Győr-Moson-Sopron megye

A megye a Kisalföld, a Soproni-hegység és az Alpokalja, valamint a Bakony és a Sokorói-dombság találkozásánál fekszik. Területe a történelmi Győr, Sopron, Moson és Pozsony vármegyék részeinek összevonásával, majd néhány Veszprém megyei település csatlakozásával alakult ki (1920 és 2002 között, több lépésben).

Az Ausztriával és Szlovákiával határos megye Magyarország észak-nyugati kapuja: területén európai jelentőségű közutak, vasutak és vízi utak haladnak keresztül.

Műemlékei közül kiemelendő Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár belvárosa, a fertődi Esterházy-kastély, a nagycenki Széchenyi-kastély, valamint a kisvárosok és falvak templomai és kastélyai. A Pannonhalmi Bencés Főapátságot és a Fertő-tájat a világörökség részévé nyilvánította az UNESCO. A megyében két nemzeti park, több tájvédelmi körzet és natúrpark, valamint számos védett természeti érték is található.

 

SacraVelo – határon átnyúló kerékpáros zarándokutak a Duna térségében

A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat vezetésével, európai uniós támogatással megvalósult SacraVelo projekt célja a magyar-szlovák határtérség Duna menti megyéi szakrális értékeinek közös bemutatása a szabadidő aktív eltöltésére és a kerékpáros turizmus élénkítésére.

A SacraVelo kerékpáros zarándokútvonalak hálózata illeszkedik egyrészt a népszerű és közkedvelt turisztikai célpontokhoz, másrészt pedig az EuroVelo nemzetközi kerékpárutak hálózatához.

A Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nagyszombat és Pozsony megyékre kiterjedő SacraVelo projektcsomag egy kerékpárral biztonságosan bejárható hálózatot jelöl ki a szakrális értékek mentén. A kitáblázással ajánlott hálózat két pontján, a csallóközi Bacsfa községben és a rábaközi Szil községben biciklis centrum is létesült.

A SacraVelo kerékpáros zarándokutak Győr-Moson-Sopron megye területén kijelölt hálózata 648 km hosszú, 110 települést érint, melyek mentén 83 kis pihenőhely létesült. A megyei hálózat 216 szakrális látnivalót ajánl, a tájékozódást 139 négynyelvű térképes-információs tábla segíti.

A szakrális célállomások hagyományos eszközökkel történő bemutatása a legkorszerűbb eszközökkel (honlap és mobil applikáció) párosul, mely a kerékpáros zarándokok és turisták számára az érdekes pontok felkeresése és a látnivalók részletes bemutatása mellett hasznos kiegészítő információkat is tartalmaz.

Kategória : Győr

Nagyboldogasszony-székesegyház (bazilika)

Kategória : Győr

A Szent István király által 1001-ben alapított Győri Egyházmegye főtemploma a Rába és a Duna összefolyásánál emelkedő Káptalandombon áll. Első formájában román stílusban épült a 11. században. A tatárjárás után gótikus stílusban épült újjá, majd a 14-15. században gótikus mellékhajókkal és oldalkápolnával bővítették. Az utóbbiban őrizték a Szent László hermát, amely most a szomszédos látogatóközpontban tekinthető meg. A hermát kísérő körmenet minden év június 27-én végighalad a belváros utcáin. A templom a török pusztítás után – Draskovich, Széchenyi és Zichy püspökök szolgálata alatt – barokk stílusban újjáépült. A hatalmas és mozgalmas mennyezetfreskókat és az oltárképeket Franz Anton Maulbertsch és munkatársai festették, a „fekete” oltárokat pedig Jacob Gabriel Mollinarolo készítette. A székesegyház kettős zarándokhely: sokan keresik fel a Szűzanya Írországból Győrbe menekített és itt 1697-ben vérrel könnyezett kegyképét, valamint az 1945-ben vértanúságot szenvedett Boldog Apor Vilmos püspök sírját. 1996-ban II. János Pál pápa is imádkozott a Mária-kegykép előtt és az Apor-sírnál. A pápa 1997-ben Vilmos püspököt boldoggá avatta, a győri székesegyházat pedig kisbazilika rangra emelte. A bazilikától indul és itt zárul a 2019-ben készült, kortárs művészek alkotásaiból (7 domborműből, 2 grafikából és 5 festményből) álló belvárosi keresztút. A 14 stáció üvegbeton borítású tartószerkezetbe helyezett képei épületek falain, illetve lábakon álló keretben láthatók. (Szűz Mária győri kegyképe és a Szent László herma bekerült a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár megyerikumai közé.)

Kategória : Gönyű

Református-evangélikus templom

Kategória : Gönyű

A Győri Evangélikus Egyházközség és a Bőnyi Református Egyházközség – a gönyűi evangélikus szórvány és református leánygyülekezetek kívánságára – Gönyűn felépítette a két felekezet közös templomát, melyet 2005 pünkösdjén szenteltek fel. Az épület magán viseli a protestáns templomépítészet hagyományait és a modern építészeti jegyeket. Stílusa megjeleníti az erdélyi falvak templomainak meghitt hangulatát. A templombelső egyterű, berendezése a protestáns liturgia méltó szolgálója. A gazdag, ún. írásos hímzéssel készített kézimunkák a hívő közösség asszonyainak munkáját dicsérik. A szószéket faragott szimbólumok ékesítik. A két közösség jó szívvel keresi a saját alkalmak mellett az ökumenikus együttléteket is. „Más alapot senki sem vethet a meglévőn kívül, amely a Jézus Krisztus.” (1Kor 3,11) Gönyűn sajátos adventi hagyomány, hogy 24 család kerítésén 1-1 apró házikó ablaka nyílik ki karácsonyig minden reggelen. Az első ablakot a református-evangélikus templomban, az utolsót pedig a katolikus templomban nyitják ki. Kellemes ünnepi túra felkeresni az utcákban megbújó 24 házikót.

Kategória : Gönyű

Szent Péter és Szent Pál templom

Kategória : Gönyű

A Fellner Jakab tervei alapján, copf stílusban épült templomot 1795-ben szentelték fel. Az 1796-ban festett oltárképen Szent Péter és Szent Pál apostolok találkozása látható. Mellette Szent István és Szent László királyok barokk szobrai állnak. Értékes alkotás a szószék, hangvetőjén a Jó Pásztor szobrával, oldalán a Magvető domborművével. Az 1878-80-as felújítás eredménye a neoklasszicista homlokzat. A bejárat fölé a felújításról megemlékező, latin nyelvű tábla került. A templom tornyának 2004-es felújításakor pedig egy utókornak szánt áldás került elő 1879-ből. A Duna parti község lakóinak évszázadokon a nagy folyam biztosította a megélhetést (kikötő, vízimalmok, halászat, hajózás). A falu nagy becsben tartott hajós-zászlójának képei a „vízen járók” oltalmazóit ábrázolják. A zászló egyik képen Jézus nyújtja a kezét a kételkedő, a habokban már-már elmerülő Péternek. A zászló másik képén Miklós püspök látható, mint a hajósok és a gyermekek patrónusa. Eleven hagyomány a télvégi hajós mise, ahol a hajós zászlót követő hívek megkerülik az oltárt és adományaikat egy kosárba teszik. A pénzt egykor a beteg hajósok, a hajós özvegyek és az árvák megsegítésére fordították.

Kategória : Fertőszéplak

Mindenszentek-templom

Kategória : Fertőszéplak

A templomot 1728 és 1735 között gróf Széchényi György és fia, Zsigmond építtette. A fazsindelyes barokk templom magas homlokzatát két torony fogja közre. A toronyórákat a bécsújhelyi Kőnig József készítette. A homlokzat közepén a Széchényi-címer látható. Az oromzaton Szent József, Keresztelő Szent János és Szűz Mária szobrai, a templom előtt Szent Anna és Nepomuki Szent János szobrai állnak. A 18. századi eredeti berendezés különösen szép darabja a gazdagon faragott szószék. A három oltárt és a falakat szobrok, az oratórium és a kórus mellvédjét pedig képek ékesítik. Nagyon érdekes Szent Peregrin, a lábfájósok védőszentjének baldachinos mellékoltára. A falon egy ritka Krisztus-ábrázolás látható: a keresztről a Megfeszített jobbját áldásra emeli. A két toronyban összesen hat harang volt. Az egyik harangról a legenda azt tartja, hogy egy bika ásta ki a Fertő iszapjából. Széchényi Zsigmondné Barkóczy Mária 1736-ban a templom elé kétoldalt kis dombokat emeltetett, és az egyikre feszületet, a másikra Jézus Szíve-szobrot állíttatott. Az idők folyamán mindkettőt – díszkapus, lépcsős, kerített – sokszereplős szoborcsoporttá bővítették.

Kategória : Fertőszentmiklós

Szent Miklós püspök templom

Kategória : Fertőszentmiklós

Az Ikva-parti halászfalu első templomát Szent Miklós püspök tiszteletére emelték. A középkori istenháza felhasználásával épült 1725-ben a mai templom kisebbik, barokk része. Homlokzatát Szűz Mária kőszobra díszíti. A toronysisak keresztjének gömbjében az 1691-es szalánkeméni csata egyik ágyúgolyója van. A főoltár csavart oszlopai fölött angyalok emelik Szűz Mária alakját az ég és a Szentháromság felé. Az oszlopok között Szent Miklós térdelő alakja mellett három gyermek szorong egy dézsában, utalva a szent egyik legendájára. Az oszlopok mellett szentek (Keresztelő János, József, Sebestyén, Flórián, Péter és Pál) szobra áll. A szentély-ablak a sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja. Ehhez a kistemplomhoz 1935-ben új nagytemplomot építettek (úgy, hogy a régi templom az új előcsarnokául szolgál). Az új épület gerincét „huszártorony” díszíti. Főoltára fertőrákosi homokkőből készült és ide került a régi templom két, 18. századi mellékoltára. A Szeplőtelen Fogantatás-oltár fő alakja Szűz Mária. Fölötte a Szentlélek galamb képében látható, mellette a szülők, Joachim és Anna állnak. Alul ószövetségi szentek rács mögé zárva várják szabadulásukat. A Szent Kereszt oltár Magdolnája hajával törli a megfeszített Jézus lábait. Alul tűzlángok között a tisztítóhelyen szenvedők várják a megváltást. A szentély és a mennyezet falképeit Samodai József készítette 1964-65-ben. A szószék hangvetőjén Esterházy-címer és Szent Mihály-szobor, mellvédjén Krisztus és az evangélisták szobrai láthatók.

Kategória : Fertőrákos

Püspöki palota

Kategória : Fertőrákos

A győri püspökök fertőrákosi birtokán már a 14. században megerősített udvarház állt. Mátyás király 1481-től 1486-ig sokszor tartózkodott itt, Dóczy Orbán püspök vendégeként (akit a király Bécs elfoglalása után a megszállt osztrák terület főpásztorává is kinevezett). A kastéllyá bővített nyári rezidencia 1594-ben – amikor Győr török kézre került – a püspökség központja lett. Az 1683-as török pusztítás után kezdődött a kastély barokk-rokokó formára történő átalakítása. A 18. század közepéig tartó munkát megrendelő Széchényi György, Keresztély Ágost és Zichy Ferenc püspökök címerei a főhomlokzatot díszítik. Az emeleti ebédlő mennyezetét a „Hit diadalát" megörökítő freskó ékesíti. Több termének falán gipszstukkó díszítések, valamint görög mitológiai és bibliai jeleneteket ábrázoló képek láthatók. A fennmaradt rokokó kályhákat Magner Károly győri mester készítette. Simor János püspök itt rendeztette be hazánk első üvegfestő műhelyét, amely 1867-ig működött. A kastélykápolna boltozatán allegorikus freskó, oltárképén pedig Mária megkoronázása és a Szentháromság látható. A palota körül és homlokzata előtt valaha díszkert volt, szökőkutakkal. Az épület alatt két hatalmas boltozott pince húzódik. Az egyikből induló, napjainkra beomlott járat (a legendák szerint) a patakon túli erdőbe, vagy egészen Sopronig vezethetett.

Kategória : Fertőrákos

Virágos-majori kápolna

Kategória : Fertőrákos

1869-ben, amikor Fertő kiszáradt a rákosiak gyalogosan a tó túloldali, Moson vármegyei búcsújáró helyére, Boldogasszonyba zarándokoltak, hogy a víz visszatérjen a mederbe. A Fertőrákos határában található Virágos-major területén, az itt élő cselédek számára 1872-ben épített kápolnát Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Tornyán a Máriára utaló latin nyelvű írás olvasható: „Ego sum flos campi", azaz  „Én vagyok a mezők virága". Az apró épületet 1992-ben renoválták, így visszanyerte eredeti szépségét.

Kategória : Fertőrákos

Kis-kápolna és szakrális műemlék-szobrok

Kategória : Fertőrákos

Az 1714-ben épült Kis-kápolna eredetileg egy 6 méter magas, valószínűleg mesterséges dombon állt a falu határában, a Balf felé vezető út mentén. Amikor a Kisrákosi utca kiépült, egy Kamper nevű halász 1936-ban házhelyéhez területet igényelt. Az engedélyt azzal a feltétellel kapta meg, ha a Kis-kápolnát a falu felé viszi, és azt ott faragott kövekből újra felépíti, valamint új szobrot állít a régi helyére. A ráccsal elzárt fülkében egy Szűz Mária-szobor áll. A Halász-kápolnának is nevezett építmény homlokzatán kőkereszt, a bejárata felett német szöveg olvasható. A község számos gyönyörű köztéri alkotása közül négy kiemelendő: a törökök 1683-as bécsi vereségét követően emelt Szentháromság, az 1721-ben készült Szent Sebestyén, az 1731-es Nepomuki Szent János és az 1643-ban állíttatott Szent Mihály-szobrok. A Kovács-hegyen található a 4 méter magas oszlopon álló Szent Donát szobor.

Kategória : Fertőrákos

Urunk mennybemenetele templom

Kategória : Fertőrákos

Széchényi György győri püspök a régi templomot 1662-ben lebontatta és kibővítve átépíttette. Az 1683-ban Bécs ellen vonuló török által romba döntött épületet is ő állíttatta helyre. A kőkorlátos erkéllyel ékes tornyú templom mai formáját 1777-ben nyerte el. Főoltára, mellékoltárai, szószéke és rokokó padjai is ekkor készültek. A „Szent Miklós nevére és az Úr mennybemenetele tiszteletére” szentelt istenháza kettős titulusát tükrözi a főoltár mögötti építmény két meghatározó eleme: fent a névadó püspök aranyozott szobra, alatta az égbe emelkedő Jézust ábrázoló festmény. A monumentális kompozíció része még a kép feletti Zichy-címer, valamint a kétoldalt őrt álló Szent István király és Szent Imre szobor is. Maga az oltár csupa aranyba öltöztetett faragás: így a tabernákulum-ajtó Ábrahám-áldozat domborműve, az angyalok és a hétpecsétes könyvön ülő Bárány. A szószék szintén aranyozott domborművei Jézus megkeresztelését, az apostolok kiválasztását és a hegyi beszéd jelenetét ábrázolják. A 17. századi festett kőkeresztkút fedelén Jézus és keresztelő Szent János kis szobra áll. Az ötrészes barokk orgonát Keresztély Ágost püspök (hazánk első hercegprímása) adományozta. A szentély oldalfalán Mária megkoronázását és a Szentháromságot ábrázoló barokk festmény látható. Az északi fal ablaka alatt a pestis megszűnéséért hálából készült Szent Kajetán-kép függ. Az alkotáson az akkortájt népszerű szent alakja mellett német nyelvű fogadalmi ima és a pontos dátum (1713. december 7.) olvasható. A keresztút stációi feletti táblaképek Jézus emlékezetes étkezéseit idézik: az első a kánai menyegzőt, a második Simon farizeus házában lezajlott vendégséget, a harmadik az utolsó vacsorát, a negyedik kép az emmauszi tanítványok szemét felnyitó kenyértörés pillanatát.

Kategória : Fertőendréd

Szent István király templom

Kategória : Fertőendréd

A települést Endréd néven már egy 1348-as oklevél is említi. Régi temploma többször leégett, tornyába villám csapott, és 1893-ra olyan rossz állapotba került, hogy vissza kellett bontani.A jelenlegi egyhajós, egytornyú templom neoromán stílusban épült. 1908. augusztus 20-án szentelte fel gróf Széchenyi Miklós győri megyés püspök. Belső berendezési tárgyai (a faragott oltárok, szószék, keresztelőkút, gyertyatartó, szent sír, misekönyvtartók, padok) Kelemen Márton győri szobrász műhelyében készültek. A szentély ablakait Szent Lászlót és Szent Imrét ábrázoló üvegképek ékesítik. A falakon Samodai József festményei láthatók. Tornyában 3 harang lakik. A 90 kg súlyú kisharang 1863-ban készült Seltenhofer Frigyes soproni műhelyében.  1922-ben szintén Sopronban öntötték az „A” hangú, 416 kg súlyú nagyharangot. A 2007-ben felszentelt 220 kg súlyú harangot pedig a monori Farkas Titusz készítette.

Kategória : Fertőendréd

Köztéri szobrok és Endrédy-kiállítás

Kategória : Fertőendréd

A templom mellett áll a Fájdalmas Szűzanya 1930-as években készült szobra. A falu déli részén 1884 óta háromalakos szoborcsoport (Mária, Szent István, Szent Imre) áll. A 85-ös főút kereszteződése közelében található a Szentháromság szobor – a pillérének copfos díszei alapján – 18. század végi alkotás lehet. Szintén a főút mellett áll az 1869-ben készült Wolfinger-féle kereszt (egy feszület, mellette a Szűzanya és Szent János szobrával). A község szülötte Hadarics Kálmán (1895-1981), aki Endrédy Vendel szerzetesi néven zirci apát volt 1939-től. Személyéhez fűződik a magyar ciszterci rend megújítása, lelki, szellemi és gazdasági felvirágoztatása. A II. világháború végén sok üldözöttet rejtegetett, a szerzetesrendek feloszlatásakor pedig 500 nővért fogadott be a zirci rendházba. 1950-ben letartóztatták és 8 hónapi embertelen kínvallatás után 14 évi szabadságvesztésre ítélték. Emlékkiállítása a fertőendrédi plébánián tekinthető meg.

Kategória : Fertőd

Szent Antal-kápolna (Esterházy-kastély)

Kategória : Fertőd

A kápolnát elsősorban a hercegi család használta, de amíg Eszterházán nem volt önálló lelkészség, a falu lakói is ide jártak szentmisére. A kápolna a kastély épülettömbjében található. A díszudvarról, a hercegi lakosztályból és a fejedelmi traktusból egyaránt megközelíthető. Ovális alakú, márványborítású teréhez az emeleten és a földszinten is karzatok csatlakoznak. A mennyezetfreskón Szent István felajánlja az országot Szűz Máriának (alkotója Joseph Ignatz Mildorfer). A stukkó kereteket Johann Michael Reiff formázta. Az eredeti oltárkép Páduai Szent Antalt ábrázolta, amely 1945 körül elpusztult. A jelenlegi oltárkép Jézus égi küldetését örökíti meg (Félix Leicher munkája). A földszintről nyílik a sekrestye és az orgonaszoba, az emeleten van a hercegi oratórium és az énekkar számára szolgáló helyiség. A kápolna a kastély látogatási rendjéhez igazodóan tekinthető meg.

Kategória : Fertőd

Szent András apostol templom (Süttör)

Kategória : Fertőd

Süttör 12. századi első temploma alapjait a falu határában levő Jakabszigeten találták meg 1906-ban. Valószínűleg a Fertő áradásai miatt kellett elhagyni a területet. A barokk templom 1732-ben épült, a mai templom helyén. Ezt 1889-ben lebontották, és még abban az évben újat emeltek. A bécsi Zatzka Lajos tervezte épület az észak-német gót templomok mintájára készült. Homlokzatának közepén magas torony ugrik előre, sarkain egy-egy huszártorony áll. A három kapu feletti mezőket mozaikképek (Mária, Jézus, József) ékesítik. A József-kapu melletti márványtábla a süttöri születésű Mentes Mihály (1891-1960) pap-költőnek állít emléket. Ő írta például az „Isten hazánkért térdelünk elődbe” kezdetű ének szövegét is. A templom neogót berendezése 1889-ben készült. A főoltáron Szent András és az Árpád-házi szent királyok szobrai állnak. A mellékoltárokat Jézus Szíve és a Szűzanya tiszteletére emelték. Az orgona 1935-ben budapesti Rieger-gyárban készült. Az oldalfalak és a mennyezet képein ábrázolt sok jeles személy között látható II. János Pál pápa, Mindszenti József és Apor Vilmos (a 20. század hitvallói is).

Kategória : Tápszentmiklós

Református templom

Kategória : Tápszentmiklós

A község lakói az 1530-as években ismerkedtek meg a reformáció tanaival. A református közösség hányattatott sorsa miatt a templom építése csak 1825-ben kezdődött el. Az istenházát tíz és múlva, 1835-ben szentelték fel. A síkmennyezetes teremtemplom tetőzete fazsindelyes. Először egy fából készült harangláb épült, benne az 1816-ban öntött kisharanggal. A különös geometriájú sisakkal ékes torony a főhomlokzat síkja elé építve áll, és ahhoz barokkos kialakítású íves fallal kapcsolódik. A nagy és bonyolult geometriájú torony-sisak fémlemezzel fedett faszerkezettel. 1851-ben készült a szószék. A hajó nyugati és keleti oldalán zárt aljú karzat épült, emelkedő padlójú padsorokkal. A falak és a mennyezet fenyő lambéria burkolatot kaptak. Az Úrasztala és a keresztelő asztalka a templom közepén, az orgona egy emelvényen áll.

Kategória : Tápszentmiklós

Nepomuki Szent János-templom

Kategória : Tápszentmiklós

A római katolikus templom 1751 és 1768 között barokk stílusban épült, 1930-ban oldalhajóval bővítettek ki. Az épület legkarakteresebb eleme az előre ugró torony. A faragott szószéket az 1770-es években készítették. A barokk stílusú főoltár olajfestményén a templom tituláris szentje, Nepomuki Szent János látható felhőkön állva, ég felé emelt tekintettel. Lábánál egy angyal látható, aki a kezében egy feszületet tart, körülötte puttók. A főoltár festmény 1881-ben javításon esett át. 2015-ben a templom homlokzatát és a templomdombon található I. világháborús emlékművet is felújították. A templom műemlék.

Kategória : Táp

Kálvária

Kategória : Táp

A tápi Szentháromság római katolikus templom feletti Kálvária domb tetején már az 1800-as évek elején álltak a keresztek, melyek elkorhadtak az idők folyamán. Az új kereszteket egy helyi ácsmester és fiai készítették. A kereszteken elhelyezett korpuszokat a tápi ezermester, Hatos Tibor festette meg. A templom és a dombtető között egy „szerpentines” gyalogos sétány épült, és mellette felállították Jézus keresztútjának 14 állomását (stációját) megörökítő domborműveket. A stációk képeit Schreiner Károly fafaragó készítette. A helyiek összefogásának köszönhetően a katolikusok és a reformátusok felállították a kereszteket, növényeket telepítettek. A tápi Kálváriadomb ünnepélyes megáldása 2015. március 28-án volt. A keresztekhez felérve gyönyörű panoráma tárul a látogatók és zarándokok elé.

Kategória : Táp

Református templom

Kategória : Táp

A tápi református gyülekezet 1629-től működtetett iskolát. Akkor az egész egyházmegyében Pápán kívül csak itt volt iskola. A Bécs alól visszavonuló török sereg 1683-ban elpusztította a falut és a templomot, de azt 1691-re ismét felépítették. 1700-ben elfoglalták a jezsuiták a templomot, és elűzték Újvári János prédikátort. 1784-ig szünetelt a vallás szabad gyakorlása Tápon. A hívek ekkor Rédére jártak református istentiszteletre. A tápi reformátusok 1784. szeptemberben kezdték el a mai templom építését. Sok száz kocsi földdel kellett a mocsaras területet feltölteni. 1785. december 4-én avatták fel a templomot. A torony 1827-ben épült. A templomban a reformáció kezdetének 400. és 500. évfordulóin (1917-ben és 2017-ben) egy-egy emléktáblát állított a gyülekezet.

Kategória : Táp

Szentháromság-templom

Kategória : Táp

A műemléki védelem alatt álló templom alapjaiban nagyon régi, már a 14. században is fennállt. A barokk épület mai formájában 1764-től látható. A barokk főoltár Szentháromságot (Atya, Fiú, Szentlélek) ábrázoló képe mellett Szent István és Szent Imre szobrai állnak. Nagyon értékes a szószék és a mellékoltár is. A templom freskóit 1933-ban Borsa Antal, majd 1993-ban Závory Zoltán újította meg. A kórus felett a betlehemi jelenet, mennyezetképén Jézus a Jordánban történt megkeresztelése, a szentélyboltozaton a mennybemenetel látható. A templomkertben álló Mária-szobortól indul a keresztút, fel a Kálvária dombra.

Kategória : Szil

Szakrális köztéri szobrok és a "Szakralitás" kiállítás

Kategória : Szil

A község számos köztéri alkotása közül kiemelendők a Szentháromság, Szent Vendel, Szent Mihály, Szent István, Szent Erzsébet és Szent Flórián szobrai. A faluba vezető utak mellett és a két templom közelében kőkeresztek láthatók. A szili templom magas oromzatán, a torony két oldalán Nepomuki Szent János és Szent Borbála szobrai állnak. A templom főkapuja felett a húsvéti feltámadás utáni jelenetet, a kapu mellett pedig a templomépítő Csigi Vince plébánost ábrázoló dombormű látható. A templomkertben Szűz Mária és a karján ülő kis Jézus szobra áll. Az egykori iskola emeletén helyreállították a 20. század első felében ott szolgáló és leánygyermekeket tanító szerzetesnővérek kápolnáját. A szomszédos termekben megtekinthető a „Szakralitás” című kiállítás.

Kategória : Szil

Kisboldogasszony-templom (Kistata)

Kategória : Szil

Az 1696-97-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint „ebben a falucskában, amely a szili plébánia tartozéka, kisded haranglábon egy kis harang függ”. Kistata község egészen kicsi, 75 m2-es temploma 1836-ban épült. Az oltárkép főszereplői a fiatal Szent Anna és ölében az újszülött Mária. Mellettük a szülésnél segédkező asszonyok „A szent Szűznek neve Mária” feliratú szalaggal. A háttérben álló férfiak kíváncsian néznek be az ablakon. Egyikük nyilván az apa, Szent Joakim. Fentről a megnyílt ég lakói figyelik az eseményt. Az egyszerű szószék oldallapjainak színes táblaképei közül az egyiken Szent Péter a kulcsokkal, a másikon Szent Pál a karddal látható. A harmadik szószék-kép a három isteni erény (hit, remény, szeretet) rózsakeretbe foglalt szimbólumait – a keresztet, a horgonyt és a lángoló szívet – ábrázolja. A Závory Zoltán festette mennyezetképeken a Szentlélek és az eukarisztia jelképei láthatók.