(Ráró) A betegek gyógyítója, Szent Rókus tiszteletére a 17. században emelték, barokk stílusban. Mai formáját 1903-ban nyerte el, amikor a Weinckheim család romantikus stílusban átalakíttatta, bővíttette.Az egyhajós templom homlokzatát négy antik faoszlop díszíti, felettük, íves párkányok tagolják a tornyot. A kapubejárat felett az építtető család címere látható. A templom belsejében a fehér oltárépítményen Szent Rókust ábrázolták vándorbotjával és hűséges kísérőjével, a kutyával.
(Ásvány) Ásvány községrész egykori templomát a 17. század végén a Duna árvíze pusztította el. A mai templomot középkori alapokra emelték. A szenteltvíztartóba vésett számok (1658, 1721) rögzítik az építés-átépítés éveit. A templom 1904-es bővítésével nyerte el eklektikus megjelenését. Szent András apostol alakját az oltárkép és az egyik üvegablak is megörökíti. Ez utóbbi Kákonyi Imre Asztrik ferences szerzetes és festő alkotása. A művész további üvegképekkel és két nagy „szöveges” falképpel gazdagította a templomot. Az egyik falkép a 14. századi keresztelőmedence és egy faragott feszület hátteréül szolgál. A másik falkép egy késő gótikus Mária-szobor mögött, Balassi Bálint egyik verséből vett idézettel „kísérve” látható.
Az 520 cm törzskerületű fekete nyár és a mellette álló kálvária a természet és az emberi alkotás szép harmóniáját sugározza. A fekete nyár a Szigetköz jellegzetes őshonos fája, mára csak néhány példány maradt.A kálváriát 1738-ban emeltette Apponyi Zoltán, az akkor még önálló Ráró birtokosa. Az építmény centrális szerkezete alapján Wittwer Márton munkájának vélik, aki a győri karmeliták templomát tervezte. Az ovális mellvéden három karcsú, kockafejezetű oszlop áll, ezek tartják a háromoldalú boltozatot. A boltozat alatt három kereszt áll: a középső Jézusé, kettő pedig a vele együtt megfeszített latroké. Az oszlopfők felett szárnyakkal övezett angyalfejek díszítik a homlokzatot. A tető csúcsán álló kovácsoltvas kereszt figyelemreméltó munka.