Győr-Moson-Sopron megye

A megye a Kisalföld, a Soproni-hegység és az Alpokalja, valamint a Bakony és a Sokorói-dombság találkozásánál fekszik. Területe a történelmi Győr, Sopron, Moson és Pozsony vármegyék részeinek összevonásával, majd néhány Veszprém megyei település csatlakozásával alakult ki (1920 és 2002 között, több lépésben).

Az Ausztriával és Szlovákiával határos megye Magyarország észak-nyugati kapuja: területén európai jelentőségű közutak, vasutak és vízi utak haladnak keresztül.

Műemlékei közül kiemelendő Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár belvárosa, a fertődi Esterházy-kastély, a nagycenki Széchenyi-kastély, valamint a kisvárosok és falvak templomai és kastélyai. A Pannonhalmi Bencés Főapátságot és a Fertő-tájat a világörökség részévé nyilvánította az UNESCO. A megyében két nemzeti park, több tájvédelmi körzet és natúrpark, valamint számos védett természeti érték is található.

 

SacraVelo – határon átnyúló kerékpáros zarándokutak a Duna térségében

A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat vezetésével, európai uniós támogatással megvalósult SacraVelo projekt célja a magyar-szlovák határtérség Duna menti megyéi szakrális értékeinek közös bemutatása a szabadidő aktív eltöltésére és a kerékpáros turizmus élénkítésére.

A SacraVelo kerékpáros zarándokútvonalak hálózata illeszkedik egyrészt a népszerű és közkedvelt turisztikai célpontokhoz, másrészt pedig az EuroVelo nemzetközi kerékpárutak hálózatához.

A Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nagyszombat és Pozsony megyékre kiterjedő SacraVelo projektcsomag egy kerékpárral biztonságosan bejárható hálózatot jelöl ki a szakrális értékek mentén. A kitáblázással ajánlott hálózat két pontján, a csallóközi Bacsfa községben és a rábaközi Szil községben biciklis centrum is létesült.

A SacraVelo kerékpáros zarándokutak Győr-Moson-Sopron megye területén kijelölt hálózata 648 km hosszú, 110 települést érint, melyek mentén 83 kis pihenőhely létesült. A megyei hálózat 216 szakrális látnivalót ajánl, a tájékozódást 139 négynyelvű térképes-információs tábla segíti.

A szakrális célállomások hagyományos eszközökkel történő bemutatása a legkorszerűbb eszközökkel (honlap és mobil applikáció) párosul, mely a kerékpáros zarándokok és turisták számára az érdekes pontok felkeresése és a látnivalók részletes bemutatása mellett hasznos kiegészítő információkat is tartalmaz.

Kategória : Szil

Utolsó vacsora templom

Kategória : Szil

A „Szilban tartani szokott vásároknak vagyis piaczoknak jövedelmeit” Szent István király 1037-ben a bakonybéli apátságnak ajándékozta. Első, Szent Vencel tiszteletére szentelt templomába járó hívek a csornai premontrei prépostnak fizették a tizedet. Szil az 1400-as évek végétől mezőváros, amely a Kanizsay, a Nádasdy, majd az Esterházy család egyik legnépesebb települése. A régi Mindenszentek-templom lebontása és az új templom felépítése Csigi Vince plébános irányításával 1890-ben, 7 hónap alatt lezajlott. A monumentális méretű, Ullein József tervei alapján emelt neoromán templomot Zalka János püspök szentelte fel 1890. október 12-én. A főoltár Jézus-szobrát Hild Károly soproni kőfaragó készítette. Az oldalfalak és a diadalív evangéliumi jeleneteit Samodai József festette 1964-ben. A szószékkel szembeni pilléren, oszlopos-baldachinos szekrényben áll a „Bereki Mária” szobra, amelyet a szájhagyomány szerint 1777-ben találtak a szomszédos Kistata községben, a Linkó-patak menti nádas berekben. A bejáratnál látható, 1955-ben készült Goretti Szent Mária-képet Feszty Masa festette.

Kategória : Sobor

Szent Mihály-templom

Kategória : Sobor

Az 1939. június 25-ei templomszentelésre érkező Wagner Mihály kanonokot a község határában lovas bandérium és kerékpáros csapat fogadta. A kanonok az üdvözölésre válaszul hangsúlyozta, hogy „ez a kis templom a helyi viszonylatban jelent annyit, mint egy világváros égbe szökő katedrálisa”. A győri Schiel Vince tervei alapján emelt épület homlokzatának egyik oldalán régi kőkereszt, a másikon missziós fakereszt, a bejárat felett pedig Szent István király szobra áll. Bent, a hajó oldalfalain ismeretlen művészek festményei: balról a győri Könnyező Szűzanya kegyképének másolata, jobbról egy különös Szent József-ábrázolás. Az 1968-ban Soborra került képen a kiskamasz Jézus tágra nyílt szemekkel néz nevelőapjára, aki a biztonságot nyújtó munkáskezeivel karolja őt, kettejük között pedig – a megváltó keresztfa előképeként – kicsi feszület látható. A sátánon diadalmaskodó Szent Mihály alakját megjelenítő oltárkép Hubert Maurer festményének kitűnő kópiája.

Kategória : Sobor

Evangélikus templom

Kategória : Sobor

A faluban 1612-ben már evangélikus anyagyülekezet volt. Jelenleg Rábaszentandráshoz tartozó filiáként működik az egyházközség. A templom 1927-ben épült. Berendezése (oltár, szószék, keresztelő medence és orgona) faszerkezeteinek színezése egységes. Az oltárképen a nagycsütörtöki éjszakában imádkozó Jézus látható. Ugyanezt a jelenetet ábrázolja a kis fali csempekép is, amelyen mellékalakként, a háttérben a mesterükkel együtt virrasztani képtelen, alvó tanítványok fekszenek. A templom orgonája Ménesi Sándor mester szombathelyi műhelyében készült. A kórus karzatát öntöttvas oszlopok tartják.

Kategória : Győr

Szent Imre-templom

Kategória : Győr

Az Apor Vilmos püspök által 1943-ban felszentelt templomot Körmendy Nándor tervezte. A bejárati homlokzatrészt Kovács Margit  kerámiája ékesíti. Az előcsarnokban két mozaikkép (Szent Antal, Szent Teréz) és két festmény (Szent József, Szent Filoména) látható. A templombelső teljes falfelületét Szőnyi István sokalakos képsorozata tölti be. A szentélyben  a „Krisztus a világegyházban diadalmaskodik” címmel 6 jelenetes freskó készült. A hajó hatalmas falán „A magyar egyház imádkozik és dolgozik / múltunk, jelenünk, jövőnk” címmel 3 jelenetes szekkó látható. A szentségház ajtaját az eltévedt bárányt vállára emelő Jó Pásztor domborműve díszíti (Borsa Antal munkája).  A szentély mozaikpadlója egyrészt a történelmi és a 20. századi Győrt ábrázolja épületeivel, iparával és kereskedelmével, másrészt az évenként visszatérő állatöv jegyeivel; az idők felett álló, örök Istenre emlékeztetik a halandó embert (Főnyi Géza alkotása). A Szent Imre oltár domborműveit Borsos Miklós készítette. Keresztelő kápolna falán Pleidel János mozaikképe látható. A kápolna vasajtaján Schima Bandi  ötvösművész keresztelési jelenetet örökít meg

Kategória : Győr

Segítő Szűz Mária-kápolna (Kiskút)

Kategória : Győr

Báró Kruchina Rezső 1928-ban egy – Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló – festményt függesztett a Kiskút-liget egyik fájára. Itt imádkozott súlyos beteg fiáért, majd a gyógyulásért „Mária segített” feliratú tábla kihelyezésével mondott köszönetet. Az 1938-ban egy kápolnafülkébe helyezett kép tisztelete gyorsan terjedt, a hálatáblák száma egyre gyarapodott. 1947 nyarán a képet kiszakították keretéből, kettéhasították és vágásokat ejtettek rajta. A tettest elfogták, aki (a hivatalos jelentés szerint) a merénylet elvégzésére egy – mellette megálló bécsi autóban ülő – ismeretlentől kapott megbízást és 30 forintot. A kegykép számára biztonságot nyújtó hajlék felépítésére ez egész egyházmegye összefogott. A szeptemberi osli búcsúba zarándokoló győri hívek adományt gyűjtöttek a kápolna tervezésére, amelynek elkészítésére Scneider Sándor kapott megbízást. A restaurált képet október 12-én Papp Kálmán püspök vezetésével tízezer ember kísérte vissza Kiskútra, kezükben téglával. Sokan nagyobb mennyiségű építőanyaggal csatlakoztak a tömeghez. Az építkezés társadalmi munkában zajlott. A kápolna alapkövét Szarvas Miklós jezsuita missziós püspök tette le 1948. május 23-án. A Segítő Szűz Mária tiszteletére épült zarándok-kápolna szentélyét elölről nyitott, a természetben folytatódik. Szintén nyitott a hajóból jobbra és balra ívesen kiágazó, két kitárt kart formázó fedett árkád is. Az épület mögött az egykori kápolnafülkéből átalakított Szent József-képoszlop áll.

Kategória : Győr

Urunk színeváltozása templom

Kategória : Győr

Az első újvárosi templom az 1695-ben építtetett Salvator (Isteni megváltó) kápolna volt, mely a mai Zsinagóga helyén állt. A második a Szent József-templom volt, amely a mostani templom helyén állt. Ezt az eredetileg evangélikus istenházát 1749-ben vették birtokba a katolikusok. Miután ez kicsinek bizonyult, 1836 és 1841 között Fruhhmann Antal tervei alapján, neoklasszicista stílusban felépült a jelenlegi templom. Győr második legnagyobb, 660 m2 alapterületű templomának főoltára fölött az építtető Győr város címere látható. Az „Urunk színeváltozása” főoltárkép táborhegyi jelenetében Jézus három apostolnak (Péternek, Jakabnak és Jánosnak) megmutatja istenségét, hogy később az üldözött tanítványai ebből is erőt merítsenek. A főoltár mellett áll Szent István diakónus, Győr védőszentjének szobra. A Pozsonyban készült orgonát 1854-ben hajóval hozták Győrbe. Az 1896-ben készült a Szent József mellékoltár, a jobb oldali kápolnasorban.

Kategória : Győr

Szent Anna (orsolyita) templom

Kategória : Győr

Az orsolyita nővérek Mária Alexia vezetésével 1726-ban kezdték meg működésüket Győrben. Kolostoruk és iskolájuk közé 1762-re épült fel a Szent Anna-templom. Az utcafronttal párhuzamosan emelt templommal teljessé vált barokk épületegyüttest apró huszártorony ékesíti. Schaller István alkotása a három mennyezetfreskó. A szentély feletti képen Mária eljegyzése látható. A kupolakép Krisztus körül négy szent (Orsolya, Angéla, Ignác és Gergely pápa) életéből vett jeleneteket ábrázol. A karzat feletti képen a zenészek pártfogója, Szent Cecília muzsikál. A barokk főoltár eredeti szobrai között 1908 óta Szent Anna-kép látható. Az orsolyiták győri iskolája az 1726-os alapítástól 1948-as államosításig működött. A nővéreket 1950. június 18-án éjszaka hurcolták el. A templom a szétszóratás ideje alatt is istentiszteleti hely maradt, de a harangja (43 éves kényszerű hallgatás után) csak 1993-ban szólalhatott meg ismét. A rend ekkor visszakapta kolostorát és iskoláját is.

Kategória : Győr

Szentháromság (német ispita) templom

Kategória : Győr

A templom Haberle Farkas özvegye, Wagner Cecília 1746-os alapítványa eredményeként a Szentháromság tiszteletére épült, az elaggott német polgárok menháza, az úgynevezett német ispita mellé.A dúsan faragott oltár Győr egyik legszebb rokokó emléke. A Nepomuki Szent János és Szent Miklós szobrok közötti oltárképet feltehetően Schaller István festette. Az odalfalon elhelyezett Szűz Mária-szobor a máriacelli kegyszobor másolata (hátán a híres osztrák búcsújáróhely hitelesítő pecsétjével és az 1766-os évszámmal). Figyelemre méltó barokk alkotások a Szent Józsefet, Keresztelő Szent Jánost és Borgia Szent Ferencet ábrázoló keretes olajfestmények.

Kategória : Győr

Szent Anna (magyar ispita) templom

Kategória : Győr

Széchenyi György győri püspök 1666-ban alapítványt hozott létre az idős magyar polgárok otthonának létrehozására és fenntartására. Ennek szomszédságában épült fel 1735-re a magyar ispita templom. Tervezője Wittwer Márton kármelita szerzetes volt. A barokk istenháza tornya nem a homlokzatba épült be, hanem a szentély mellé. Az eredetileg Szent Erzsébet tiszteletére épített templom főoltárára később Szent Anna képe került. A kép bal oldalán Szent József, jobb oldalán Szent Joachim aranyozott faszobra áll. Az oltárfelépítmény szélső oszlopainak tetején egy-egy angyal áll, a belső oszlopfőkön a Fiúisten és az Atyaisten ülőszobra látható, a Szentlélek-szimbólum (galambszobor) a kerek ablak színes üvege elé került. A mellékoltár 1740 körül festett Szent Erzsébet képének két oldalán Nepomuki Szent János és Szent Miklós püspök aranyozott faszobrai állnak. Az oltár felső részén Szent Mártont ábrázoló olajfestmény, alul üvegszekrényben a prágai kis Jézus szobra látható.

Kategória : Gyóró

Evangélikus imaház

Kategória : Gyóró

A gyórói evangélikus leányegyház Vadosfához tartozik. A gyülekezet istentiszteleti helye az egykori iskolaépület egyik terme. A Jézus kereszthalálát ábrázoló oltárképet Fiáth András festette. A kép és az oltár a szomszédos Kisfalud község evangélikus templomából került ide. Az imaház szószéke 2014-ben készült.

Kategória : Fertőd

Szent Kereszt felmagasztalása templom

Kategória : Fertőd

(Eszterháza) Eszterháza évszázadokon át önálló lelkészség nélküli település volt, a hívek az Esterházy-kastély kápolnájába jártak szentmisére. A településrész Szent Kereszt felmagasztalása titulusú templomát 1985. június 2-án szentelték fel. A modern épületet Szabó István, Bán Ferenc és Bihary László tervezte. A belsőépítész Asbóth Kristóf volt. A templom tágas, világos belső terekkel rendelkezik. Főoltárképe az Eszterházi Golgota, amelyet Udvardi Erzsébet festőművész készített. A keresztút fatáblára festett stációképei is az ő munkái. Az egyik mellékoltár Jézus születését örökíti meg a Háromkirályok hódolatával, a másik a feltámadást, Szent Tamás leborulásával. A templom orgonáját Takács Péter építette 2008-ban. A templom előtti parkban álló Szent Család szobor 1740-ben készült.

Kategória : Felpéc

Kisboldogasszony-templom

Kategória : Felpéc

Az 1760 körül épült műemlék-templomot 1847-ben megnagyobbították. Toronysisakját az 1964-es renoválás során eredeti formájában újjáépítették. A templom ékessége a „Szűzanya bemutatása” oltárkép és a barokk oltárépítmény: csavart korintusi oszlopokkal, golyvázott párkánnyal, hajlított oromzattal, hullámos-akantuszleveles szárnydíszítéssel. Az oltárkép mellett térdeplő két magyar szent szobrait a 17-18 század fordulóján faraghatták. Alattuk egy-egy kánontábla látható, 1780 körül készült aranyozott rokokó fakeretben. A diadalív Jézus Szíve képét Hargitai Gusztáv, a község egykori tanára és iskolaigazgatója festette. A szentély „Angyali üdvözlet” és „Mária megkoronázása” falképeit és a mennyezet szentség-szimbólumait Závory Zoltán festette. A keresztút tűzzománc stáció képeit Tilinger Anett készítette.

Kategória : Felpéc

Evangélikus templom

Kategória : Felpéc

Felpéc a középkorban egyházas hely, ahol a lutheri reformáció már a 16. század közepén meggyökerezett. A 16. század végén a falut feldúlták a törökök, utána a dokumentumok elpusztult községként említik. Az 1620-as években újratelepült. Az első evangélikus templom 1630-ban épült. 1749-ben nagy területről sereglettek ide hívek, miután elvették a győri evangélikusok templomát. 1752-ben a felpéci gyülekezet kérelemmel fordult a megyéhez, hogy engedélyezze a templom megnagyobbítását. Az építéshez csak 24 évvel később, 1776-ban kezdhettek. Az 1777-ben felszentelt templomhoz 1794-ben tornyot építettek. A 1812-es tűzvész után a templomot helyreállították, a tornyot pedig – amely ma órapárkányos – 1819-ben újjáépítették. A síkmennyezetes, karzatos hajójú templom szentélye egyenes záródású, melyben 19. századi szószékoltár látható. Az oltárkép az Olajfák hegyén imádkozó Krisztust ábrázolja. A vörösmárvány keresztelőkút 1905-ben, az orgona 1910-ben készült.

Kategória : Egyházasfalu

Kápolnák és szobrok

Kategória : Egyházasfalu

Kisgógánfa határában áll az erdei úton megközelíthető Mária-kápolna (a sopronhorpácsi Széchényi grófok építtették). Dasztifalu: a pestis-szentek (Rókus, Sebestyén, Rozália) szoborcsoportja 1710-ből, a Szentháromság szobor 1805-ből és a harangláb. Keresztény határában, a Szakonyba vezető út melletti szántóföldön álló magányos kápolnát a homlokzatán olvasható felirat szerint „Keresztényi község csináltatta a Szűz Mária tiszteletére 1876-ban”. További szakrális látnivalók: Mária szobor (templomkert, Ady Endre utca) Kőkereszt (1860 körüli, Hunyadi utca) Mária szobor (1807, Kossuth utca) Réffy Endre síremléke, emléktáblája (Fő utcai temető) KALOT Népfőiskola - Ebergényi kastély (1942-1949, Fő utca) Marácz féle Mária szobor (Fő utca) Getlér kép (útban a keresztényi kápolna felé) Tó melletti pihenőhely kőkeresztje (1859, Keresztény és a vasútállomás között)

Kategória : Egyházasfalu

Szent Kereszt megtalálása templom

Kategória : Egyházasfalu

(Keresztény) Keresztény község a tatárjárás előtt a templomos lovagok birtoka volt, később a máltai János lovagoké lett. Ezek soproni házfőnöke, a költő Nyéki Vörös Mátyás 1636-ban a jezsuitáknak adta. Ők a Szent Kereszt tiszteletére 1724-ben új templomot építettek. A falusi barokk templom órapárkányos tornyán nyolcoldalú kősisak található, kettős kereszttel. A toronyalj és a sekrestye dongaboltozatos. A szószék mellvédjén a Magvető látható aranyozott domborműves alakjával, a hangvetőn pedig a tízparancsolat kőtáblái. A főoltár pillérei és párkánya copf stílusú keretébe, oltárkép helyett angyalokkal körülvett szoborcsoport került: a megfeszített Jézus, a keresztet ölelő Mária Magdolna, János apostol és Mária. Felettük az Atya és a Szentlelket jelképező galamb. A szentély színes ablakain Szent Imre és Szent Erzsébet láthatók. Az északi fal festménye mellé került az első világháború hőseinek emléktáblája. A déli oldalon a középkori templomból fennmaradt négy ablak látható.

Kategória : Egyházasfalu

Szent György-templom

Kategória : Egyházasfalu

Négy összeépült település (Kisgógánfa, Egyházasfalu, Dasztifalu és Keresztény) egyesítésével létrehozott községben 1949-ig népfőiskola működött. Egyházasfalu ősi templomában jeles lelkipásztorok szolgáltak. Közülük kiemelendő Sylvester János (1504-1551) evangélikus író és bibliafordító, valamint Réffy Endre (1828-1905). Az utóbbi piarista kispapként rész vett az 1848-49-es a szabadságharcban, ezért várfogságot szenvedett, majd 32 éven át a falu plébánosa volt. Az ő működése alatt épült fel az új templom, Ullein József tervei alapján. Az 1888-ban emelt neoromán istenháza a régi templom hajójához toldva és annak 33 m magas tornyát átépítve-megőrizve készült. A Szent Györgyöt ábrázoló főoltárképet Storno Ferenc festette. Oltárait és szószékét Tirolban, szobrait pedig Heckenast János szombathelyi műhelyében faragták. A templomkertben szép Mária-szobor áll.

Kategória : Edve

Őrzőangyalok templom

Kategória : Edve

A római katolikus templom a falu központjában, egy szép parkban található. Szent Flóriánt ábrázoló oltárképe az 1886-os tűzvész után készült. A templomkertben kőkereszt áll, talapzatán Mária-szoborral.

Kategória : Edve

Evangélikus templom

Kategória : Edve

Helyi védelem alá helyezett épület. Külső falán Edvi Illés Gergely evangélikus prédikátor emléktáblája, aki 1675-ben a protestánsok üldözésének áldozata lett: gályarabként, Nápoly közelében halt meg.

Kategória : Ebergőc

Szent Imre-templom

Kategória : Ebergőc

Középkori eredetű temploma az 1683-as törökdúlás idején megrongálódott. A kőkeretes ajtón az 1837-es évszám a restaurálás évét jelzi. A román stílusú szentély 13. századi eredetű. Barokk hajója és tornya a 18. századból való. Szintén 18. századi alkotások a szószék és a mellékoltárok. Az utóbbiak pontosabban 1770 körül készültek. A 19. századi orgona valószínűleg a soproni domonkos templomból érkezett. Ebergőc köztéri szobrai közül 1720-ban készült a szőlőindás oszlopú Piéta (a temetőbe vivő úton), 1798-ban a templom előtti kereszt Szűz Máriával, 1810–1820 között a szintén a templom előtt álló Mária-szobor a gyermek Jézussal, amely a kismartoni kegyszobor másolata.

Kategória : Dunasziget

Jézus Szíve-templom

Kategória : Dunasziget

A Doborgaz, Keszölcés, Vajka és Süly községekhez tartozó dunai szigetek település-részeiből létrehozott falu temploma 1940-ben épült. A torony az 1960-as években, a toronysisak 1982-ben készült. A templom berendezésében a fővárosból kapott adományok is segítettek. A zuglói Páduai Szent Antal-templomból hozott padokat Szelle Mihály helybéli asztalos szabta méretre. Szintén Budapestről érkezett a Jézus-szobor, a faluból elszármazott Timaffy László (1888-1972) papköltő jóvoltából. További szakrális látnivalók a faluban: keresztek és a nagyszigeti Mária-kápolna. Dunasziget minden évben három búcsút tart, ugyanis Szent István a doborgaziak, Szent Rozália a sérfenyőiek, Szent Mihály a cikolaiak pátrónusa. Mindhárom szent látható a templom Kákonyi Asztrik tervei alapján készült színes ablakain.