A falu első templomát Széchényi Lőrinc építtette, és fia, Pál nagyprépost (később püspök, majd kalocsai érsek) szentelte fel 1677 körül. A mai templom 1843-44-ben épült, késő klasszicista stílusban, Szinger György irányításával. A régi templomból megmaradt húsz férőhelynyi pad és az 1718-ból való kehely, amelyen a GVNT. SIGHET felirat látható. Az oltárkép Szent Lőrinc vértanúságát ábrázolja. A templom belső festése márványhatású. A mennyezeti freskókat Borsa Antal készítette 1957-ben. A templom előtti keresztnél márványtábla emlékeztet Jáki Teodóz bencés atyára, aki évtizedeken át vezette Kunszigeten a hagyományos – megyerikumként is számon tartott – húsvéthajnali „Jézuskeresés” körmenetét.
Az 1831-es kolerajárvány idején a falu lakói Páduai Szent Antalhoz fordultak, közbenjárását kérve, és fogadalmi kápolna építésébe kezdtek. A hagyomány szerint ahogy a kápolna falai emelkedtek, úgy enyhült a járvány. A régi kápolna helyén 1901-ben épült fel a mai kápolna, amikor egy marhavész elhárítását kérték Szent Antaltól. A kunszigetiek a Szent Antalhoz kötődő fogadalmi ünnepet folyamatosan, hűségesen megtartják. Az ünnep előtti nyolc napos imádság erősíti az összetartozást a községben élők és az elszármazottak között. A 30 m2 alapterületű fogadalmi kápolna épülete községi (önkormányzati) tulajdonban van. Az ünnep alkalmából a kápolna bejáratát díszítő virágfüzért különleges odafigyeléssel készítik, anyáról lányra öröklődően.