Széchenyi István halála előtt három hónappal, 1860. január 7-én (miután a döblingi gyógyintézetben meghallgatta a falu plébánosának beszámolóját a bezárt „imoda” siralmas állapotáról) ezt írta naplójába: „elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken”. Széchenyi a tettek embere volt, és februárban megbízta Ybl Miklóst a tervek elkészítésével. Az április 8-án bekövetkezett halála után özvegye és fia intézte a továbbiakat: 1860. augusztus 20-án alapkőletétel, 1864. augusztus 20-án templomszentelés. A háromhajós, két kereszthajós, romantikus stílusú templom főoltára feletti képen az országát és koronáját Mária oltalmába ajánló Szent István király látható. A képet megkoronázó latin szöveg magyar fordítása: „Ha Isten velünk, ki ellenünk?” Ez a Széchenyi család jelmondata, amelyet az utókor a szembemiséző oltár márványtömbjébe vésetve megismételt. A sok látnivaló közül kiemelendő a baloldali kereszthajó oltárképe a kőhöz kötözött és megostorozott Jézust ábrázoló 17. századi festmény. Az alatta olvasható írás szerint a kép 1710-től a Széchenyiek házi oltárát, majd 1820-tól levéltárát ékesítette és „dühöngő tűzvész alkalmával csodálatosan maradt sértetlen épségben”, végül 1863-ban a „vallásos utódok kegyelete ide áthelyezte”. A padokban kihelyezett lapokon Széchenyi István egyik imája olvasható.A „legnagyobb magyar” a (Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárba felvett) közeli temetőben álló családi mauzóleumban nyugszik.