Győr-Moson-Sopron megye

A megye a Kisalföld, a Soproni-hegység és az Alpokalja, valamint a Bakony és a Sokorói-dombság találkozásánál fekszik. Területe a történelmi Győr, Sopron, Moson és Pozsony vármegyék részeinek összevonásával, majd néhány Veszprém megyei település csatlakozásával alakult ki (1920 és 2002 között, több lépésben).

Az Ausztriával és Szlovákiával határos megye Magyarország észak-nyugati kapuja: területén európai jelentőségű közutak, vasutak és vízi utak haladnak keresztül.

Műemlékei közül kiemelendő Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár belvárosa, a fertődi Esterházy-kastély, a nagycenki Széchenyi-kastély, valamint a kisvárosok és falvak templomai és kastélyai. A Pannonhalmi Bencés Főapátságot és a Fertő-tájat a világörökség részévé nyilvánította az UNESCO. A megyében két nemzeti park, több tájvédelmi körzet és natúrpark, valamint számos védett természeti érték is található.

 

SacraVelo – határon átnyúló kerékpáros zarándokutak a Duna térségében

A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat vezetésével, európai uniós támogatással megvalósult SacraVelo projekt célja a magyar-szlovák határtérség Duna menti megyéi szakrális értékeinek közös bemutatása a szabadidő aktív eltöltésére és a kerékpáros turizmus élénkítésére.

A SacraVelo kerékpáros zarándokútvonalak hálózata illeszkedik egyrészt a népszerű és közkedvelt turisztikai célpontokhoz, másrészt pedig az EuroVelo nemzetközi kerékpárutak hálózatához.

A Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nagyszombat és Pozsony megyékre kiterjedő SacraVelo projektcsomag egy kerékpárral biztonságosan bejárható hálózatot jelöl ki a szakrális értékek mentén. A kitáblázással ajánlott hálózat két pontján, a csallóközi Bacsfa községben és a rábaközi Szil községben biciklis centrum is létesült.

A SacraVelo kerékpáros zarándokutak Győr-Moson-Sopron megye területén kijelölt hálózata 648 km hosszú, 110 települést érint, melyek mentén 83 kis pihenőhely létesült. A megyei hálózat 216 szakrális látnivalót ajánl, a tájékozódást 139 négynyelvű térképes-információs tábla segíti.

A szakrális célállomások hagyományos eszközökkel történő bemutatása a legkorszerűbb eszközökkel (honlap és mobil applikáció) párosul, mely a kerékpáros zarándokok és turisták számára az érdekes pontok felkeresése és a látnivalók részletes bemutatása mellett hasznos kiegészítő információkat is tartalmaz.

Kategória : Sopron

Sopron, Nemzeti emlékhely (Balf)

Kategória : Sopron

A temetőfal külső oldalán megrendítő szoboregyüttes emlékeztet a balfi kényszermunka táborban 1944-45 telén, embertelen körülmények között meghalt több száz zsidó áldozatra. Kutas László szobrász és Winkler Barna építész 2008-ban készült alkotása nemzeti irodalmi és történelmi emlékhely. A kerítés falába építve nyitott könyv látható, kőbe vésett üzenettel: „A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is." Az idézet szerzője Szerb Antal, a zsidó származása miatt meghurcolt és a balfi táborban megölt katolikus író.http://www.balfikirandulas.hu/balf/szerb_antal_emlekhely.html

Kategória : Sopron

Sopron, Szent Farkas vártemplom (Balf)

Kategória : Sopron

A 12-14. században emelt templom lőréses kőfallal határolt temetőben áll, ahová meredek út vezet fel. A boltíves „várkapun" át megközelíthető templom tornya egykor őrtoronyként is szolgált, amelynek gótikus ablakaiból az egész Fertő-táj belátható. A szentély középkori kőbordái közötti mezőket és a diadalívet 20. századi falképek díszítik. Az oltár mögötti festmény a 10. században élt Wolfgang (Farkas) regensburgi püspököt ábrázolja, aki hazánkban is végzett missziós munkát és Boldog Gizella királyné nevelője volt.

Kategória : Jobaháza

Jobaháza, Evangélikus imaház

Kategória : Jobaháza

A község evangélikus gyülekezete 1646-ból ismert, akkor Bogyoszló anyaegyházának filiája volt. A hitükben megmaradt jobaháziak a Türelmi Rendelet kiadása, és a farádi gyülekezet önállósulása után Farádhoz csatlakoztak.A gyülekezet 1842-ben földet kapott, majd 1847-ben megkezdte egy új iskola és tanítói lakás építését. 1859-ben egy 190 kg-os haranggal gazdagodtak, majd 1869-ben ismét építkezésbe fogtak: különálló iskolát építtettek, amely egyben imaházul is szolgált. Jobaházán élénk „egyháztársadalmi élet" folyt, és 1896-ban megalakult a nőegyletet, amely az 1950-es évek elejéig működött.A hívők összefogásával 1997-ben elkészült a jelenlegi harangtornyos imaház.

Kategória : Sopron

Ortodox zsinagóga és holokauszt emlékmű

Kategória : Sopron

A Paprét déli oldalán álló ortodox zsinagógát Schiller János tervei alapján 1890-1891-ben emelték historizáló stílusban. A zsinagógához tartozott az 1911-ben épített rituális fürdő, a pászkaház és az 1917-ben alapított jesiva. Ezek ma is láthatók a park túloldalán. A parkban álló, 2004-ben készült holokauszt-szobor Kutas László alkotása. A Sopronból 1944-ben Auswitzba hurcolt 1800 áldozatra emlékeztető kompozíció a gázkamrák előtti vetkőzőhelyiséget szimbolizálja. A füstként felszálló szöveg betűi a „Halljad Izrael” imát, a kerítés héber írásjelei pedig az „Áldott legyen az igazak emléke!” szöveget idézik. GPS koordináták:47.68329,16.59642 Sopron, Pap rét 12-14.

Kategória : Sopron

Ózsinagóga

Kategória : Sopron

Az egykori zsinagóga a belváros két késő középkori épületének udvarán áll,  A soproni zsidókról a 13. századból maradtak fenn az első írásos emlékek. Az 1300 körül épített, Közép-Európában egyedülálló, kora gótikus zsinagóga - az akkori előírások szerint - nem állhatott az utca vonalában, ezért van előtte udvar. Az épület csak töredékesen maradt fenn, de egykori elrendezését sikerült rekonstruálni. Benne „Elfeledett Soproniak” címmel kiállítás látható. GPS koordináták:47.68486, 16.59032 Sopron, Új u. 22, 9400Telefonszám: (99) 311 327

Kategória : Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár, Shalom emlékpark

Kategória : Mosonmagyaróvár

A vészkorszak 70. évfordulóján, 2015-ben holokauszt-emlékművet adtak át Mosonmagyaróváron. Lebó Ferenc szobrász alkotása a zsidó temető mellett kialakított Shalom emlékparkban áll. GPS koordináták:47.864345, 17.279039 Mosoni Mihály utca

Kategória : Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár, Piarista kápolna

Kategória : Mosonmagyaróvár

Moson vármegye első középiskolájában  1739-ben itt indult meg az oktatás. Az iskola államosításáig (1948) piarista atyák tanították város és a környék ifjúságát. Négy évtized  kényszerű szünet után, 1994-től  az oktatás ismét a kegyesrendiek vezetése alatt zajlik. A kápolnát a rendalapító Kalazanci Szent József  tiszteletére szentelték fel.  Az oltárképen a gyermekek mellett ott szorgoskodik egy angyal és a rendalapító. A festmény a piaristák jelmondatára utal: „a pedagógusok szolgálata a gyermekekért angyal-szerep".

Kategória : Csorna

Csorna, Holokauszt emlékmű

Kategória : Csorna

A Szent István téren 2005-ben emlékmű áll a Csornáról 1944-ben a haláltáborokba elhurcoltak tiszteletére. A márványlapokon 655 csornai zsidó áldozat neve szerepel.Az alaprajzában Dávid-csillagot formázó, felül kupolával kiemelt emlékművet Udvardi Krisztián tervezte.

Kategória : Sarród

Világ Királynője templom (Fertőújlak)

Kategória : Sarród

Az egykori Mekszikópuszta az Esterházy uradalom egyik majorja volt. Iskolája egy tanteremből állt, ahol délelőtt az alsó, délután a felső tagozatosok tanultak. A tanteremben állt az oltár is, melyet a hétköznapokon egy paravánnal eltakarták, s erre akasztották a táblát. Az 1948-as államosítás után az oltárt el kellett távolítani az iskolából. A hívek az, üresen álló régi uradalmi magtárt kimeszelték, padokat gyártottak, és ott állították fel az oltárt. A 200 m2 alapterületű, volt gabonatárolót az átalakítás után, 1950-ben szentelték templommá, a Világ Királynője tiszteletére. Az oltár feletti szobor a gyermek Jézust karjában tartó Máriát királynőként ábrázolja (koronás fővel, kezében az uralkodói jogarral). Az 1976 óta Fertőújlaknak nevezett, Sarródhoz tartozó zsáktelepülés lakóinak munkájával belül faborítást kapott istenháza a 2009-es felújítás nyomán nyerte el mai formáját.

Kategória : Sarród

Assisi Szent Ferenc-kápolna

Kategória : Sarród

A kápolna építésének ötlete a helyi fiatalokban fogalmazódott meg, miután hazaérkeztek a 2005-ös kölni Katolikus Világifjúsági Találkozóról. A kápolna sokak összefogásával és támogatásából, a helyiek önzetlen munkájával épült fel. A sarródi „Ferenczi József” művésztáborban készített alkotásokkal ékesített kápolnát 2007 októberében szentelték fel. Az állatok és a természeti környezet védőszentje, Assisi Szent Ferenc tiszteletére emelt kápolna a Mária Út része. 2018-ban felépült a Mária Út mentén a település második kápolnája is, melyet a földművesek védelmezőjéről, Szent Györgyről neveztek el.

Kategória : Sarród

Szent István vértanú templom

Kategória : Sarród

Az 1752-ben emelt templom mai formája az 1846-os bővítés és toronyépítés nyomán alakult ki. A homlokzat elé előcsarnokot építettek, a tornyot kősisak fedi. A toszkán oszlopokon álló orgona 1782-ben, König Fülöp soproni műhelyében készült. A Szent István vértanú megkövezését ábrázoló oltárképet a Bars megyei Újbányán élt Dodek Károly festette 1911-ben. A szentély oldalfalán függő Rózsafüzér Királynéja képen Mária és a gyermek Jézus előtt Szent Domonkos és Árpád-házi Szent Margit térdel. A barokk szószék mellvédjének két aranyozott domborművén Szent Ferenc a madarakkal és a magvető Jézus látható. A hívek nagy becsben tartják a Palermói Szent Rozáliát rózsakoszorúval ábrázoló képet.A köztéri szakrális emlékek közül a legrégebbi az 1717-ben állított – Máriát és három segítő szentet (Sebestyént, Rókust, Rozáliát) megörökítő – fogadalmi szobor, amelyet egy pestisjárvány megszűnéséért emeltek, hálából. A 18. századi Piéta a felvidéki Sasvár kegyszobrának másolata, amely a kereszt tövében ülő Máriát és az ölében fekvő halott Jézust koronás fővel ábrázolja. Az Élő házaspár 1882-ben Mária-oszlopot emeltetett, melléje védőszentjeik (Anna és József) szobrait állítva.

Kategória : Röjtökmuzsaj

Kisboldogasszony-templom

Kategória : Röjtökmuzsaj

A törökök által feldúlt régi templomot 1760-ban újjáépítették, majd 1879-ben lebontották. A jelenlegi istenháza Handler Ferdinánd tervei alapján, neogótikus-romantikus stílusban épült. Az oltáron, a tabernákulum feletti baldachin alatt álló Mária-szobröt legendás történet övezi: 1496-ban a Sopron megyei Vimpác község hívei templomot építettek. Ekkor a Lajta partján dolgozó parasztok egy szép Szűz Mária-szobrot találtak, amelyet az új templom oltárára állítottak. A szobrot 1529-ben a Bécs alól visszavonuló törökök egyik parancsnoka magával vitte. A basa súlyosan megbetegedett, már-már halálán volt, amikor az egyik magyar fogoly azt tanácsolta neki, hogy küldje vissza a szobrot és akkor meggyógyul. A szobor visszakerült, a basa pedig meggyógyult. Vimpácon is csodás gyógyulások történtek. 1587-ben minorita kolostor is épült a kegyhelyen. Amikor II. József császár feloszlatta a szerzetesrendeket, a minoriták is kénytelenek voltak elhagyni Vimpácot, így került a kegyszobor Röjtökre.

Kategória : Ravazd

Szent Márton-templom

Kategória : Ravazd

A háromhajós templom 1802-ben már állt. Joseph Schmidt 1799-ben festett főoltárképe Szent Mártont ábrázolja, amint köntösét a koldussal megosztja. A szentély falképének két szélén Szent István király és Szent Imre herceg térdepel. Az oltárépítmény hangsúlyos eleme frigyláda két angyalszoborral, valamint a baldachin alatti tabernákulum. Ennek ajtajának a fiát feláldozni készülő Ábrahám domborműve látható).Az oldalhajók falát két egykori oltárkép ékesíti: balról a Szeplőtelen Szűz (Kriehuber Frigyes 1856-os alkotása), jobbról Szent Villebald (Joseph Schöfft 1841-es munkája). Az utóbbi alatt a csíksomlyói kegyszobor másolata áll. Az elbontott szószék szobrai közül a négy evangélista a templom falára került. A főhajó mennyezetképe különös alkotás. A festmény Mária mennybevitelét úgy ábrázolja, hogy az elszenderült Szűzanyát angyalsereg emeli az égbe, miközben a figyelmes szemlélő az édesanyja fekvő-alélt teste mögött felismerheti az eseményt tekintetével szeretettel irányító Jézus arcát. A keresztút stációképeit Borbély Károly festette, 2004-ben.

Kategória : Ravazd

Béla király kútja

Kategória : Ravazd

Ezen a vidéken a visszahúzódó ősi Pannon tenger a mélységi vízzáró kőzetréteg felett tengerszemet hozott létre, amelyből faluszerte számos forrás fakad. Közülük leghíresebb a Béla király kútja, mely egyben Ravazd szakrális szimbóluma, címerképe is. A helyiek, a környékbeliek és az erre utazók szívesen meríthetnek az ezeréves magyar község történelmét idéző ősi forrás hűsítő vizéből. A forrás a falu déli végén található, és a 82 sz. főút melletti terület árnyas fáinak lombjai alatt álló, 18. századi barokk kútházból fakad.A középkori krónikák szerint a honfoglaló Árpád serege, majd a tatárjárás idején a menekülő IV. Béla király is megpihent a forrásnál, amely ennek emlékére kapta a „Béla király kútja” nevet. Napjainkban a helyben palackozott „Vis Vitalis”-ként is hasznosítják a forrás vízét.

Kategória : Rajka

Evangélikus templom

Kategória : Rajka

Rajkán már a 17. században volt evangélikus templom, amely a török Bécs elleni támadása során elpusztult. Az ellenreformáció idején az evangélikusok nem építhettek templomokat, így a rajkai gyülekezet is templom nélkül maradt. A vallásüldözés lazulásával a kijelölt artikurális települések már építhettek templomot, de csak eldugott helyeken, torony nélkül, és utcafrontra nem nyílhatott a bejárat. A templom II. József szabad vallásgyakorlást biztosító rendelete után barokk stílusban épült, 1784-ben, amint a homlokzaton lévő gót betűs tábla tanúsítja. Az oltár, a szószék és a keresztelőkút 18. század végi copf stílusú munka. A templomot a 19. század közepén belső karzattal látták el, amelynek tartószerkezetei, lépcsőkorlátjai ritkaságnak számít. A templomhoz kissé idegenül kapcsolódó tornyot 1923-ban emelték.

Kategória : Rajka

Szent Márton-templom

Kategória : Rajka

A római korban a Duna mentén húzódott a birodalmat védő limes. Ennek egyik (rajkai) őrtornyát a 14. század elején kápolnává átalakították. A ma is álló zömök torony és a csúcsíves-mérműves ablakok a román és gótikus stílus szép példái. A török idők után ehhez a torony-kápolnához építették hozzá a templom barokk hajóját. A bejárati homlokzat egyik fülkéjében Szent Márton szobra látható. A gazdag német nemesi családok valaha a templom alatti kriptába temetkeztek, de a külső falba illesztve is látható két régi sírkő. A középkori „fogfájós Krisztus” szobrot a közelben találták, és az oldalbejárat feletti fülkébe helyezték el. A templomkertben áll a 18. századi kálvária és az angyalszoborral díszített világháborús emlékmű. A templom belül szobrokban és falképekben gazdag. A főoltár Szent Márton képe mellett Szent Flórián és a sárkányt vasláncon fogva tartó Szent Katalin szobra látható. Egy kétnyelvű tábla arra emlékeztet, hogy 1939-ben e templomban találtak vigasztalást és itt imádkoztak a hazájukért a lengyel katonák. Egy másik márványtábla Liszt Ferenc rajkai őseit sorolja, és a zeneszerző mondását idézi: „Egy orvos van: Krisztus - és egy orvosság: az örök élet”

Kategória : Rábaszentmiklós

Képoszlop

Kategória : Rábaszentmiklós

Az 1594-es gyászos esztendőben a török elpusztította a Kisalföld falvainak többségét, lakóit lemészárolta, elüldözte vagy elhurcolta, és elfoglalta Győr várát. A Bécs védelme miatt kulcsfontosságú Győr 1598-ban történt visszafoglalásának, a keresztény seregek győzelmének örömére és emlékére Európa-szerte úgynevezett győri kereszteket állítottak. Ezek egyike a rábaszentmiklósi képoszlop. A négyzet alaprajzú, cseréppel fedett, kereszttel ékesített „háromemeletes” tornyot az 1990-es évek elején felújították. A képoszlop felső fülkéibe akkor új festmények, Závory Zoltán alkotásai kerültek: a Szentháromságot, a Győzedelmes Boldogasszonyt, valamint a Szent Mihály és Szent Rafael főangyalokat ábrázoló képek.

Kategória : Rábaszentmiklós

Szent Miklós-templom

Kategória : Rábaszentmiklós

A Marcal-parti kisközség legnevezetesebb látnivalója a tatárjárás előtt már bizonyosan álló Árpád-kori templom. A 11-12. században emelt kicsi körtemplomot később három patkó alakú karéjjal bővítették. A falut IV. László király 1287-ben kelt oklevele az Osl nemzetségbeli Gergelynek adományozta. A lóhere alaprajzú istenházához a 18. század második felében tornyot építettek. A templomot egykor temető és kőfal vette körül. A községet – a tatár és török pusztítások mellett – sokszor fenyegette a Marcal és a Rába áradása. A templom oltárképén ezért a víz miatt veszélybe kerültek segítője, Szent Miklós látható, és ő lett a falu „névadója” is.

Kategória : Rábaszentandrás

Szent András-templom

Kategória : Rábaszentandrás

Az egykori templomról egy 1438-ban kelt oklevél tett először említést: „Szentandrás pusztában kőtemplom van kőtoronnyal”. A ma is álló, 1750-ben barokk stílusban Szent András tiszteletére épült templom toronyaljának és a hajójának mennyezete csehsüveg boltozatos. Az egyszerű asztaloltár felett a keresztre feszített Szent András fából faragott domborműve látható, jobbról Szent Antal, balról Szent József szobraival. A főoltár tabernákulum-ajtaján az „Ábrahám áldozata” dombormű 1800 körül készült. A szószék fafaragású domborműve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Bíró Jenő pápai művész mennyezetképei a szentélyben az eucharisztiát, a hajóban a Szent Családot örökítik meg. A templomkertben 1909-ben készült feszület áll.

Kategória : Rábaszentandrás

Evangélikus templom

Kategória : Rábaszentandrás

Az 1697. évi római katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Török István lebontatta a szentandrási evangélikus templom két oltárát és a sekrestyét. Ezt, a korábban katolikus templomot ezzel igyekezett a puritánabb evangélikus hit gyakorlása számára alkalmassá tenni. A mai templom II. József türelmi rendeletének kiadása után épült, egyhajós, késő barokk, neogótikus homlokzattal és toronnyal. Felszentelése 1785. június 12-én történt. A hajóhoz és a kétoldali karzathoz neogótikus kapuk vezetnek. 1871-ben készült oltárképe Krisztust ábrázolja az olajfák hegyén. A keresztelőkút 18. századi alkotás. A pneumatikus „tasniládás” orgonát 1906-ban Angster József és fia gyártotta. A harang és a kovácsoltvas kerítés Seltenfoher Frigyes soproni műhelyében készült.