Évszázados fák alkotta parkban áll a háromszintes, három saroktoronnyal ékes, két szfinx által őrzött kastély. A krónikák szerint Géza fejedelem a 10. század végén a német Héder lovagnak adományozta a Szigetközt. Héder vára a környékbeli jobbágyfalvakat összefogó uradalom központja lett. A Héderváry család a 16. század elején reneszánsz kastélyt emeltetett a rideg, lakásnak már kényelmetlenné váló, gótikus középkori vár közelében. A palotát a 18. században átalakították, mely barokk díszeket és újabb emeletet kapott. Ekkor került a nyugati szárny végébe a két szintet átfogó, díszesen kifestett kápolna. A kápolna ékessége a Máriát és a kis Jézust ábrázoló festmény.
Az útmenti, nyolcszögletes alaprajzú Peregrinus-kápolnát Viczay Jób felesége, Ebergényi Eszter emeltette 1709-ben, a lábfájósok és vándorok pártfogójának tiszteletére. A helyi monda másképp meséli el a kápolna történetét: egy főrangú hölgy Franciaországból gyalog jött Hédervárra, s mivel az út teljesen elcsigázta, a mezővárosba érve (a kápolna helyén) összeesett. A kastélyba vitték ápolni. Lázálmában megjelent előtte Szent Peregrin, és meggyógyította. Hálából kápolnát építtetett a szent tiszteletére, és megfesttette megmentőjének képét úgy, ahogyan álmában látta. (Világszerte sok kórház viseli a 13-14. század fordulóján élt szervita szerzetes, Szent Peregrin – a köszvényesek, lábfájósok és daganatos betegek közbenjárója – nevét.)
Feljegyzések szerint a 13. század első felében már kápolna állt itt. A mai épület elődjét valószínűleg 1397-ben emelték. A templom homlokzatának fülkéiben Szent Flórián és Szent Vendel kőszobra áll, svájci viseletben. A templom mellett látható kovácsoltvas kereszt korábban a régi temetőben állt, a hagyomány szerint a 14. századból származik. A szentély falát 19. századi Krisztus-kép díszíti. A gazdag oltárépítményen Szent István és Szent László aranyozott szobrai közötti képen Szent Mihály küzd a gonosszal. A Nepomuki Szent János-oltár faszobrai a hit, a remény és a szeretet szimbólumait jelképezik. A másik mellékoltáron a győri székesegyház Könnyező Mária képének másolata látható. A keresztelőkút vörös márványból készült, nyolcoldalú, gótikus, ország-címerrel és Héderváry-címerrel (művészettörténészek szerint az „Anno Domini 1031” felirata nem a készítési évszámról tudósít). A sekrestye falát az első és második világháború áldozatainak emlékműve díszíti.
A község ékessége, amely a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárba tartozó megyerikum. A feljegyzések szerint 1296 és 1303 között épült. Az egyhajós épület egyszerre volt plébániatemplom, Mária-kegyhely és a Héderváry család temetkezőkápolnája is. A 17. század második felében az északi oldalához új kriptát és loretói kápolnát építtetettek. A 19. században neogótikus stílusban alakították át. A szentély keleti falán egy feltehetően eredeti románkori ablak van. A szentély falában öt vörösmárvány sírlap látható. A lorettói kápolnában díszes urna őrzi az első Khuen-Héderváry Károly szívét. Ugyanitt egy faragott kígyókkal övezett urna is áll, stilizált korinthoszi oszlopon. Mellette címerrel fedett fülkében látható három nagy ezüsturna. A kápolna asztaloltára mögött a görögkeleti templomokra emlékeztető farács látható. Párkánya felett barokk díszekkel övezetten császári, királyi és családi címerek. A rács mögötti szoborfülkében Szűz Mária ébenfából faragott szobra áll. A Kápolna Galéria időszakos kiállításoknak ad otthont.