A bejárat feletti márványtábla szerint „Isten dicsőségére e szent hajlék építtetett 1784-ben”A falazott szószék és felette a faragott hangvető 1790-ben készült.A torony alatti márványtáblán a Pázmándfaluban szolgált református lelkipásztorok neve olvasható. Köztük van Kocsi Csergő Bálint, a gályarabságot szenvedett prédikátor neve is, aki korábban Debrecen, Munkács és Pápa iskoláiban tanított.A reformáció kezdetének 400 és 500 éves jubileumára 1917-ben és 2017-ben emléktáblát állított a gyülekezet.
Egy 1330-as oklevél szerint a falu határában található dombon állt a Szent Imre-templom, amelyet Köcski Sándor földbirtokos vagy maga a király építtetett. A pannonhalmi apátság által fenntartott istenházát a török hadak 1683-ban földig rombolták. A mai templom bejáratánál márványtábla hirdeti: „A mindenható Istennek ezt a Szent András apostolnak szentelt épületet Méhkerti Milkovics János építtette 1753-ban, a tornyot pedig Schogg Kristóf pápóczi prépost 1779-ben.” A templom 20 méter hosszú és 7 méter széles, a szentély téglaboltozatú, a hajó lapos mennyezetű. A színes ablakok képeit Palka József üvegfestő készítette.A barokk főoltár fából készült remekmű. A szentségház mellett két térdeplő angyal rokokó szobra, a tabernákulum felett az Isten báránya szobor látható. A főoltárkép Szent András apostolt ábrázolja. Az egyik mellékoltárt a Szeplőtelen Szűz képe ékesíti, mellette Szent Borbála és Szent Katalin szobra áll. A másik mellékoltár Szent József-képét Szent István és Szent László szobrai „őrzik”. A szószéken Szent Pál apostol és a négy evangélista szobra látható. A mennyezetfreskókat Pandur József készítette 1930-ban.