándékaként „Isten segedelmével” 2000-ben állított kapu látható. Nepomuki Szent János 1722-ben emelt szobra a Győr felé vezető kerékpárút mellett áll.
Az Esterházy Ferenc által 1700-ban épített, markáns oromzatú, osztópárkányos kápolna egy mély fekvésű liget szélén, füvesített-fás területen áll. Régebben a temetkezési szertartásoknál használták.
Az 1937-ben emelt modern templomot Serédi Jusztinián esztergomi érsek szentelte fel. A homlokzaton Jézus-szobor áll. A szentélyfal Krisztus-képét és a főhajó oldalfreskója golgotai jelenetét Borsa Antal festette. Ő tervezte a tabernákulum-ajtó angyali üdvözlet domborművét és a Mária-szoborral ékes mellékoltárt is. Ez utóbbit 1943 decemberében Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök szentelte fel (aki a kommunista hatalom áldozataként az 1950-es évek elején vértanúságot szenvedett, és akit 2009-ben boldoggá avattak).
A templomot 1807-ben szentelték fel. 1904-ben építették fel a ma is látható tornyot és azt harangokkal látták el. Ezek közül a nagyobbikat az első háború alatt elvitték, de pótolták 1926-ban. A templom az 1938-as felújításkor új padokkal gazdagodott. 1940-ben a templom mellett tanítói lakás épült. 2004-2011 között ismét felújították az istenházát és a lelkészlakást.
A Győrszemerei Református Egyházközség temploma 1786-ban épült, késő barokk stílusban. 120 fő befogadására alkalmas. Tornya az 1800-as évek elején épült, és két harang lakja. Az ellenreformáció idején artikuláris hely volt: csak itt szabadott a környéken református istentiszteletet tartani, ezért egészen Mosonmagyaróvártól ide jártak a hívek. Ebből a korból valók a gyülekezet legszebb terítői és értékes kegytárgyai, melyek egy része a Pannonia Reformata Múzeumban látható, Pápán. E tárgyak közül a legkülönlegesebb klenódium, a kókuszos kehely 1646-ból. A templom keresztelőmedencéjének kupolája őrzi a korábbi deszka-templom emlékét, mert eredetileg annak toronysisakjaként szolgált.
A templomot 1749-ben építették, barokk stílusban. A főoltárkép Szent Lőrinc diakónus vértanúságát ábrázolja. Az oltárkép mellett két falfestményen szintén az ő életéből láthatunk egy-egy jelenetet. A bal oldali képen püspökével szentmisén vesz részt, angyali jelképekkel és Szent Tarzíciusz, a ministránsok védőszentje társaságában. A másik képen Szent Lőrinc a szegényeket és a betegeket gondozza.
A falu és a környékbeli községek hívei adományaikkal és munkájukkal támogatták a templom építését, amelyet 1958. augusztus 22-én szenteltek fel. A bejáratot Szűz Mária szobra ékesíti, a belépőt pedig Szent Antal-dombormű fogadja. Az ácsműhelyben dolgozó Szent Józsefet és segédjét, a kiskamasz Jézust ábrázoló oltárképet Borsa Antal festette. A keresztút 14 stáció-képe is az ő alkotása. A szentélyben Mária-szobor és Jézus Szíve-szobor található. A harangot 1799-ben Hendel Gáspár öntötte. A templom előtti kőkereszt 1904-ben készült. A templomkertben álló Szent József kőszobor a győri orsolyitáktól való.
A két protestáns felekezetnek 1964-ig közös harangjuk volt a sági Kiáltó-hegyen (ma ez a harang a református templom tornyában van). Az 1958-ban épített evangélikus templom harangja egykor a soproni Evangélikus Tanítóképző Intézet kis harangja volt. Az alul 62 cm átmérőjű acélharang Bochumból, Németországból való, és 1858-ban öntötték. A gyülekezet tulajdonában lévő keresztelési és úrvacsorai edények egyidősek a templommal. A cibórium (ostyatartó) a 2002-ben konfirmáltak ajándéka. A belső tér Winkler Gábor tervei alapján átalakult, és lebontott szószékoltár helyett ambót állítottak.
A Pannonhalmát ostromló török sereg 1683-ban Ságot és templomát is elpusztította. A református hívek sárból tapasztott falakkal tanítólakást, iskolát és imaházat emeltek. A mai templomot minden külső támogatás nélkül a sági kis gyülekezet építette, a 10 m magas tornyával együtt. A Békefi Benő püspök által felszentelt épület belső mérete 7 x 17 m, az ülőhelyek száma 130. A templomban látható Szecsei János, mártírhalált halt gályarab prédikátor emléktáblája. A templom falán emléktábla hirdeti: „Isten dicsőségére épült 1963-68-ban.” A 95 kg-os harangot Seltenhofer Frigyes öntötte 1872-ben Sopronban.
A templom az Árpád-kori kápolna romjaira épült 1748-ban. Ezt 1910-ben bővítettek és toronnyal látták el. A barokk főoltáron Szent Flórián és Szent Pál aranyozott szobrai állnak. Közöttük az oltárkép Szent Annát, Szent Joachimot és lányukat, Máriát ábrázolja. A mellékoltár győrsági hársfából faragott, színes Szűz Mária-szobrát a hívek készíttették, hálából a háború alatt tapasztalt égi oltalomért.
Egy urasági magtárból 1946-ban alakították ki a templomot, ahol az első bérmálást Mindszenty József esztergomi érsek végezte. A tornyot 1967-ben emelték. A szentély falára erősített kereszt Krisztus szobra köré Závory Zoltán 1984-ben három jelenetet ábrázoló képet festett. Az alkotás középső jelenetén, a kereszt mellett Mária, János apostol és Mária Magdolna látható. A bal oldali jelenet központi alakja a Jézus keresztjét megtaláló Szent Ilona, Konstantin császár édesanyja a központi alakja. A jobb oldali jelenet II. János Pál pápát és kíséretét ábrázolja. A tabernákulumot és a szembemiséző oltárt Vigyázó László fafaragó művész készítette.
A nádorvárosi Kálvária-domb valaha kelták, később a rómaiak temetője volt. A 12-13. században itt állt a Szent Adalbertről elnevezett prépostság temploma és káptalani székháza. Ezek a 16. századi török portyázások idején elpusztultak. A 17. században a katonai hatóság vesztőhelyet állított fel itt. A 18. század elején a jezsuiták építették meg a Kálváriát. A dombra széles kőlépcső vezet fel, a megfeszített Krisztus és a két lator keresztjéhez. A Golgota lábánál a Wittwer Márton Athanáz által tervezett barokk kápolnák állnak. A Kálvária utca mentén sorakozó, Jézus szenvedéseit megjelenítő hét stáció 1722-ben készült.
A Szent Kamill alapította „Betegeket és Haldoklókat Szolgálók Társasága” 1761-től szolgált a győri kórházban. A kamilliánus atyák áldásos tevékenységének II. József szerzetesrendeket feloszlató intézkedése vetett véget. Megmaradt viszont A Nádorvárosban felépített templomuk viszont megmaradt, homlokzatán a rend címer-kövével. A szentély hátsó falát betöltő oltárépítményen 15 aranyozott faszobor látható. A szoborcsoport központi alakjai fent a napba öltözött Szűz Mária, kétoldalt pedig Szent István és Szent László király. A Szent Kamill istenélményét ábrázoló főoltárképet a firenzei Antonio Capacci 1780-ban festette. A hajót négy mellékoltár ékesíti. A szószék-mellvéd dombormű-jelenete összefügg a hangvetőn álló szoboralak mozdulatával: Mózes a tízparancsolat kőtábláit felemelve arra készül, hogy azt az aranyborjú imádására vetemedett nép közé hajítsa. A templom melletti plébánián megtekinthető Jézus Torinóban őrzött halotti leplének pontos másolata.
A győri vár törököktől való visszafoglalása (1598) után engedélyezték a menekülő szerbek (rácok) letelepedését Újvárosban. A mai épület helyén már 1703-ban egy templom állt, melyet a szerb közösség 1727-ben különböző stílusjegyeket hordozó, ortodox templommá épített át. Miután a városban szerb lakosság lassan „eltűnt” a városból, a rác templom sokáig magányosan állt. A Szerb Ortodox Egyház a parókia épületével együtt felújított templomot 1997-ben tartós használatra átadta a győri Görög Katolikus Egyházközségnek. A támpilléres templom különleges értéke a copfkeretezésű ikonosztázion és a szintén copf-stílusú padok sora. Az ikonosztáz a berendezéssel együtt késő barokk alkotás, amelyben az ortodox kifejezésmód sajátosan keveredik a korabeli közép- és nyugateurópai stílus jegyeivel. A hagymasisakos torony a szép ívelésű homlokzat előtt áll. A korábbi barokk kapu helyett a kosáríves hajlatú kapunyílást modern vonalú, kétszárnyú vaskapu tölti ki. A templomkertben régi szerb sírkövek láthatók.
A győri reformátusok 1784-ben vásárolták meg az újvárosi „Vörös Ökör” fogadót, majd kimérték helyet, ahol még abban az évben felépítették a toronytalan, udvarra nyíló templomukat. Ezt az istenházát a mostani templom megépítéséig használta a gyülekezet. 1863-ra a fogadó helyén elkészült a mai parókia. Az egyháztanács 1901-ben határozott új templom létesítéséről. A historizáló, neogót stílusú templom 1905-1906-ban épült Csányi Károly tervei alapján (aki mintának az azóta már lebontott brassói református templomot tekintette). A torony tűhegyes sisakján a betlehemi csillagot – mely Jézushoz vezet – messziről észrevenni. A homlokzatra állított kakas arra figyelmeztet, hogy senki ne tagadja meg meg Krisztust, mint ahogy Péter tette. A templombelső kialakítása egységes hatású, a monumentális csarnokteret gótikus díszek gazdagítják. A Mózes-széket Kelemen Márton győri szobrász készítette.
Az eklektikus stílusú zsinagógát a neológ izraelita egyházközség építette. A Benkó Károly pesti építész tervei alapján a historizmus és szecesszió szellemében 1870-ben elkészült reprezentatív épület mintaként szolgált más városok zsinagógáinak építéséhez, mint a nagyvárosi környezetbe jól illeszkedő, nagy befogadóképességű zsinagógák méltó előképe. A templom körerkélyekkel gazdagított, kupolával fedett nyolcszög alakú belső tere lenyűgöző látványt nyújt. 1926-27 között átépítették: a keleti lépcsőházakat átalakítva téli imatermet hoztak létre. A 2006-ban helyreállított, kiváló akusztikájú épület múzeumi állandó kiállítás és kulturális rendezvények helyszíne is. Itt tekinthető meg többek között id. Vasilescu János (1923-2006) a második világháború utáni magyar képzőművészetet bemutató gyűjteménye.
A templom 1784-85-ben épült, zárt udvarban és torony nélkül. A bejáratokat védő baldachinszerű előtetők később kerültek a homlokzatra. A filigrán, íves-körös kovácsoltvas alátámasztások drapériához hasonló, díszes vastetőt hordoznak. A belsőkarzatos teremtemplom legfőbb dísze a faragott késő barokk szószékkel egyesített oltár. A nagyméretű oltárképet Petőfi barátja, Orlai Petrich Soma festette. Az oltár előtt 1817-ben készült, vörös homokkőből faragott keresztelőkút áll, fedelén Jézus megkeresztelését ábrázoló bronz szoborcsoporttal. A karzatokra a tér négy sarkában kialakított, íves lépcsőkön lehet feljutni. A „Czézár típusú" orgona 1926-ban épült. A korábbi hangszer 1791-ben készült egyenes-félköríves záródású, aranyozott-fehér homlokzatát meghagyták. A modern hangzású, hatalmas méretű orgona így harmonikusan illeszkedik az „öregtemplom” képébe.
A karmelita szerzetesek 1697-ben érkeztek Győrbe. Templomuk a rendbeli Witwer Márton Athanáz laikus testvér tervei szerint épült 1721-1725 között. Oltárait a szobrokkal együtt Domonkos karmelita testvér készítette. A kolostor 1732-re készült el. A templom olaszos karakterű homlokzata mögött páratlanul szép, ellipszis alaprajzú, kupolával fedett belső tér és négyzetes szentély található. A Szűz Mária előtt hódoló Szent István királyt és Szent Imre herceget ábrázoló főoltárképet, valamint a – Szent József halála, Nepomuki Szent János vértanúsága, Szent Terézia szívsebzése és Keresztes Szent János megdicsőülése – mellékoltárok képeit Martino Altomonte festette. Az épületegyüttes legkorábban, 1718-ban elkészült része, a híres loretói kápolna, a Szent Család názáreti házának a másolata. Ennek oltára felett áll a Szerecsen Madonna 1717-ben készült szobra, karján a gyermek Jézussal (mindkettő arcát fekete ébenfából faragták, és fejükre koronát helyeztek). A homlokzathoz épített apró kápolnában egy hófehér barokk alkotás, az úgynevezett „Hab Mária” szobor áll.
A városban 1626-ban letelepedett jezsuiták temploma 1634-1641 között épült, a római Il Gesu templom mintájára. 1667-re a rendház és az iskola is elkészült. A templom belseje kora barokk stílusú. A Szent Ignác megdicsőülését ábrázoló főoltárképet, valamint a szentély és a hajó mennyezetképeit (Szent Ignác lelkének mennybevitele és Angyali üdvözlet) Paul Troger, a bécsi barokk jeles művésze és két társa festette. A gyönyörű barokk szószék 1749-ben, az orgonaszekrény pedig 1755-ben készült. Az orgona felett angyalkoncert-freskó látható. A gazdagon faragott padok és ajtók díszítésében a kagylóminta uralkodik. A hajó két oldalán három-három kápolna található. Berendezésük idősebb a főhajó alkotásainál. A szentélyből nyíló Keresztút-kápolnában Pátzay Mária 1980-ban készült dombormű-stációi láthatók. A jezsuita rend feloszlatása után, 1802-től a bencések használják az épületegyüttest.
A szobor a győri barokk egyik legszebb emléke. Az Ószövetséget szimbolizáló frigyláda felett, hétpecsétes könyvön ülő bárány az Újszövetség szerzőjét, Jézust jelképezi. A hiteles történet szerint 1729-ben egy bigámiával és hamis névhasználattal gyanúsított katona a jezsuita kolostorba menekült. A katonák körbevették a szerzetesek kolostorát. A szerzetesek a blokád megszüntetése érdekében megpróbálták a szökevényt a püspökvárba átmenteni. Az úrnapi körmeneten ministránsnak öltöztetett katonát azonban a társai felismerték, és a fegyveres katonaság a körmenetre rontott. A dulakodás közben kiesett a pap kezéből a monstrancia és eltörött. Az emlékművet 1731-ben emeltette III. Károly király az Oltáriszentségen esett sérelem kiengesztelésére.