Az 1937-ben emelt modern templomot Serédi Jusztinián esztergomi érsek szentelte fel. A homlokzaton Jézus-szobor áll. A szentélyfal Krisztus-képét és a főhajó oldalfreskója golgotai jelenetét Borsa Antal festette. Ő tervezte a tabernákulum-ajtó angyali üdvözlet domborművét és a Mária-szoborral ékes mellékoltárt is. Ez utóbbit 1943 decemberében Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök szentelte fel (aki a kommunista hatalom áldozataként az 1950-es évek elején vértanúságot szenvedett, és akit 2009-ben boldoggá avattak).
A templomot 1807-ben szentelték fel. 1904-ben építették fel a ma is látható tornyot és azt harangokkal látták el. Ezek közül a nagyobbikat az első háború alatt elvitték, de pótolták 1926-ban. A templom az 1938-as felújításkor új padokkal gazdagodott. 1940-ben a templom mellett tanítói lakás épült. 2004-2011 között ismét felújították az istenházát és a lelkészlakást.
A Győrszemerei Református Egyházközség temploma 1786-ban épült, késő barokk stílusban. 120 fő befogadására alkalmas. Tornya az 1800-as évek elején épült, és két harang lakja. Az ellenreformáció idején artikuláris hely volt: csak itt szabadott a környéken református istentiszteletet tartani, ezért egészen Mosonmagyaróvártól ide jártak a hívek. Ebből a korból valók a gyülekezet legszebb terítői és értékes kegytárgyai, melyek egy része a Pannonia Reformata Múzeumban látható, Pápán. E tárgyak közül a legkülönlegesebb klenódium, a kókuszos kehely 1646-ból. A templom keresztelőmedencéjének kupolája őrzi a korábbi deszka-templom emlékét, mert eredetileg annak toronysisakjaként szolgált.
A templomot 1749-ben építették, barokk stílusban. A főoltárkép Szent Lőrinc diakónus vértanúságát ábrázolja. Az oltárkép mellett két falfestményen szintén az ő életéből láthatunk egy-egy jelenetet. A bal oldali képen püspökével szentmisén vesz részt, angyali jelképekkel és Szent Tarzíciusz, a ministránsok védőszentje társaságában. A másik képen Szent Lőrinc a szegényeket és a betegeket gondozza.
A falu és a környékbeli községek hívei adományaikkal és munkájukkal támogatták a templom építését, amelyet 1958. augusztus 22-én szenteltek fel. A bejáratot Szűz Mária szobra ékesíti, a belépőt pedig Szent Antal-dombormű fogadja. Az ácsműhelyben dolgozó Szent Józsefet és segédjét, a kiskamasz Jézust ábrázoló oltárképet Borsa Antal festette. A keresztút 14 stáció-képe is az ő alkotása. A szentélyben Mária-szobor és Jézus Szíve-szobor található. A harangot 1799-ben Hendel Gáspár öntötte. A templom előtti kőkereszt 1904-ben készült. A templomkertben álló Szent József kőszobor a győri orsolyitáktól való.
A két protestáns felekezetnek 1964-ig közös harangjuk volt a sági Kiáltó-hegyen (ma ez a harang a református templom tornyában van). Az 1958-ban épített evangélikus templom harangja egykor a soproni Evangélikus Tanítóképző Intézet kis harangja volt. Az alul 62 cm átmérőjű acélharang Bochumból, Németországból való, és 1858-ban öntötték. A gyülekezet tulajdonában lévő keresztelési és úrvacsorai edények egyidősek a templommal. A cibórium (ostyatartó) a 2002-ben konfirmáltak ajándéka. A belső tér Winkler Gábor tervei alapján átalakult, és lebontott szószékoltár helyett ambót állítottak.
A Pannonhalmát ostromló török sereg 1683-ban Ságot és templomát is elpusztította. A református hívek sárból tapasztott falakkal tanítólakást, iskolát és imaházat emeltek. A mai templomot minden külső támogatás nélkül a sági kis gyülekezet építette, a 10 m magas tornyával együtt. A Békefi Benő püspök által felszentelt épület belső mérete 7 x 17 m, az ülőhelyek száma 130. A templomban látható Szecsei János, mártírhalált halt gályarab prédikátor emléktáblája. A templom falán emléktábla hirdeti: „Isten dicsőségére épült 1963-68-ban.” A 95 kg-os harangot Seltenhofer Frigyes öntötte 1872-ben Sopronban.
A templom az Árpád-kori kápolna romjaira épült 1748-ban. Ezt 1910-ben bővítettek és toronnyal látták el. A barokk főoltáron Szent Flórián és Szent Pál aranyozott szobrai állnak. Közöttük az oltárkép Szent Annát, Szent Joachimot és lányukat, Máriát ábrázolja. A mellékoltár győrsági hársfából faragott, színes Szűz Mária-szobrát a hívek készíttették, hálából a háború alatt tapasztalt égi oltalomért.
Egy urasági magtárból 1946-ban alakították ki a templomot, ahol az első bérmálást Mindszenty József esztergomi érsek végezte. A tornyot 1967-ben emelték. A szentély falára erősített kereszt Krisztus szobra köré Závory Zoltán 1984-ben három jelenetet ábrázoló képet festett. Az alkotás középső jelenetén, a kereszt mellett Mária, János apostol és Mária Magdolna látható. A bal oldali jelenet központi alakja a Jézus keresztjét megtaláló Szent Ilona, Konstantin császár édesanyja a központi alakja. A jobb oldali jelenet II. János Pál pápát és kíséretét ábrázolja. A tabernákulumot és a szembemiséző oltárt Vigyázó László fafaragó művész készítette.
A nádorvárosi Kálvária-domb valaha kelták, később a rómaiak temetője volt. A 12-13. században itt állt a Szent Adalbertről elnevezett prépostság temploma és káptalani székháza. Ezek a 16. századi török portyázások idején elpusztultak. A 17. században a katonai hatóság vesztőhelyet állított fel itt. A 18. század elején a jezsuiták építették meg a Kálváriát. A dombra széles kőlépcső vezet fel, a megfeszített Krisztus és a két lator keresztjéhez. A Golgota lábánál a Wittwer Márton Athanáz által tervezett barokk kápolnák állnak. A Kálvária utca mentén sorakozó, Jézus szenvedéseit megjelenítő hét stáció 1722-ben készült.
A Szent Kamill alapította „Betegeket és Haldoklókat Szolgálók Társasága” 1761-től szolgált a győri kórházban. A kamilliánus atyák áldásos tevékenységének II. József szerzetesrendeket feloszlató intézkedése vetett véget. Megmaradt viszont A Nádorvárosban felépített templomuk viszont megmaradt, homlokzatán a rend címer-kövével. A szentély hátsó falát betöltő oltárépítményen 15 aranyozott faszobor látható. A szoborcsoport központi alakjai fent a napba öltözött Szűz Mária, kétoldalt pedig Szent István és Szent László király. A Szent Kamill istenélményét ábrázoló főoltárképet a firenzei Antonio Capacci 1780-ban festette. A hajót négy mellékoltár ékesíti. A szószék-mellvéd dombormű-jelenete összefügg a hangvetőn álló szoboralak mozdulatával: Mózes a tízparancsolat kőtábláit felemelve arra készül, hogy azt az aranyborjú imádására vetemedett nép közé hajítsa. A templom melletti plébánián megtekinthető Jézus Torinóban őrzött halotti leplének pontos másolata.
A győri vár törököktől való visszafoglalása (1598) után engedélyezték a menekülő szerbek (rácok) letelepedését Újvárosban. A mai épület helyén már 1703-ban egy templom állt, melyet a szerb közösség 1727-ben különböző stílusjegyeket hordozó, ortodox templommá épített át. Miután a városban szerb lakosság lassan „eltűnt” a városból, a rác templom sokáig magányosan állt. A Szerb Ortodox Egyház a parókia épületével együtt felújított templomot 1997-ben tartós használatra átadta a győri Görög Katolikus Egyházközségnek. A támpilléres templom különleges értéke a copfkeretezésű ikonosztázion és a szintén copf-stílusú padok sora. Az ikonosztáz a berendezéssel együtt késő barokk alkotás, amelyben az ortodox kifejezésmód sajátosan keveredik a korabeli közép- és nyugateurópai stílus jegyeivel. A hagymasisakos torony a szép ívelésű homlokzat előtt áll. A korábbi barokk kapu helyett a kosáríves hajlatú kapunyílást modern vonalú, kétszárnyú vaskapu tölti ki. A templomkertben régi szerb sírkövek láthatók.
A győri reformátusok 1784-ben vásárolták meg az újvárosi „Vörös Ökör” fogadót, majd kimérték helyet, ahol még abban az évben felépítették a toronytalan, udvarra nyíló templomukat. Ezt az istenházát a mostani templom megépítéséig használta a gyülekezet. 1863-ra a fogadó helyén elkészült a mai parókia. Az egyháztanács 1901-ben határozott új templom létesítéséről. A historizáló, neogót stílusú templom 1905-1906-ban épült Csányi Károly tervei alapján (aki mintának az azóta már lebontott brassói református templomot tekintette). A torony tűhegyes sisakján a betlehemi csillagot – mely Jézushoz vezet – messziről észrevenni. A homlokzatra állított kakas arra figyelmeztet, hogy senki ne tagadja meg meg Krisztust, mint ahogy Péter tette. A templombelső kialakítása egységes hatású, a monumentális csarnokteret gótikus díszek gazdagítják. A Mózes-széket Kelemen Márton győri szobrász készítette.
Az eklektikus stílusú zsinagógát a neológ izraelita egyházközség építette. A Benkó Károly pesti építész tervei alapján a historizmus és szecesszió szellemében 1870-ben elkészült reprezentatív épület mintaként szolgált más városok zsinagógáinak építéséhez, mint a nagyvárosi környezetbe jól illeszkedő, nagy befogadóképességű zsinagógák méltó előképe. A templom körerkélyekkel gazdagított, kupolával fedett nyolcszög alakú belső tere lenyűgöző látványt nyújt. 1926-27 között átépítették: a keleti lépcsőházakat átalakítva téli imatermet hoztak létre. A 2006-ban helyreállított, kiváló akusztikájú épület múzeumi állandó kiállítás és kulturális rendezvények helyszíne is. Itt tekinthető meg többek között id. Vasilescu János (1923-2006) a második világháború utáni magyar képzőművészetet bemutató gyűjteménye.
A templom 1784-85-ben épült, zárt udvarban és torony nélkül. A bejáratokat védő baldachinszerű előtetők később kerültek a homlokzatra. A filigrán, íves-körös kovácsoltvas alátámasztások drapériához hasonló, díszes vastetőt hordoznak. A belsőkarzatos teremtemplom legfőbb dísze a faragott késő barokk szószékkel egyesített oltár. A nagyméretű oltárképet Petőfi barátja, Orlai Petrich Soma festette. Az oltár előtt 1817-ben készült, vörös homokkőből faragott keresztelőkút áll, fedelén Jézus megkeresztelését ábrázoló bronz szoborcsoporttal. A karzatokra a tér négy sarkában kialakított, íves lépcsőkön lehet feljutni. A „Czézár típusú" orgona 1926-ban épült. A korábbi hangszer 1791-ben készült egyenes-félköríves záródású, aranyozott-fehér homlokzatát meghagyták. A modern hangzású, hatalmas méretű orgona így harmonikusan illeszkedik az „öregtemplom” képébe.
A karmelita szerzetesek 1697-ben érkeztek Győrbe. Templomuk a rendbeli Witwer Márton Athanáz laikus testvér tervei szerint épült 1721-1725 között. Oltárait a szobrokkal együtt Domonkos karmelita testvér készítette. A kolostor 1732-re készült el. A templom olaszos karakterű homlokzata mögött páratlanul szép, ellipszis alaprajzú, kupolával fedett belső tér és négyzetes szentély található. A Szűz Mária előtt hódoló Szent István királyt és Szent Imre herceget ábrázoló főoltárképet, valamint a – Szent József halála, Nepomuki Szent János vértanúsága, Szent Terézia szívsebzése és Keresztes Szent János megdicsőülése – mellékoltárok képeit Martino Altomonte festette. Az épületegyüttes legkorábban, 1718-ban elkészült része, a híres loretói kápolna, a Szent Család názáreti házának a másolata. Ennek oltára felett áll a Szerecsen Madonna 1717-ben készült szobra, karján a gyermek Jézussal (mindkettő arcát fekete ébenfából faragták, és fejükre koronát helyeztek). A homlokzathoz épített apró kápolnában egy hófehér barokk alkotás, az úgynevezett „Hab Mária” szobor áll.
A városban 1626-ban letelepedett jezsuiták temploma 1634-1641 között épült, a római Il Gesu templom mintájára. 1667-re a rendház és az iskola is elkészült. A templom belseje kora barokk stílusú. A Szent Ignác megdicsőülését ábrázoló főoltárképet, valamint a szentély és a hajó mennyezetképeit (Szent Ignác lelkének mennybevitele és Angyali üdvözlet) Paul Troger, a bécsi barokk jeles művésze és két társa festette. A gyönyörű barokk szószék 1749-ben, az orgonaszekrény pedig 1755-ben készült. Az orgona felett angyalkoncert-freskó látható. A gazdagon faragott padok és ajtók díszítésében a kagylóminta uralkodik. A hajó két oldalán három-három kápolna található. Berendezésük idősebb a főhajó alkotásainál. A szentélyből nyíló Keresztút-kápolnában Pátzay Mária 1980-ban készült dombormű-stációi láthatók. A jezsuita rend feloszlatása után, 1802-től a bencések használják az épületegyüttest.
A szobor a győri barokk egyik legszebb emléke. Az Ószövetséget szimbolizáló frigyláda felett, hétpecsétes könyvön ülő bárány az Újszövetség szerzőjét, Jézust jelképezi. A hiteles történet szerint 1729-ben egy bigámiával és hamis névhasználattal gyanúsított katona a jezsuita kolostorba menekült. A katonák körbevették a szerzetesek kolostorát. A szerzetesek a blokád megszüntetése érdekében megpróbálták a szökevényt a püspökvárba átmenteni. Az úrnapi körmeneten ministránsnak öltöztetett katonát azonban a társai felismerték, és a fegyveres katonaság a körmenetre rontott. A dulakodás közben kiesett a pap kezéből a monstrancia és eltörött. Az emlékművet 1731-ben emeltette III. Károly király az Oltáriszentségen esett sérelem kiengesztelésére.
A Szent István király által 1001-ben alapított Győri Egyházmegye főtemploma a Rába és a Duna összefolyásánál emelkedő Káptalandombon áll. Első formájában román stílusban épült a 11. században. A tatárjárás után gótikus stílusban épült újjá, majd a 14-15. században gótikus mellékhajókkal és oldalkápolnával bővítették. Az utóbbiban őrizték a Szent László hermát, amely most a szomszédos látogatóközpontban tekinthető meg. A hermát kísérő körmenet minden év június 27-én végighalad a belváros utcáin. A templom a török pusztítás után – Draskovich, Széchenyi és Zichy püspökök szolgálata alatt – barokk stílusban újjáépült. A hatalmas és mozgalmas mennyezetfreskókat és az oltárképeket Franz Anton Maulbertsch és munkatársai festették, a „fekete” oltárokat pedig Jacob Gabriel Mollinarolo készítette. A székesegyház kettős zarándokhely: sokan keresik fel a Szűzanya Írországból Győrbe menekített és itt 1697-ben vérrel könnyezett kegyképét, valamint az 1945-ben vértanúságot szenvedett Boldog Apor Vilmos püspök sírját. 1996-ban II. János Pál pápa is imádkozott a Mária-kegykép előtt és az Apor-sírnál. A pápa 1997-ben Vilmos püspököt boldoggá avatta, a győri székesegyházat pedig kisbazilika rangra emelte. A bazilikától indul és itt zárul a 2019-ben készült, kortárs művészek alkotásaiból (7 domborműből, 2 grafikából és 5 festményből) álló belvárosi keresztút. A 14 stáció üvegbeton borítású tartószerkezetbe helyezett képei épületek falain, illetve lábakon álló keretben láthatók. (Szűz Mária győri kegyképe és a Szent László herma bekerült a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár megyerikumai közé.)
A Győri Evangélikus Egyházközség és a Bőnyi Református Egyházközség – a gönyűi evangélikus szórvány és református leánygyülekezetek kívánságára – Gönyűn felépítette a két felekezet közös templomát, melyet 2005 pünkösdjén szenteltek fel. Az épület magán viseli a protestáns templomépítészet hagyományait és a modern építészeti jegyeket. Stílusa megjeleníti az erdélyi falvak templomainak meghitt hangulatát. A templombelső egyterű, berendezése a protestáns liturgia méltó szolgálója. A gazdag, ún. írásos hímzéssel készített kézimunkák a hívő közösség asszonyainak munkáját dicsérik. A szószéket faragott szimbólumok ékesítik. A két közösség jó szívvel keresi a saját alkalmak mellett az ökumenikus együttléteket is. „Más alapot senki sem vethet a meglévőn kívül, amely a Jézus Krisztus.” (1Kor 3,11) Gönyűn sajátos adventi hagyomány, hogy 24 család kerítésén 1-1 apró házikó ablaka nyílik ki karácsonyig minden reggelen. Az első ablakot a református-evangélikus templomban, az utolsót pedig a katolikus templomban nyitják ki. Kellemes ünnepi túra felkeresni az utcákban megbújó 24 házikót.