Kisgógánfa határában áll az erdei úton megközelíthető Mária-kápolna (a sopronhorpácsi Széchényi grófok építtették). Dasztifalu: a pestis-szentek (Rókus, Sebestyén, Rozália) szoborcsoportja 1710-ből, a Szentháromság szobor 1805-ből és a harangláb. Keresztény határában, a Szakonyba vezető út melletti szántóföldön álló magányos kápolnát a homlokzatán olvasható felirat szerint „Keresztényi község csináltatta a Szűz Mária tiszteletére 1876-ban”. További szakrális látnivalók: Mária szobor (templomkert, Ady Endre utca) Kőkereszt (1860 körüli, Hunyadi utca) Mária szobor (1807, Kossuth utca) Réffy Endre síremléke, emléktáblája (Fő utcai temető) KALOT Népfőiskola - Ebergényi kastély (1942-1949, Fő utca) Marácz féle Mária szobor (Fő utca) Getlér kép (útban a keresztényi kápolna felé) Tó melletti pihenőhely kőkeresztje (1859, Keresztény és a vasútállomás között)
(Keresztény) Keresztény község a tatárjárás előtt a templomos lovagok birtoka volt, később a máltai János lovagoké lett. Ezek soproni házfőnöke, a költő Nyéki Vörös Mátyás 1636-ban a jezsuitáknak adta. Ők a Szent Kereszt tiszteletére 1724-ben új templomot építettek. A falusi barokk templom órapárkányos tornyán nyolcoldalú kősisak található, kettős kereszttel. A toronyalj és a sekrestye dongaboltozatos. A szószék mellvédjén a Magvető látható aranyozott domborműves alakjával, a hangvetőn pedig a tízparancsolat kőtáblái. A főoltár pillérei és párkánya copf stílusú keretébe, oltárkép helyett angyalokkal körülvett szoborcsoport került: a megfeszített Jézus, a keresztet ölelő Mária Magdolna, János apostol és Mária. Felettük az Atya és a Szentlelket jelképező galamb. A szentély színes ablakain Szent Imre és Szent Erzsébet láthatók. Az északi fal festménye mellé került az első világháború hőseinek emléktáblája. A déli oldalon a középkori templomból fennmaradt négy ablak látható.
Négy összeépült település (Kisgógánfa, Egyházasfalu, Dasztifalu és Keresztény) egyesítésével létrehozott községben 1949-ig népfőiskola működött. Egyházasfalu ősi templomában jeles lelkipásztorok szolgáltak. Közülük kiemelendő Sylvester János (1504-1551) evangélikus író és bibliafordító, valamint Réffy Endre (1828-1905). Az utóbbi piarista kispapként rész vett az 1848-49-es a szabadságharcban, ezért várfogságot szenvedett, majd 32 éven át a falu plébánosa volt. Az ő működése alatt épült fel az új templom, Ullein József tervei alapján. Az 1888-ban emelt neoromán istenháza a régi templom hajójához toldva és annak 33 m magas tornyát átépítve-megőrizve készült. A Szent Györgyöt ábrázoló főoltárképet Storno Ferenc festette. Oltárait és szószékét Tirolban, szobrait pedig Heckenast János szombathelyi műhelyében faragták. A templomkertben szép Mária-szobor áll.