A templom tornya 1902-1906 között épült. Két harangja közül a nagyobbikat 1915-ben beolvasztották. Az I. világháború után öntött új nagyharangot 1923. augusztus 12-én avatták fel. A harangon a következő felirat olvasható: „Holtakat siratva, élőket ébresztve hirdetem: én vagyok a feltámadás és az élet." 1993. május 23-án a gyülekezet elhatározta a templomépítést. A templom tervezője Nagy Tamás Ybl díjas építész volt. Az alapkövet 1994. október 16-án püspöklátogatás és szeretetvendégség keretében tették le. A templomot 1997. szeptember 21-én szentelték fel. A templom mögötti kb. 1200 m2 területen 2017-ben emlékparkot alakítottak ki.
Az oklevelekből ismert első templomot 1379-ben szentelték fel. Annak és az 1717-ben épült, mai katolikus templomnak is Szent András a titulusa. Búcsúnapját azonban Szűz Mária neve ünnepén tartják. A védőszent-csere a szentélyben is nyomon követhető. A barokk oltárépítmény eredeti Szent András-képe az oldalfalra került, helyébe pedig egy ritka Mária-ábrázolást illesztettek. A képcsere 1905-ben történhetett. Baditz Ottó ekkor festette az új oltárképet, amelyen Szűz Mária fejét a Szentkorona ékesíti, de hazánk égi patrónája nem elérhetetlen magasságban, hanem a földön állva fogadja az őt hatalmas virágcsokorral köszöntő gyermek Jézust. A páratlan festmény mellett Szent István- és Szent László-szobrok állnak, felette pedig Szentháromság-kép látható, két püspökszobor között. A szentély oldalfalán egy 1778-ban készült festmény függ, amelyen Mária és a Gyermek körül puttók, virágok, galambok láthatók, valamint idézetek a litánia fohászaiból. A latin nyelvű könyörgések záró imája Magyarország oltalmazását kéri. A templom 1925-ben öntött harangján a szűkebb pátriáért szóló imádság olvasható: „Istenünk, őrködjön a Kisded a község fölött!”.