A község lakói az 1530-as években ismerkedtek meg a reformáció tanaival. A református közösség hányattatott sorsa miatt a templom építése csak 1825-ben kezdődött el. Az istenházát tíz és múlva, 1835-ben szentelték fel. A síkmennyezetes teremtemplom tetőzete fazsindelyes. Először egy fából készült harangláb épült, benne az 1816-ban öntött kisharanggal. A különös geometriájú sisakkal ékes torony a főhomlokzat síkja elé építve áll, és ahhoz barokkos kialakítású íves fallal kapcsolódik. A nagy és bonyolult geometriájú torony-sisak fémlemezzel fedett faszerkezettel. 1851-ben készült a szószék. A hajó nyugati és keleti oldalán zárt aljú karzat épült, emelkedő padlójú padsorokkal. A falak és a mennyezet fenyő lambéria burkolatot kaptak. Az Úrasztala és a keresztelő asztalka a templom közepén, az orgona egy emelvényen áll.
A római katolikus templom 1751 és 1768 között barokk stílusban épült, 1930-ban oldalhajóval bővítettek ki. Az épület legkarakteresebb eleme az előre ugró torony. A faragott szószéket az 1770-es években készítették. A barokk stílusú főoltár olajfestményén a templom tituláris szentje, Nepomuki Szent János látható felhőkön állva, ég felé emelt tekintettel. Lábánál egy angyal látható, aki a kezében egy feszületet tart, körülötte puttók. A főoltár festmény 1881-ben javításon esett át. 2015-ben a templom homlokzatát és a templomdombon található I. világháborús emlékművet is felújították. A templom műemlék.