Komárom-Esztergom megye

Kategória : Tatabánya

Tatabánya, Felsőgallai Kálvária Kápolna

Kategória : Tatabánya

A kálváriák közül az egyik legszebb fekvésű a tatabányai felsőgallai. A történetéről keveset lehet tudni. Az 1850-es években Fogl János bíró építette a Kálvária-hegyi kápolnát az odavezető úttal és stációkkal a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére.2008-ban a Felsőgallai Egyházközösség szépen felújította a kálváriát és az addigra már romokban álló kápolnát. A trapéz alakú szentély a frankfurti egyházközösség ajándékát képező szobrot rejti. Cím: Tatabánya-Felsőgalla, Kálvária-hegy További információ:Központi Plébánia Hivatal2800 Tatabánya, Gellért tér 6.06-34-337-422banhidaiplebania@gmail.comhttp://tatabanyaiplebania.hu

Kategória : Tatabánya

Tatabánya, Óvárosi Szent István templom

Kategória : Tatabánya

Óváros, Tatabánya egyik elődtelepülése első római katolikus templomát a MÁK Rt. jóvoltából kapta. A bányatelepen Ullein József építész tervei alapján 1912-ben épült a neogót stílusú templom. A bazilika formájú, 12 oszlopos, három hajós templom az 1970-es években teljes felújításon esett át többek között Makovecz Imre közreműködésével. A templom belső kiképzése és az orgona hangversenyek megrendezésére is alkalmassá teszik a templomot. A szentélyapszis alatt vannak a háborús időkben betegellátásban segédkező lengyel apácák eltemetve. Címe: 2800 Tatabánya, Május1 tér 5Búcsú: 08.20. További információ:Központi Plébánia Hivatal2800 Tatabánya, Gellért tér 6.06-34-337-422banhidaiplebania@gmail.comhttp://tatabanyaiplebania.hu

Kategória : Tata

Tata, Zsinagóga

Kategória : Tata

Legkorábbi írásos említése egy az 1749-ből származó kérelem melyben a mezővárosban élő zsidó családok kérték zsinagógájuk tatarozásának engedélyezését az uradalomtól. Az átalakítást az uradalom jóváhagyta, és a kérelmezők az uradalom pénztárába befizették a Fellner Jakab által készített tervekért az 1.000 Ft-ot. 1861-ben ezt a barokk zsinagógát építették át. A terveket lovag Weschselmann Ignác, Ybl Miklós munkatársa készítette el. Az Ó-temető tér 1883. évi rendezése során a zsinagóga előtti tér egy részét elkerítették. Az 1944 nyarától raktárnak használták, majd 1977-től a Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma működött a falak között. Az épület jelenleg hasznosításra vár. Az épület kertjében felállított gránitkőbe vésett szöveg őrzi az auschwitzi haláltáborba elhurcolt tatai zsidók emlékét. A holokauszt-emléknap alkalmából 2004. november 18-án a felújított zsinagóga udvarán felavatták Lugossy Mária Minden idők mártírjainak emlékére című alkotását. Ekkor nyilvánították Komárom-Esztergom megye holokauszt-emlékhelyévé a tatai zsinagógát. Címe: 2890 Tata, Hősök tere További információ:(+36) 34/381-251http://kunymuzeum.hu/Előzetes telefonos bejelentkezés után, a vár nyitvatartási idejében látogatható!

Kategória : Tata

Kalvária – Tata

Kategória : Tata

Legkorábbi írásos említése egy az 1749-ből származó kérelem melyben a mezővárosban élő zsidó családok kérték zsinagógájuk tatarozásának engedélyezését az uradalomtól. Az átalakítást az uradalom jóváhagyta, és a kérelmezők az uradalom pénztárába befizették a Fellner Jakab által készített tervekért az 1.000 Ft-ot. 1861-ben ezt a barokk zsinagógát építették át. A terveket lovag Weschselmann Ignác, Ybl Miklós munkatársa készítette el. Az Ó-temető tér 1883. évi rendezése során a zsinagóga előtti tér egy részét elkerítették. Az 1944 nyarától raktárnak használták, majd 1977-től a Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma működött a falak között. Az épület jelenleg hasznosításra vár. Az épület kertjében felállított gránitkőbe vésett szöveg őrzi az auschwitzi haláltáborba elhurcolt tatai zsidók emlékét. A holokauszt-emléknap alkalmából 2004. november 18-án a felújított zsinagóga udvarán felavatták Lugossy Mária Minden idők mártírjainak emlékére című alkotását. Ekkor nyilvánították Komárom-Esztergom megye holokauszt-emlékhelyévé a tatai zsinagógát. Címe: 2890 Tata, Hősök tere További információ:(+36) 34/381-251http://kunymuzeum.hu/Előzetes telefonos bejelentkezés után, a vár nyitvatartási idejében látogatható!

Kategória : Tata

Tata, Szent Imre Római Katolikus Plébániatemplom – (Kapucinus templom)

Kategória : Tata

A kapucinus szerzetesek Esterházy József invitálására érkeztek a városba. A világtól elzárt atyák a három szerzetesi fogadalmat –szegénység –tisztaság –engedelmesség - a barna csuhájukat összefogó fehér kötélöv is jelképezi. A templom gyorsan elkészült, 1746. július 27-én adták át. Építője a komáromi Kuttner József építőmester, aki Fellner Jakab tanítványa volt. Külsejére a tudatosan vállalt szerénység jellemző. A templom külső falához a kapucinusok kőkeresztje van hozzáillesztve. Az egyszerű külső pompás barokk belsőt rejt. Az egyhajós templom ékessége az egész oltárt kitöltő gazdag faragású főoltár, és a diadalív két oldalán épített mellékoltárok. Kompozíciójuk Josef Beckert bécsi szobrász tervei alapján Jácint testvér asztalos keze munkája. Carl Auerbach és Casper Reisner az alkotói a mellékoltárok képeinek, a főoltáré Müller Ferenc. Az 1890-ben készült képen Szent István a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja az országot, fia Szent Imre jelenlétében. Szolgáltatások: Kapucinus Múzeum, kegytárgybolt Címe: 2890 Tata Bartók Béla út 1. További információ:+36 34/380-019tataikapucinus@gmail.comhttp://www.tataikapucinus.hu/

Kategória : Tata

Tata, Szent Kereszt templom

Kategória : Tata

A város főterén a Kossuth téren magasodó műemlék templom Franz Anton Pilgram , Fellner Jakab és Grossmann József tehetséges barokk építészek munkáját dicséri. A kéttornyú templom lenyűgöző belső terének kialakítása többek között Mohl Adolf, Gött Antal, Schweiger Antal valamint Mes János György nevéhez fűződik. A kéttornyú, egyhajós épület külső és belső díszítésében egyaránt a késő barokk korszak népszerű ornamense, a levelekből font füzérdísz uralkodik, melyről e korstílus a copf elnevezést nyerte. A főhajó kétboltszakaszos, csehsüveggel fedett; a szentély a főhajónál szűkebb terű. A tornyok csaknem 60 méter magasak, mindkettő barokk sisakkal zárták le. Komárom-Esztergom megye 2. legnagyobb temploma. A templombelső központjában a copf stílusú főoltár áll, mely vörös márványból készült; oszlopos építményében a Kálvária faragott korpusza látható. A liturgikus tér legszebb dísze a márvány szentélyrács és a faragványokkal gazdagon ellátott szószék, valamint Hubert Mauer 1799-ben alkotott festménye, mely Péter és Pál apostol búcsúját ábrázolja. A sekrestyében a II. József által megszüntetett majki kamalduli remeteség templomának faragott sekrestyeszekrénye látható, amely a rokokó bútorművesség remeke. A templom kriptájában található Fellenthali Fellner Jakab nagyszerű barokk építész sírja is, illetve portré szobra a templom előtti téren kapott helyet. Címe: 2890 Tata Kossuth tér 15. További információ:+36 34/588-163 szentkereszttata@gmail.com

Kategória : Esztergom

Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi

Kategória : Esztergom

Cím: Esztergom, Berényi Zsigmond u.18.Honlap: www.esztergomidzsami.huA 400 éves egykori török imaház ma múzeumként működik. Az épület Esztergom városának egyik legmozgalmasabb időszakából származik, ez az egykori Török Birodalom központjától észak-nyugati irányban található legtávolabbi megmaradt és felújított dzsámi.Az esztergomi török uralom 130 éves ideje alatt (1543-1595 és 1605-1683), az 1600-as évek első felében épült az épület, amelyhez ma Magyarországon nincs hasonló. Az alapos kutatásnak és a szakszerű helyreállításnak köszönhetően ma az épületet szinte teljesen régi fényében láthatjuk.A múzeum nemcsak az érdekes épületet igyekszik bemutatni a látogatóknak, hanem Esztergom török-kori történetét is kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az egykori imatér pedig ma időszakos kiállításoknak ad otthont, a legkülönbözőbb témákban. Ezen felül rendszeresen tudományos illetve művészeti előadásokat rendezünk a Víziváros északi részén álló, csodálatos akusztikával rendelkező épületben.Egyedülállóvá teszi az épületet, hogy valószínűleg már a török-korban egyfajta látványosság volt, köszönhetően a helyszínhez fűződő jeles eseménynek. 1543-ban ugyanis a városfal vízivárosi szakaszán lévő Kicsi kapun jutott be az első három török szpáhi Szulejmán szultán seregéből az esztergomi várba, aminek köszönhetően először került török kézre Esztergom (1543-1595). Erre Szulejmán szultán halála után is emlékeztek, minden valószínűség szerint ezért állítottak neki emléktáblát a Kicsi kapu fölé az 1600-as évek első felében, és ezért tisztelegtek a hódítás emléke előtt a kapu fölé épült dzsámival.

Kategória : Esztergom

Keresztény Múzeum

Kategória : Esztergom

Cím: Esztergom, Mindszenty tér 2.Honlap: www.keresztenymuzeum.huAz esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, amely több évszázad európai és magyarországi emlékeit őrzi. Képtárának magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák anyaga révén az ország harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteményeként ismert, amely szorosan követi a budapesti Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát. A Keresztény Múzeum gyűjteménye sokoldalúságával is kitűnik. A későközépkori művészet itt őrzött alkotásai mellett – köztük Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki Úrkoporsó és MS Mester Passióképei – jelentős az újkori festészeti gyűjtemény, valamint a rendkívül gazdag iparművészeti és a több mint 5000 lapot számláló grafikai gyűjtemény is.A Keresztény Múzeum állandó kiállítása a Prímási Palota második emeletén tekinthető meg.Az állandó kiállításon bemutatott gyűjtemények:-  magyar, német és osztrák későgótikus festészet és szobrászat (15-16. sz.)-  olasz festészet (13-18. sz.)-  magyar, osztrák és német barokk festészet (17-18. sz.)-  németalföldi festészet (15-16. sz.)-  falikárpitok (15-20. sz.)-  ikongyűjtemény és orthodox fémművesség (16-20. sz.)-  az iparművészeti gyűjtemény legszebb darabjai: ötvösművek, elefántcsont-faragványok, órák, szelencék, kerámiák üvegfestmények, keleti csomózott szőnyegek (12-20. sz.)Földszinti kiállítótermeiben a Keresztény Múzeum az 1980-as évek óta rendszeresen rendez időszaki kiállításokat is.

Kategória : Esztergom

Duna Múzeum Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum

Kategória : Esztergom

Cím: Esztergom, Kölcsey utca 2.Honlap: www.dunamuzeum.huA Duna Múzeum 2001-ben az Év Múzeuma kitüntető címet nyerte el. 2003-ban megkapta az Európai Múzeum Fórum különdíját, 2005-ben Családbarát Múzeum, 2009-ben pedig Látogatóbarát Múzeum díjat kapott.A múzeum vizeink történetének, a vízügyi szakma írott és tárgyi emlékeinek, jeles művelőinek dokumentumait gyűjti egybe és mutatja be. A kiállítás főbb tematikai egységei: a víz fizikai és kémiai tulajdonságai, vízszabályozások, árvizek, árvízvédelem, a magyar térképészet históriája, a vízellátás-csatornázás története, egyetemes és magyar technikai és vízügyi kronológia. Gyermekek részére játszószobát is kialakítottak, ahol a víz fizikai törvényeit (zsilip, kút, szivattyú, vízikerék, hullámzások, örvénylések keltése, stb.) ismerhetik meg.A múzeum sokszínű gyűjteményébe enged bepillantást a 2014-ben nyílt Látványtár. A mérnöki műszerek, különböző vízemelők, hajók és malmok makettjei, a folyószabályozásokhoz készült régi és újabb térképek mellett Széchenyi István útlevele is megtekinthető itt, a képeslapgyűjteményben pedig a világ ismert és kevésbé ismert vizes tájairól származó üdvözletek között digitális formában böngészhetnek az érdeklődők. A múzeumi gyűjtemény felfedezését, a muzeológusi munka örömeinek és nehézségeinek megismerését érintőképernyők, táblagépek és más multimédiás eszközök segítik.

Kategória : Esztergom

A Kis-Duna Sétány és a védett Platánfasor

Kategória : Esztergom

A Kis-Duna sétány Esztergom Királyi városrészén halad a észak-déli irányba egészen a Vízivárosig, a Duna Prímás-szigeti mellékága mellett. A sétány a Kis-Duna jobb partján található, a Királyi városrész nyugati határa. A Gesztenye fasorral együtt fogják közre a Prímás-szigeti mellékágat. A sétány köti össze a város turisztikai szempontból legfontosabb területeit, a történelmi Esztergomot a Széchenyi térrel és a Vízivárost a bazilikával és Várheggyel. 1913-ban ültették a ma is meghatározó platánsort. A vízivárosi szakaszon található a középkori eredetű Mattyasovszky (vagy Hévíz)-bástya, valamint egy török eredetű fürdő romjai. A sétány északi végénél egy méter magasan még látszik a középkori várfal, amire a mai Szent Erzsébet Iskola épült. A falba beleágyazott ágyúgolyók mai napig megtalálhatók.

Kategória : Esztergom

Barokk belváros – Széchenyi tér és környezete

Kategória : Esztergom

A Széchenyi tér, Esztergom város közel 10 000 négyzetméteres főtere, amely eredetileg a középkori, majd a barokk város piactere volt. Az épületek zöme műemlék.A török kiűzése után elsőként ez a terület népesült be újra. A teret övező, többségében barokk, klasszicista és romantikus épületeket a város leggazdagabb kereskedői építették. Mai neve Esztergom Város Tanácsának 1860. évi döntése alapján született, és azóta viseli Széchenyi István nevét.2006-ban teljesen átépült a Széchenyi tér. Az átalakítás után a főtérről kitiltották a gépjárműforgalmat, porfír kőből életfa mintázatot alakítottak ki az új burkolatban. Több épület új, vendéglátói funkciót kapott. Elkészült az úgynevezett Ister-kút, ami egy öt női alakból álló szökőkút. A szobrok Párkányi-Raab Péter alkotásai. A városháza elé két medencében egy-egy szökőkutat állítottak, és két megemelt növényágyat alakítottak ki. A turisztikailag kiemelkedő épületek, mint a Takarékpénztár, a Bíróság, a Posta, a Városháza díszkivilágítást kaptak, és a térről ingyenes Wi-Fi internet is elérhető. 2007 februárjában kilenc padot helyeztek el a téren, aminek alapját 2-2 kőből faragott, egyenként 300 kilogrammos oroszlán adja.A tér keleti oldalán a Rákóczi tértől, a valahai patikától (Széchenyi tér 25., barokk sarokház, ahol patika működött közel 200 évig, ma pedig pálinkaház) a postáig haladva láthatjuk: a romantikus stílusban átépített barokk palotát a Széchenyi tér 23-as szám alatt, a volt Takarékpénztárt a 21-es szám alatt, az 1802-ben épült 19-es számú házat, a 15-ös sz. Pozzi-házat, a klasszicista 13-as sz. épületet, az Ister-kutat, a 7-es sz. Gróh-házat (a város egyetlen rokokó épülete), az 5-ös historizáló épületet, a 3-as számú romantikus saroképületet (Posta).A teret a Városháza épülete zárja le a postaépületére merőlegesen.A Széchenyi tér másik oldala, a nyugati oldal ugyancsak számos műemlék épületnek ad helyet: 19. század elején klasszicizáló stílusban átépített 4-es sz. ház, barokk eredetű kéttengelyes lakóház 6-os számmal, klasszicizáló 10-es sz. földszintes lakóépület, klasszicista 12-es számmal ellátott ún. Frey-ház, földszintes 14-es sz. historizáló lakóház, 18-20-as sz. historizáló stílusú ház a 19. század elejéről, 22-es számmal az 1903-ban épült bírósági épület, klasszicizáló 24-es számozású úgynevezett Kollár (Koller) ház, historizáló stílusú 26-os számú épület (valahai Kereskedelmi és Iparbank székháza).

Kategória : Esztergom

Bazilika

Kategória : Esztergom

Az esztergomi Bazilika Magyarország legnagyobb temploma. Az esztergomi Várhegy emblematikus épülete, a köznyelvben Esztergomi Bazilikaként ismert főszékesegyház, Magyarország rangban első temploma. A főhomlokzaton olvasható CAPUT, MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE felirat is erre utal: Feje, Anyja és Tanítója a Magyar Egyházaknak. A 100 méter magas bazilika 1822 és 1869 között épült. Az épület felszentelésére 1856-ban került sor. Itt található a világ legnagyobb, egy vászonra festett oltárképe is. A főszékesegyház altemploma az esztergomi érsekek mindenkori temetkezőhelye. Itt nyugszik az egyházi épületegyüttes megálmodója, Rudnay Sándor, de itt találhatók a korábbi székesegyházhoz tartozó középkori, kora-újkori sírkövek is. Itt került újra elhelyezésre Mátyás király nevelőjének, kancellárjának, Vitéz János érseknek, illetve a három királyt is koronázó Széchy Dénes bíboros érseknek a síremléke is. A bazilika első szintjén elhelyezkedő, kiemelkedő művészi és művelődéstörténeti értéket képviselő liturgikus ötvös- és textiltárgyakból álló gyűjtemény Európában is különlegességnek számít. Itt őrizzük évszázadok óta a Koronázási eskükeresztet, melyre a koronázási szertartás alkalmával királyaink esküdtek.

Kategória : Esztergom

Királyi Vár

Kategória : Esztergom

Esztergom és a város közepén álló Várhegy páratlan kilátást nyújt. A Várhegy történelme magába sűríti Magyarország történelmét is. 971 táján került a fejedelmi trónra Géza, aki az esztergomi várhegyet választotta szálláshelyéül. Itt született István király. István Király idején a vár a király legfontosabb székhelyévé válik. A XI. század első évtizedében, a magyar egyházszervezet kialakításakor az érsek székhelyül ugyancsak az esztergomi várat, a várhegy északi részét kapja. Könyves Kálmán idejétől kezdve, a XII. század végéig Esztergom jelentősége ismét megnő, állandóan királyi székhelyként szerepel. Megfordul itt többek között III. Konrád német császár, VII. Lajos francia király és I. (Barbarossa) Frigyes német császár is. III. Béla idején újjáépült a királyi palota. 1198-ban Imre király lemond a várról az érsek javára. Ekkor indul meg az a folyamat, amelynek során Esztergom királyi székhelyből érseki várossá alakul. 1241-42-ben a tatárok a királyi várost elpusztították. Ennek nyomán 1249-ben IV. Béla a várhegy jól védhetőnek bizonyult falai közé telepíti a királyi város polgárságát, ugyanekkor végleg lemond a királyi palota használatáról az érsek javára. A XIV. század elején az Árpád-ház kihalása után bekövetkezett trónutódlási harcokban a vár is sokat szenvedett. Vitéz János (1465-1472) kezdte meg a reneszánsz érseki palota kiépítését a középkori királyi palota átalakításával, amelyet Bakócz Tamás (1497-1521) és Szathmáry György (1521-1524) érsek is folytat. 1543-ban a vár a török kezére került. 1683-ban a töröktől való visszafoglalás után, majd nem sokkal később 1706-ban, amikor Rákóczi kurucai veszik be, újabb ostromokat és károkat szenved a vár. 1761-ben Mária Terézia visszaadja a várat Barkóczy Ferenc érseknek (1761-1765). 1934-1938 között került sor a királyi palota romjainak feltárására. Újabb feltárásokra és helyreállításra az 1960-as években került sor. Ma a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjaként, mint Vármúzeum várja az érdeklődőket.

Kategória : Dunaalmás

Református templom

Kategória : Dunaalmás

A reformáció térnyerését és a mohácsi vészt követően a 13. vagy 14. századi, a szerzetesek által elhagyott templomot (amelyet a törökök felégettek) az „új hit" követői vették használatba. Az első ismert almási prédikátor Marosi Lukács volt, aki 1674 és 1678 között hirdette az Igét falunkban. Az őt megelőző idő legfontosabb eseménye a győztes Bocskai-szabadságharc eredményeként létrejövő zsitvatoroki béke volt, amelyet a törökök 1606. november 11-én a régi templomban írtak alá. A 18. századi T. T. Wáli István több nyelven beszélő, tudós lelkipásztor volt, aki történetírással és numizmatikával is foglalkozott. A templomban kőtábla őrzi emlékét. 1891-ben a presbitérium egy új templom építéséről hozott határozatot. 1892 tavaszán Rózsa Pál tervei alapján kezdődött el az építkezés. a köveket az almási kőbányákból termeltette ki Barcza Adolf bányaigazgató. Az eklektikus stílusú templomot 1894-ben szentelték fel.A Kerkápoly-Bodor féle szeretetházban állami gondozott, majd később testi-szellemi sérült fiúkat gondoztak a diakonisszák ésa falu lakói. Ennek örököse a ma is működő Dunaalmási Református Szeretetház.Ismert és elismert lelkipásztora volt községünknek Nagy Kornél lelkész, aki 1944-ig szolgálta településünket (a második világháború idején a nyilasok által üldözött embereket bújtatott, amiért 1944-ben kivégezték).

Kategória : Dunaalmás

Eucharisztikus Kereszt

Kategória : Dunaalmás

A kereszt a 10-es főút mellett helyezkedik el, a 4714/1. hrsz.-on található meg. 1937-ben építették. 2,8×3 méteres kerítés veszi körül. Oszlopa kb. 90×40 centiméteres, a kereszt 1,7 méter magas. A kereszt terméskőből, a korpusz fémből (vas/bádog) készült. Az emlék megépítéséhez felhasznált mészkövet a Dunántúli Kőipari Rt. budapesti vezérigazgatója ajándékozta, a többi költség a hívek adományaiból gyűlt össze. Készítője ismeretlen. Felirata a következő: „HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN KI JELEN VAN A LEGMÉLTÓSÁGOSABB OLTÁRISZENTSÉGBEN / A BUDAPESTI 34. EUCHARISZTIKUS VILÁGKONGRESSZUS ÉS A SZT. ISTVÁN JUBILEUM ÉVÉBEN 1938. EMELTÉK A DUNAALMÁSI ÉS NESZMÉLYI RK. HÍVEK" A keresztet az eucharisztikus kongresszus emlékére állították, melyet hagyományosan minden plébánián maradandó alakban meg kellett örökíteni, a püspöki kar óhaja értelmében.A kereszt nemrégiben, 2018.május 13-án került felújításra a Dunaalmásért Alapítvány, az Öregmalom Színtársulat és a Dunaalmási Római katolikus Egyházközség jóvoltából.

Kategória : Dunaalmás

Nepomuki Szent János Templom

Kategória : Dunaalmás

Dombon, szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású, É-i homlokzati tornyos templom, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a szentély K-i oldalához csatlakozó sekrestyével. Csehsüveg boltozatú hajó, fiókos dongaboltozatú és félkupolával fedett szentély. A hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: jellemzően 1770-es évek. Épült barokk stílusban épült 1754 és 1757 között Johann Baptist Martinelli tervei szerint.A főút melletti magas dombon szabadon álló, téglány alaprajzú, egyhajós, Nepomuki Szt. Jánosnak szentelt templom, a nyolcszög három oldalával záródó, délre néző szentéllyel. A sárgára festett épület alján szürkére festett lábazat fut körbe, tagozatai fehérek. A templomot palázott nyeregtető fedi.Északi homlokzata függőlegesen egy középrizalittal, valamint a sarkokon, illetve a rizalit mellett álló, fejezet nélküli pilaszterekkel tagolt, melyeket felül falsáv köt össze, mintegy tükröt képezve. A jobb és bal oldali homlokzatszakasz tükrében egy-egy emléktábla látható. A homlokzat alsó részének közepén, kis kiülésű, csak lábazattal rendelkező pilaszterek által közrefogott középrizalitban, vörösmészkő kőkeretben, törtívű záradékú, kétszárnyú bejárati ajtó látható. Felette erőteljes kiülésű, szintén törtívű párkány figyelhető meg.Fölötte, barokk törtívű kőkeretben, egy nagyméretű, vasráccsal ellátott ablak helyezkedik el.A homlokzatot erős kiülésű főpárkány zárja. Fölötte a homlokzat síkjában torony emelkedik, melyet volutás díszítésű, törtívű párkány kapcsol a hajóhoz, sarkain egy-egy kővázával. A torony egyszerű, falsávos keretezésű, alsó részén íves záródású ablakkal, feljebb állótéglány alakú, egyenes záródású ablakkal. A tornyot sátortető fedi, tetején kereszt.A nyugati homlokzaton, a hajón egy állótéglány alakú, törtíves záróköves szemöldökkel ellátott, vasrácsos ablak látható, csakúgy mint a szentély nyugati homlokzatán.Az északkeleti oldalon, a szentély és a hajó találkozásánál sekrestye csatlakozik az épülethez. Keleti falán egy vörösmészkő könyöklővel ellátott, vasrácsos ablak látható. A sekrestye bejárata északról nyílik, ez egy modern vasajtó.A hajó keleti homlokzatán egy, a nyugati oldalival megegyező ablak látható.

Kategória : Dorog

Szent Borbála bányatemplom

Kategória : Dorog

Az 1923-ban Szent borbála tiszteletére létrehozott bányalelkészség templomát már a következő évben elkezdték építeni a város főépítészének, Gáthy Zoltánnak a tervei alapján. Neoromán-neoreneszánsz stílusban épült, 1931-ben Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érdek szentelte fel. Ez alkalomból mutatták be Bánáti Buchner Antal „Dorogi mise” című művét. Oltárképét Mátrai Lajos készítette. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett. Új freskóit Kákonyi Asztrik festette, napóráját Klotz József készítette. A 2000-ben kezdődő felújítások keretében eredeti állapotában állították helyre tornyát és óráját is. Dorog várossá avatásának 20. évfordulóján került a templom mellé Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész alkotása, amelynek angyala emlékeztet a hajdan a téren állt impozáns látványra, a szénoltárra. Műkőből készült a Szent Borbála templomon található négy evangélista szobor, amelyek Németh Ferenc alkotásaiként 1938-ban készültek el. A dorogi Szent Borbála bányásztemplom egy 1931-ben felszentelt katolikus templom. Jelenleg a dorogi bányászhagyományok őrzésének kiemelkedő helyszíne. Műemlék. Építését 1924-ben kezdték, Gáthy Zoltán tervei szerint. 1931. augusztus 23-án Serédi Jusztinián hercegprímás szentelte fel az akkorra elkészült templomot. A második világháború alatt súlyos sérüléseket szenvedett. Ezután tornyát átalakították, oltárképe helyére pedig Kákonyi Asztrik freskója került. Több nagyobb felújításon átesett építése óta. 1981-ben és 2000-ben, legutóbb pedig 2008-ban renoválták. Akkor Szent Borbála napján, egy december 4-ei szentmisén Erdő Péter bíboros áldotta meg a felújított templomot. A templom az évekkel korábban bezárt Dózsa György Általános Iskola épülete mellett áll. Közelében van a város legnagyobb köztere, a Jubileum tér, míg a helyi játszótértől egy út választja el. Falától mindössze néhány méterre áll a 2004-ben készített szénbányász emlékmű.

Kategória : Dorog

Kálvária

Kategória : Dorog

A bányászat 200 éves évfordulójára 1981-ben állítatta a DSZV az úgynevezett Aknatornyot a Kálvária domb tetején. A bányászjelkép stilizált kivilágítható vasszerkezetből készült. A Kálvária dombon 1928-ban állította fel a községi elöljáróság a kálvária stáció képeit, amelyeket 1996-ban a dorogi önkormányzat újított fel a dorogi községekkel karöltve. A stációk eredetileg a müncheni terrakotta műhely, felújításakor Árvai Ferenc szobrász és Végh Éva festő alkotásai, melyek vegyes technikával készültek (mészkő, tűzzománc).

Kategória : Dorog

Mária-barlang

Kategória : Dorog

Az 1926-ban Jávorka Mihály bányagondnok és a bányatársaság tervező-osztálya felügyeletével elkészült Mária-barlang több funkciót lát el: támfal, lépcső és kegyhely egyben. A Mária téri építmény az 1305-ös helyrajzi számú telken található. Gáthy Zoltánt névtelenül is irányítója volt a Mária-barlangnak is helyet adó, de vízelvezetési célokból tervezett és megépített támfalnak. Építtetője Dorog község volt, kivitelező Szente József. A falban elhelyezkedő névadó kegyhelyet Morva Izidor főjegyző állítatta. 1926-ban szentelték fel, végleges alakját 1928-ban nyerte el. 2006-ban a támfalat és a lépcsőt az eredeti állapotnak megfelelően állították helyre. A fal elé parkolót és ahhoz kapcsolódó úthálózatot építettek. Beton és kő szerkezetű építmény, mely főként támfal, másodlagosan gyalogos közlekedési lépcső szerepet tölt be. Az építmény külső megjelenését a ciklop mészkő burkolat és a műkő balusztrádos lépcső korlát határozza meg. A hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, szempontból jelentős alkotás. Az építmény felújítása során a modernizáción túl a legfőbb szempont, hogy minden eredeti formájában és anyaghasználatában, szépségében újuljon meg. A dorogi Mária-barlang a Villa utcáról (ma Ady Endre utca) érkező vízlefolyásokat felfogni hivatott, 1925-ben épült támfal, 1926 óta kegyhely. Morva Izidor főjegyző a családját elkerülő szerencsétlenség (merénylet) emlékére barlangot építtetett a falban, melyet1926-ban szenteltek fel. Végleges formáját az új kúttal és vízvezetékrendszerrel 1928-ban nyerte el. Építésének 80. évfordulóján,2006-ban került sor a teljes felújítására. Morva Izidor márványtábláján az alábbi szöveg olvasható: „ A Szűz Anya megoltalmazott 1926. augusztus 7-én 3 órakor

Kategória : Dorog

Szent József plébániatemplom

Kategória : Dorog

A török kor után betelepített németek már 1701-ben templomot készültek emelni Szent József tiszteletére. Az első fatornyos templom 1735-ben készült el. A mai barokk stílusú templom 1767-1775 között épült fel. Révay Antal püspök szentelte fel. 1967-68-ban seccoit Bardon Alfréd modern freskóra festette át. A templom különleges művészeti értékét képezi Haranghy Jenőnek az üvegablakai. A jeles művész Gáthy Zoltánnak, a város főépítészének ajánlására, Schmidt Sándor bányaigazgatónak a megbízásából hat üvegablakot tervez meg, amelyet ma is megcsodálhatunk. Jeles plébánosa volt Dorognak Grundl Ignác, aki egyházi feladatai mellett beírta nevét a botanika egyetemes történetébe is. Nevét születésének 200. évfordulóján felavatott emléktábla hirdeti a plébánia falán. A plébánia történetének része, hogy 1975-77 között káplán volt Dorogon dr. Erdő Péter, aki később bíboros, a Magyar Katolikus Egyház érseke lett. 2003-ban Dorog díszpolgárává választották. A Szent József templom előtti kereszt ismeretlen alkotó műve, mely 1824-ből származik. Vegyes technikával kőből és fémből készült az egyház megbízásából. A templom melletti kereszt vegyes technikával készült (márvány, fém), amely szintén ismeretlen alkotó műve. Állíttatta özv. Holdampf Albertné Halász Alojzia, a kisdedóvó alapítványtevője. Az 1701-es visitatio canonica számolt be arról, hogy a 120 hívőből álló plébánia közadakozásból templomot emel Dorogon Szent József tiszteletére. 1735-ben elkészült az első templom, egy fatornyos épület, melyet hamar kinőtt a község. A mai templom építését 1767-ben kezdték meg. 1775-re lett kész, és Révay Antal püspök szentelte fel. A huszadik század második felében többször is felújították. 1967-ben és '68-ban eredeti seccoit modern freskókra cserélték, majd 1976-ban és 1990-ben külsőleg renoválták. A hajó külső falán 1889-ből származó kőkereszt látható.