Kajárpéc

Kategória : Kajárpéc

Szentháromság-templom

Kategória : Kajárpéc

Kajár első okleveles említése 1037-ből való: Szent István király ekkor adta a falut a bakonybéli apátságnak. A templom késő barokk stílusban épült templom 1797 és 1800 között, egyhajós, csehsüveg-boltozatos, orgonakarzatos kialakítással, egyenes záródású szentéllyel. A homlokzat síkjából emelkedő torony (hasonlóan a környékbeli falvak bencés templomaihoz) úgynevezett „tyúkültetős” kialakítású, fazsindely fedéssel. Az empire stílusú, különleges színösszetételű főoltár és szószék, valamint a klasszicista és későbarokk stílusú padok a templommal egyidősek lehetnek. Az 1799-ben készült főoltár Szentháromságot ábrázoló képét Schmidt József festette. A szentély mennyezetén látható freskó az Isten Bárányát, a négy evangélistát és a bakonybéli bencés kolostort ábrázolja.

Kategória : Kajárpéc

Evangélikus templom

Kategória : Kajárpéc

A török 1683-ban lerombolta a temetőben lévő evangélikus oratóriumot. Ezután egy sövényfonatú imaház épült, amely 1727-ben leégett. A helyébe emelt templomot 1730-ban szentelték fel. A Türelmi rendelet értelmében 1788-ban új, nagyobb kőtemplomot építettek, barokk stílusban. A templombelső 1794-ben készült el. A kétoldali, kőlábakon álló, kazettás előfalú karzat, valamint a mennyezet is fából készült. 1913-ban a lebontott régi szószékoltár helyette új épült. Ekkor készült a templom orgonája is. Az elmúlt hatvan évben többször renoválták a templomot, és elkészült a mechanikussá átépített orgona. A két világháborúban elesettek nevei a falra elhelyezett emléktáblákon olvashatók. A hitéért 1774–76 között várfogságot szenvedett prédikátor, Szentmiklósi János tiszteletére is készült egy emléktábla. 2017-ben, a reformáció kezdetének 500. évfordulóján az 1609 óta a gyülekezetben szolgált lelkészek neveit megörökítő tábla pedig az előtér falára került.