Győr-Moson-Sopron megye

A megye a Kisalföld, a Soproni-hegység és az Alpokalja, valamint a Bakony és a Sokorói-dombság találkozásánál fekszik. Területe a történelmi Győr, Sopron, Moson és Pozsony vármegyék részeinek összevonásával, majd néhány Veszprém megyei település csatlakozásával alakult ki (1920 és 2002 között, több lépésben).

Az Ausztriával és Szlovákiával határos megye Magyarország észak-nyugati kapuja: területén európai jelentőségű közutak, vasutak és vízi utak haladnak keresztül.

Műemlékei közül kiemelendő Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár belvárosa, a fertődi Esterházy-kastély, a nagycenki Széchenyi-kastély, valamint a kisvárosok és falvak templomai és kastélyai. A Pannonhalmi Bencés Főapátságot és a Fertő-tájat a világörökség részévé nyilvánította az UNESCO. A megyében két nemzeti park, több tájvédelmi körzet és natúrpark, valamint számos védett természeti érték is található.

 

SacraVelo – határon átnyúló kerékpáros zarándokutak a Duna térségében

A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat vezetésével, európai uniós támogatással megvalósult SacraVelo projekt célja a magyar-szlovák határtérség Duna menti megyéi szakrális értékeinek közös bemutatása a szabadidő aktív eltöltésére és a kerékpáros turizmus élénkítésére.

A SacraVelo kerékpáros zarándokútvonalak hálózata illeszkedik egyrészt a népszerű és közkedvelt turisztikai célpontokhoz, másrészt pedig az EuroVelo nemzetközi kerékpárutak hálózatához.

A Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nagyszombat és Pozsony megyékre kiterjedő SacraVelo projektcsomag egy kerékpárral biztonságosan bejárható hálózatot jelöl ki a szakrális értékek mentén. A kitáblázással ajánlott hálózat két pontján, a csallóközi Bacsfa községben és a rábaközi Szil községben biciklis centrum is létesült.

A SacraVelo kerékpáros zarándokutak Győr-Moson-Sopron megye területén kijelölt hálózata 648 km hosszú, 110 települést érint, melyek mentén 83 kis pihenőhely létesült. A megyei hálózat 216 szakrális látnivalót ajánl, a tájékozódást 139 négynyelvű térképes-információs tábla segíti.

A szakrális célállomások hagyományos eszközökkel történő bemutatása a legkorszerűbb eszközökkel (honlap és mobil applikáció) párosul, mely a kerékpáros zarándokok és turisták számára az érdekes pontok felkeresése és a látnivalók részletes bemutatása mellett hasznos kiegészítő információkat is tartalmaz.

Kategória : Dunaszentpál

Szent Péter és Szent Pál templom

Kategória : Dunaszentpál

A község egykori templomát a Héderváry család építette, majd Széchényi György esztergomi érsek megújítatta azt a török-kori romlás után. 1845. szeptember 1-jén leégett a falu 41 háza és a templom is. A jelenlegi istenháza 1847 és 1849 között készült el, Lengerer János tervei alapján. 1876-ban az árvíz miatt megsüllyedt épületrészeket le kellett bontani, újra kellett alapozni és falazni. A templom a közelmúltban teljesen megújult, díszkövezetet kapott, környezetében pedig térkő burkolat készült. Az épület klasszicista stílusú. A barokk szószék a szomszédos Dunaszeg templomából került ide. A hajóban található festmények 19. századi másolatok, a szentélyben lévő képet Malasits Zsolt festette. A padokat Schreiner Károly készítette, aki a 1783-ban állíttatott keresztelő-kutat is felújította. Az 1906-ban épített orgona a Rieger-gyár terméke. Harangjai közül az 57 cm átmérőjű, 98 kg-os a kisebbiket 1740-ben öntötték.

Kategória : Dunaszentpál

Fehérkép

Kategória : Dunaszentpál

A temető kapuja közelében álló kis építmény a „Fehérkép”. A négyzet alaprajzú, falazott, fehérre meszelt, piros cseréptetős kis kettős kereszttel ékesített tornyocska négy oldalán kialakított fülkékben egy-egy festett dombormű látható. Ezeken az 1859-ben készült alkotásokon Szűz Mária és a keresztre feszített Krisztus képei, valamint még két, a dunaszentpáliak számára fontos szent látható. A falu állattenyésztéséről volt híres, ezért a pásztorok pártfogója, Szent Vendel, valamint a tűzveszélyes nádfedelű házakban lakók oltalmazója, Szent Flórián is helyt kapott a képoszlopon.

Kategória : Dunaszeg

Havas Boldogasszony-templom

Kategória : Dunaszeg

A község első temploma 1600-ban épült. A mai templomot 1720-ban Viczay Terézia grófnő emeltette. Az eredetileg barokk istenházát azóta némileg átalakították. Az oltárépítmény két oldalán Szent Péter és Szent Pál szobrai állnak. A nagy oltárkép a templom egykori védőszentjét, Borbálát ábrázolja. Fölötte a Havas Boldogasszonyról készült festmény látható. A mennyezeti freskók bibliai jeleneteket ábrázolnak: Jézus megkeresztelkedése, Jézus a vízen jár, valamint a csodálatos halfogást. A kórus mellvédjén található festmények az esztergomi Bazilikát és a győri Bazilikát ábrázolják. A toronyban a lélekharang, valamint egy „A” hangú és egy „cisz” hangú harang található. A templom előtti parkban egy barlang-kápolnában Mária-szobor áll, továbbá itt építették fel 2006-ban a keresztút 14 állomását.

Kategória : Dunaremete

Nepomuki Szent János-templom

Kategória : Dunaremete

A vízen járók és víz mellett élők védőszentje tiszteletére szentelt templom 1775-ben (más forrás szerint 1812-ben) épült. A remetei egyházközség a püski plébánia leányegyházaként működött évszázadokon keresztül, az Esztergomi Főegyházmegye keretein belül. 1993-tól a Győri Egyházmegyéhez tartozik. Az apró községben jelentős kikötő működött, amelyet a Duna 1992-es elterelésével zárták be. A révház mellől induló komppal át lehet jutni Szlovákiába, a csallóközi Bősbe. A rév közelében park és táborozóhely található, valamint a „Dunai hajós” fémszobor. Mosonmagyaróvár felől közelítve, a falu szélén áll egy 1838-ban épült kápolna is.

Kategória : Csapod

Fájdalmas Mária szobor

Kategória : Csapod

Út menti festett kőszobor a Fő utcában. Az alkotás koronás fővel ábrázolja Szűz Máriát, aki ölében tartja a keresztről levett fiát, a halott Jézust. A talapzat felirata: „Emeltette Kocsis György".

Kategória : Beled

Evangélikus templom

Kategória : Beled

Beledben a 16. század végétől működik az evangélikus anyagyülekezet, amelynek sokáig csak egyszerű, náddal fedett, torony nélküli imaháza volt. A mai templomot 1806. augusztus 20-án szentelték fel. Az oltár 1834-ben készült, 1842-ben pedig orgonát vettek. A tragikus 1859. évi tűzvész elpusztította a templom és az iskola tetőzetét is, amelyet fazsindellyel pótoltak. 1932-ben tatarozták a templomot, és új orgonát hozattak, az oltárra pedig Oppel Imre művésztanár képe került. Az oltárkép címe: Jézus, a jó pásztor. Az egyik színes ablak Luther-rózsát, a másik a keresztség szentségére utaló kancsót ábrázol. Az utóbbin a szentírási idézet mellett három évszám is látható: 1517 - a reformáció kezdete, 1806 - a templomépítés éve, 2018 - az ablakkép készítésének éve.

Kategória : Répceszemere

Szent Kereszt felmagasztalás templom

Kategória : Répceszemere

A templom 1808-ban kezdett építése a napóleoni háború miatt félbemaradt, és a munkák csak 1828-ban fejeződtek be. A főoltár "Szent Kereszt felmagasztalása" című képe a soproni Maurer Ignác alkotása. A rokokó keresztelőkút tartóoszlopa egy szerecsen gyermeket ábrázoló faszobor. Az barokk orgonát Dallos Alajos tüskevári mester 1845-ben átépítette. A mellékoltár Szeplőtelen Fogantatás-képét 1883-ban a soproni Krausz János készítette. A szentélyboltozat freskóit 1980-ban a szilsárkányi Závory Zoltán újította fel. A község takácsainak 1838-ból való zászlóját a kapuvári múzeumban őrzik: egyik oldalán Szent Katalin, a másikon a feszület és a takácsok jelvénye (három csónak) látható. Az eredeti és nevezetes zászlórúd azonban – amelyet „a répceszemerei becsületes, nemzetes takács céh” mesterei és legényei által rászegetett több tucat feliratos, koronás rézpajzs ékesít – ma is a templomban van.

Kategória : Nagycenk

Szent István király templom

Kategória : Nagycenk

Széchenyi István halála előtt három hónappal, 1860. január 7-én (miután a döblingi gyógyintézetben meghallgatta a falu plébánosának beszámolóját a bezárt „imoda” siralmas állapotáról) ezt írta naplójába: „elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken”. Széchenyi a tettek embere volt, és februárban megbízta Ybl Miklóst a tervek elkészítésével. Az április 8-án bekövetkezett halála után özvegye és fia intézte a továbbiakat: 1860. augusztus 20-án alapkőletétel, 1864. augusztus 20-án templomszentelés. A háromhajós, két kereszthajós, romantikus stílusú templom főoltára feletti képen az országát és koronáját Mária oltalmába ajánló Szent István király látható. A képet megkoronázó latin szöveg magyar fordítása: „Ha Isten velünk, ki ellenünk?” Ez a Széchenyi család jelmondata, amelyet az utókor a szembemiséző oltár márványtömbjébe vésetve megismételt. A sok látnivaló közül kiemelendő a baloldali kereszthajó oltárképe a kőhöz kötözött és megostorozott Jézust ábrázoló 17. századi festmény. Az alatta olvasható írás szerint a kép 1710-től a Széchenyiek házi oltárát, majd 1820-tól levéltárát ékesítette és „dühöngő tűzvész alkalmával csodálatosan maradt sértetlen épségben”, végül 1863-ban a „vallásos utódok kegyelete ide áthelyezte”. A padokban kihelyezett lapokon Széchenyi István egyik imája olvasható.A „legnagyobb magyar” a (Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárba felvett) közeli temetőben álló családi mauzóleumban nyugszik.

Kategória : Mórichida

Szent Jakab apostol templom (Árpás közelében)

Kategória : Mórichida

 A Móric ispán alapította premontrei templom a 13. sz. első felében épült, és a román stílusból a gótikába hajló téglaépítészet ritka példája. A barokk oltárok, keresztelőkút és szószék a 17-18. században készültek.

Kategória : Lipót

Szent Kelemen-templom

Kategória : Lipót

A templomot gróf Vitzay Mihály építtette 1777-ben. Oltárképe Péter apostol harmadik utóda, a 101-ben vértanúságot szenvedett Kelemen pápa megdicsőülését ábrázolja. A festmény Franz Anton Maulbertsch vagy egy tanítványa alkotása. A képen Kelement felhők emelik a Krisztust jelképező Bárány felé. Körülötte angyalok, a pápaság jelvényei, valamint egy körmenet résztvevői láthatók. Ezek az emberek egy vízzel körülvett templom mellett állnak, és tekintetüket a szentre emelve közbenjáró segítségét kérik. A Duna áradásától gyakran veszélyeztetett lipótiak is annak a Szent Kelemennek az oltalmában bizakodtak, akinek élete és vértanúsága egyaránt a vízzel kapcsolatos. Kelemen pápát a hagyomány szerint Traianus császár a Krím-félszigetre száműzte, ahol egy márványbányában rabszolgaként dolgoztatták. A kényszermunkára ítélt társaival együtt sokat szenvedett a szomjúságtól. Közös imájukra válaszul Kelemen – a látomásában megjelent Jézus által mutatott helyen – bővizű forrást fakasztott, mire a környék megrendült lakói megkeresztelkedtek. Amikor ez a császár tudomására jutott, elrendelte, hogy kössenek követ Kelemen nyakába és fojtsák a tengerbe. A szent teste nem maradt a hullámsírban: a tenger visszahúzódott, hogy a hívek a holttestét kivihessék a szárazra.

Kategória : Hidegség

Szent András-templom

Kategória : Hidegség

A község feletti dombon álló templom körkápolnája a 12. században épült. Az eredetileg szabadon álló rotunda belső teréhez patkó alaprajzú apszis csatlakozik. Az apró szentélyt a tatárjárás után készült freskók ékesítik. A boltozaton Krisztuskép, mandula formájú keretben, körülötte az evangélisták szimbolikus alakjai, alatta az apostolok. A körtemplomot a török által elüldözött magyar lakosság helyébe érkező horvát telepesek 1660 körül megnagyobbították. A szentély átkerült a rotunda meghagyott felébe. Ennek fél-kupolájába újabb apostolsort festettek, reneszánsz stílusban. A tornyot 1748-ban emelték. A barokk átalakítás kiterjedt a templom egészére. Az 1930-as években bővítették az épületet, majd Az 1970-es években a körtemplomot leválasztották a háromhajós templomtól. Az ősi kőmedence fedele miniatűr barokk faragás: Keresztelő Szent János és Jézus. Az új templomrész falára két barokk faszobor került: Szent Ágoston és Szent Gergely pápa. A „névadó” Szent Andrást oltárkép, mozaik és szobor is megörökíti. A karzat mellvédjének képei a keresztút állomásait ábrázolják. A tabernákulum-ajtó belső kárpitját Kalkuttai Szent Teréz nővérei hímezték.

Kategória : Fertőszentmiklós

Hétfájdalmú Szűzanya-kápolna (Szerdahely)

Kategória : Fertőszentmiklós

Az 1400-as évek végén Bezerédj Vörös Gergely a Nádasdy családtól vásárolt birtoka közepén felállította a Szűzanya szobrát egy erdőségben, a kápolna jelenlegi helyén. Alig félszázad múltán egy borzalmas vihar alkalmával villám sújtott a szoborba, s a tartóoszlop darabokra tört. A törmelék a szobrot maga alá temette, de a szobor teljesen sértetlen maradt. Ez a csodálatosnak látszó esemény irányította a szoborra a hívek figyelmét: megindult a környező községek népének zarándoklata a szoborhoz. A 19. század végén a környező fákon elhelyezett mankók arról tanúskodtak, hogy a szobornál csodálatos gyógyulások történtek. 1903-ig a szobor a szabad ég alatt állott. Ebben az évben szép kápolnát építettek a hívek adományából. 1974-ben a szobrot levették erről a tartóoszlopról, és a kápolnában helyezték el. A kápolna mögötti erdőt pedig a zarándokok befogadására alkalmas amfiteátrumszerű ligetté alakították. Ezt a teret körbeöleli az 1980-ban elkészült keresztút.

Kategória : Dunaszeg

Képoszlop

Kategória : Dunaszeg

A „Homokgödri kiskép” egy őrtornyocskára emlékeztető fogadalmi emlékoszlop. A korabeli feljegyzések szerint 1709-ben épült. Valaha határmegjelölő szerepe is lehetett, hiszen a falu külterületén, a Győr – Hédervár országút mellé állították. A ma már belterületi építmény sarkainak négy oszlopán cserépfedésű sátortető nyugszik. Ennek védelme alatt, a falfülkékbe helyezett négy fogadalmi kép a falu védőszentjeit ábrázolja: Szent Vendelt, Szent Borbálát, Szent Flóriánt és a Havi (Havas) Boldogasszonyt. A képoszlop hasonmása a szentendrei falumúzeumban látható.

Kategória : Csorna

Jézus Szíve-templom

Kategória : Csorna

Csornán már 1281-ben állt egy katolikus templom, melyet Szent Ilona tiszteletére szenteltek. 1790-ben a település 270 lakóháza mellett leégett a templom is. Ezt követően a lakosság a premontrei templomba járt szentmisére. A Jézus Szíve tiszteletére emelt új templomot 1936-ban kezdtek el építeni és 1938-ban szenteltek fel. A modern templomépítészet kiemelkedő alkotása, Körmendy Nándor tervei alapján valósult meg. Az öthajós templom hossza 60, szélessége 30 méter, befogadó képessége 2000 fő. A szentély 180 m2-es festménye Közép-Európa legnagyobb egybefüggő faliképe, Nagy Sándor alkotása. A carrarai márványból készült főoltárt és a főbejárat homlokzatát Ohmann Béla alkotásai díszítik. A két kápolna Kis Szent Teréz és Páduai Szent Antal tiszteletére épült. Ezek oltárszobrait és Szent József szobrát Krasznai-Krausz Lajos faragta. A keresztút stációképeit Samodai József rajzolta. Az Angster-orgonát 1942-ben építették. A déli oratórium ékessége az életnagyságú Boldogasszony-kerámia, amelyet Flamm Mária a pécsi Zsolnay porcelángyárban készített. A Szűzanya kerámia-szobra (a keresztet magához szorító gyermek Jézust és a rózsafűzért mutatva) az oltár fölött áll.

Kategória : Agyagosszergény

Kálvária szoborcsoport

Kategória : Agyagosszergény

A falu szép szakrális látnivalója a műemléki védelem alatt álló, 18. századbeli Kálvária szoborcsoport, melyet a domborműves keresztút stációinak kőkeretes oszlopai vesznek körül. A terméskőből rakott halom a Koponyák hegyét jelképezi, melyen Krisztus és a két lator keresztje, valamint Szűz Mária és Szent János apostol szobra áll.

Kategória : Agyagosszergény

Szent László-templom

Kategória : Agyagosszergény

Az 1777-ben emelt és 1883-ban romantikus stílusban átépített templomot Zalka János győri püspök szentelte fel. A főoltárképen Szent László király vizet fakaszt szomjas katonáinak. Az egyik mellékoltár képe a Jézus Szíve tisztelet misztikus látnokát, Alacoque Szent Margitot ábrázolja. A másik mellékoltár központi alakja egy Mária szobor, mellette Szent Erzsébet és Szent János evangélista szobrai állnak. A templomot 12 színes üvegablak ékesíti, amelyek Vermes Ágoston és Palka József alkotásai. Az üvegképeken magyar szentek (István, Imre, Erzsébet, Margit) és az egyetemes egyház jeles szentjei (Mária, József, Anna, Márton Alexandriai Katalin, Rozália, Assisi Ferenc, Páduai Antal) láthatók. A keresztút 14 stációképe Zsolnay kerámiából készült 1974-ben.