A Szent Anna templom és kolostor a város legkorábbi barokk építészeti műemléke. A ferences templom részben a középkori Segítő Szűz Máriáról elnevezett korábbi templom maradványaira épült. Assisi Szent Ferenc halála előtt, még az 1220-as években jelentek meg a ferences szerzetesek Esztergomban. A számukra épített templomban temették el IV. Béla királyt. A korábban elpusztult létesítmény helyett épülő új, ma is látható templom, építési munkálatai 1700-ban kezdődtek, mai formáját azonban csak 1886-ban megépült tornyával nyerte el. A homlokzaton három szent szobrát találjuk szoborfülkékben: Assisi Szent Ferenc, Szent Anna a gyermek Máriával, Paduai Szent Antal. A templom teljes felújítására 1989-1990-ben került sor a rendház 1999-ig folyamatos bővítésen és felújításon esett át. Ez utóbbi épületében a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium működik. Címe: 2500 Esztergom, Bottyán J. u. 10.Búcsú: 06.26.Szentségimádás: 03.28. és 12.07. További információk:Plébánia 2500 Esztergom, Bottyán János u. 10.(33) 510-290, 414-300/124esztergom-lelk@ofm.huhttp://franka-egom.ofm.hu
Esztergom egyik városrésze Szenttamás, amely 1895 előtt önálló nagyközség volt, Becket Tamás canterbury-i érsekről kapta nevét. A régi Esztergomtól északra fekvő Szent Tamás-hegy lábánál fakadó termálforrásokra alapította Antiochiai Anna királyné azt a fürdőt, amely feltehetőleg hazánk első közfürdője volt. A Szent Tamás-hegy tetején álló kápolnához barokk stílusú kálvária vezet. A hat állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és színezett faszobrokat tartalmaznak. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban. A 41 m2 alapterületű kápolnát, amelyben elhelyezték Becket Szent Tamás ereklyéjét, Benyovszky János címzetes püspök, kanonok építtette a Fájdalmas Szűz tiszteletére. A fapilléres, téglalap alaprajzú, háromszögletű boltozatú kápolna kis homlokzati toronnyal rendelkezik. Az előtte látható műemlék jellegű kálvária szoborcsoport 1781-ből való, a bazilika építése előtt a Várhegyen állt. Címe: Esztergom-SzenttamáshegyBúcsú: 09.15. További információk:Plébánia 2500 Esztergom, Mindszenty tér 3.33/413-878vizivaros@egomnet.hu
A Vízivárosi plébániatemplom a Mindszenty téren, a Víziváros főterén található, a prímási palota szomszédságában. 1820 és1856 között ideiglenes főszékesegyházként működött a jezsuiták által az 1700-as évek első felében Loyolai Szent Ignác tiszteletére emelt barokk templom. A műemlék templom jelentős emléke az olasz eredetű magyar barokk építészetnek. Az előre ívelt homlokzatot két torony fogja közre és Loyolai Szent Ignác szobra látható a törtívű oromzat csúcsán. A templom egyhajós, alapterülete 399 m², a hajó és a szentély csehsüveg boltozatú. Főoltárképe 1737-ből származik és Martino Altomonte alkotása, Szent Ignác megdicsőülését és csodáit mutatja be. A templom bejáratával szemben álló, műemlék Mária-szobor 1740-ben készült az előző évi pestis emlékére. Címe: 2500 Esztergom, Mindszenty tér 1.Búcsú: 06.31.Szentségimádás: 01.06. és 08.10. További információk:Plébánia: 2500 Esztergom, Mindszenty tér 3.33/413-878vizivaros@egomnet.hu
A város részévé vált Lucsony község egykori főutcáján álló kápolnát 1713-ban építették. A Szent Fábián, Rókus, Sebestyén és Rozália tiszteletére szentelt, Szent Anna titulusú kápolnát a lucsonyiak a pestisjárvány alatt tett fogadalmuk beváltásaként emelték. Az egyszerű, nyeregtetős épület homlokzatát fa harangtorony koronázza. A bejárata feletti kis fülkében a Szeplőtelen Fogantatás (Immaculata) Mária-szobra áll. Belső terében szép barokk oltár található, közepén a gyermek Máriát oktató Szent Anna szobrával. Alattuk a sírjában fekvő Szent Rozália fekszik.
A háromszög alakú terén álló kápolnát a mosoni polgárok Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére emelték, valószínűleg az 1713-as pestis idején tett fogadalmukat teljesítve. A 18. század második felében kibővítették, ekkor készült az oltára is. Homlokzata fölé fából ácsolt tornyot építettek. A kápolna az 1902-1903-as renoválás keretében új, falazott tornyot kapott. A századforduló táján készülhettek a színes üvegablakok is: a hajóba ornamentális díszűek kerültek, a szentélyt egy-egy harsonát fújó angyalt ábrázoló üvegképpel ékesítették. A főhomlokzat falfülkéiben a II. világháborús hősök táblára vésett névsora olvasható. A kápolna ellopott barokk oltárképe helyére 2001-ben új, Szent Rozáliát ábrázoló festmény került.
A 13. században Szent Adorján tiszteletére emelt templomot a 15. században gótikus stílusban építettek át. Ezt a kis templomot a 16. század közepétől a protestánsok, majd 1619-től ismét a katolikusok használták, ekkor kapta a Szent Gotthárd titulust. Ennek helyén egy új, nagyobb templomot emeltek, amelyet 1668-ban szenteltek fel. Főoltárán Szent Gotthárd mellett Mária, a Rózsafüzér Királynőjének szobra is helyet kapott, amelyet hamarosan kegyszoborként tiszteltek. 1771 és 1777 között újabb átalakítás történt. Az átépített szentély főoltárának középpontjába a régi főoltár Mária-szobra került. Freskók nemcsak a boltozatokra kerültek, hanem a mellékoltárokat is falképek helyettesítik. A színes üvegablakok 1902-ben és 1907-ben készültek. 1934-ben alakították ki az altemplomban a Habsburg-család óvári ágának kriptáját, ahol Frigyes főherceg és felesége, Croy Izabella érckoporsóit helyezték el.
A reformáció után a mosoni templom a kálvinistáké lett, de a 17. század végén visszakerült a katolikusokhoz. A jelenlegi barokk plébániatemplomot új helyen építették fel, 1757-ben. Ekkor a régi templom védőszentje, Gotthárd mellett Nepomuki János, a 18. század egyik legnépszerűbb szentje, lett a templom pátronusa. A szentély boltozatán eredetileg Nepomuki Szent János és Szent Gotthárd apoteózisát ábrázolták. Az 1770-es években festett freskók ma a Hansági Múzeumban láthatók. A hajó boltozatait 1938-ban festették ki, viszont az 1995-ös felújítás során a szentélybe teljesen új kompozíció került. A templom színes üvegablakai 1891-92-ben készültek. A barokk főoltár oszlopos, baldachinkupolás építmény, amely Mariazell kegyoltárának mása. A Szent Józsefnek és Nepomuki Szent Jánosnak állított mellékoltárok 1770-ben készültek. A templom legfiatalabb képi ábrázolása a zománcképekből álló keresztút-stációk. A főhomlokzat 1913-as neobarokk megújításakor kerültek az addig üresen álló fülkékbe Szent Vendel és Szent Flórián szobrai.
A község korábbi, Szentlélek tiszteletére emelt templomát a 17. század közepén a protestánsok használták. Az 1674-ben épült templom már a katolikusok számára készült, és Széchényi György kalocsai érsek szentelte fel. A templomot a török dúlások után, majd az 1829-es árvíz után is újjá kellett építeni. A barokk oltár nagyképe a Szentháromságot ábrázolja. A felső, háromrészes képen Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália látható. Értékes barokk munkák a szószék-mellvéd táblaképei, valamint a keresztelő medence tetején álló, Jézus megkeresztelkedését megjelenítő kis szoborcsoport. 1991-ben a II. világháborús emléktáblát avattak a templom falán.
A kápolna történetének egyik legendája szerint a török harcok sebesültjei és más betegek az itt fakadó forrás vízétől meggyógyultak. Más legendák szerint egy halász Máriát és a kis Jézust ábrázoló hársfa-szobrot, egy katona pedig egy Mária-képet talált a forrásnál. Ezeket 1540 körül a protestáns templomban helyezték el, majd egy házikóban őrizték, végül a forrás fölé épített kápolnába kerültek. 1873-ban a kápolna leégett, de a kép és a kis faragott szobor épen maradt. A kápolnát 1874-ben neoromán stílusban újjáépítették, a kegyszobor Máriája kezébe királynői kormánypálca, Jézus kezébe pedig országalma került, és mindkettőt koronával ékesíve ruhába öltöztették. A szentély alatti, kőlappal fedett forrás vizét a kápolnán kívüli kúthoz vezették el. A kegyszobor mellett figyelmet érdemel a hat festett üvegablak, valamint Mária és Erzsébet találkozását ábrázoló Feszty Masa-kép. A szentkút és a kegyszobor évente sok ezer zarándokot vonz. A kegykápolna Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárba tartozó megyerikum.
A falu első templomát Széchényi Lőrinc építtette, és fia, Pál nagyprépost (később püspök, majd kalocsai érsek) szentelte fel 1677 körül. A mai templom 1843-44-ben épült, késő klasszicista stílusban, Szinger György irányításával. A régi templomból megmaradt húsz férőhelynyi pad és az 1718-ból való kehely, amelyen a GVNT. SIGHET felirat látható. Az oltárkép Szent Lőrinc vértanúságát ábrázolja. A templom belső festése márványhatású. A mennyezeti freskókat Borsa Antal készítette 1957-ben. A templom előtti keresztnél márványtábla emlékeztet Jáki Teodóz bencés atyára, aki évtizedeken át vezette Kunszigeten a hagyományos – megyerikumként is számon tartott – húsvéthajnali „Jézuskeresés” körmenetét.
A templom 1795-ben épült. A protestáns egyházakra akkor érvényes előírások szerint az épület bejáratát egy zárt udvaron át lehet csak megközelíteni. Barokk berendezését az 1782-ben megszűnt magyaróvári kapucinus kolostorból vásárolták. Ekkor került helyére a szószékkel egybeépített, ma is látható oltár és a karzat, amely eredetileg rövidebb volt a ma láthatónál. Felszentelésének századik évfordulóján (1987-88) a templomot felújították. Régi, hengersüveges tornyát lebontották, az új toronyra barokk stílusú sisakot emeltek. A templombelső is megújult, új keresztelőkút és csillár készült, az oltárra új feszület került és megújult a templom orgonája is. Ekkor helyezték a bejárat fölé a márványlapot, melyen a Zsoltárok könyvéből vett idézet, s az újjáépítés dátuma olvasható.
A látogatóközpontot a középkori bencés apátság épülete egy részének alapjára emelték. A bencések 1529-ben hagyták el Lébényt. 1638-ban a jezsuita szerzetesek tulajdonába került az apátság, akik a felújított középkori kolostorba lábadozókat és öregeket helyeztek el. A megmaradt épületrészt 1838-ban plébániává alakították át. Az új plébániaépület Maráz Péter tervei alapján 2002-2003-ban, a román kort idéző stílusban épült, a középkori kolostor gazdasági udvara helyére. Építését régészeti kutatás előzte meg, melynek során értékes középkori emlékek kerültek elő. A leletek a mosonmagyaróvári múzeumban tekinthetők meg. Az épületet Reicher János gútai kovácsmester munkái díszítik (Jó Pásztor, Szűz Mária Gyermekével). A központ várja a zarándokokat és turistákat, akik találkozhatnak Szent Jakab első apostol-vértanú ereklyéjével.
A bencés szerzetesek az Árpád-korban települtek Lébénybe. Az apátságot egy 1199-es keltezésű oklevélben már említik. A falu legmagasabb pontján álló templom 1212-ben épülhetett. Védőszentje Szent Jakab apostol. A román stílusjegyeket hordozó épület 30–33 méter magas, zömök főhajóból és két mellékhajóból áll. A főhajó belmagassága 16 méter. Nyugati oldalánál a román kori bélletes oszlopos kapun léphetünk be, melyen megcsodálhatjuk a gazdag levéldíszítést és a két fejplasztikát, amelyek a legenda szerint az építtető apát és az építőmester arcát mintázzák. A kapu fölött secco ábrázolja a Háromkirályok imádását. A déli homlokzatot a nyugatinál szerényebb bélletes kapu díszíti. A templom alapvetően megőrizte eredeti formáját, a hajók dongaboltozata valószínűleg a 17. századból való. A szószék, az oltárok és a színes ablaküvegek a 19. századi helyreállításkor készültek. A főoltáron Szent Jakab szobra látható, lábánál a templom kicsinyített másával. A lébényi templom főbejárata első lépcsőfokának tengerszint feletti magassága azonos a győri városháza tornyáéval.
Az 1831-es kolerajárvány idején a falu lakói Páduai Szent Antalhoz fordultak, közbenjárását kérve, és fogadalmi kápolna építésébe kezdtek. A hagyomány szerint ahogy a kápolna falai emelkedtek, úgy enyhült a járvány. A régi kápolna helyén 1901-ben épült fel a mai kápolna, amikor egy marhavész elhárítását kérték Szent Antaltól. A kunszigetiek a Szent Antalhoz kötődő fogadalmi ünnepet folyamatosan, hűségesen megtartják. Az ünnep előtti nyolc napos imádság erősíti az összetartozást a községben élők és az elszármazottak között. A 30 m2 alapterületű fogadalmi kápolna épülete községi (önkormányzati) tulajdonban van. Az ünnep alkalmából a kápolna bejáratát díszítő virágfüzért különleges odafigyeléssel készítik, anyáról lányra öröklődően.
A község régi plébániatemploma a temetődombon állhatott. 1616-ban feljegyezték, hogy Sopron város kegyúri jogánál fogva mindkét felekezetnek engedélyezi a misézést a Szent Márton templomban. A 17. századi egyházlátogatási jegyzőkönyvek megemlítik, hogy nagyobb ünnepeken zarándokok jöttek a Mária szoborhoz, valamint, hogy a templomnak 3 oltára van. A plébániatörténet arról tudósít, hogy a temetődombi templomot 1795-ben lebontották és a falu közepén építették fel újra, ahol ma is áll. Az egyhajós, klasszicista jellegű, csupán 142 m2 alapterületű istenháza oltáré Szent Márton püspök szobra áll. Mögötte, a szentély falán Szent Márton életéből vett jeleneteket bemutató festmény látható. A hajó falképe a község szélén álló Sarlós Boldogasszony-templomot és annak kegyszobrát ábrázolja.
Nádasdy Ferenc országbíró kislánya sokat betegeskedett. Eleonóra azonban fogadalmat tett: ha felgyógyul, kolostorba vonul. Szülei a gyógyulás után mégis férjhez adták. Az esküvő napján vihar támadt, és egy villámcsapás megölte a mennyasszonyt. A megrendült apa lánya emlékére és sírja fölé (az erdei fakápolna helyébe) 1670-ben kőkápolnát emeltetett. Az épületet gróf Széchényi Antal megbízására és Behofsich Pál plébános irányításával a 18. század közepén a zarándokok fogadására alkalmas méretűvé bővítették. A kívül-belül barokk kegytemplom sisak nélküli toronnyal és a négy evangélista szobrával ékesített homlokzattal köszönti a látogatót. Főoltárán a Fekete Mária öltöztethető és megkoronázott szobra látható. Mellette a szülei (Anna és Joachim), valamint Péter és János apostolok szobra áll. A főoltár felső szoborcsoportja a templom titulusára utal: Mária látogatása Erzsébetnél. A barokk orgona Sopronbánfalváról került a kópházi templomba. A 18. századi „Háromkirályok” fogadalmi kép a búcsújáró hely hajdan virágzó kultuszát idézi. A festmény az utazók és zarándokok mennyei pártfogóit együtt ábrázolja a kegyszoborral és a gyógyulásért könyörgő családdal.
A kisfaludi evangélikusok 1848-ban emelték harangtornyukat, amelybe két harangot helyeztek. A közel 250 lélek alkotta filia 1997-ben templomot épített a régi toronyhoz. A kívül fehér falú, belül téglaburkolatú istenháza az Ybl díjas Pazár Béla tervei alapján készült. A szomszédos Mihályiban élő Molnár István 2013-ban faragott Luther-rózsát ajándékozott a templomnak, 2014-ben pedig elkészült a keresztelőmedence.
A mostani templomot a régi nádfedeles fatemplom helyébe Farkas György kanonok-plébános építtette 1777-ben. Az órával és harangokkal felszerelt tornyot 1789-ben Dugovits János szombathelyi kanonok emeltette. A barokk oltár és szószék 1780 körül készült. Az oltárképen az angyali üdvözlet jelenete (Gábor angyal és a Názáreti Szűz), a szószéken pedig a Jó Pásztor szobra, valamint egy ostyás kelyhet és horgonyt ábrázoló dombormű látható. Szintén barokk alkotás a kis Jézust a karján tartó Mária-szobor. A mészkőből készült szembemiséző oltár előlapját a csodálatos kenyérszaporításra utaló dombormű, az ambót pedig kereszt és galamb dombormű díszíti. Az ablakokban Szent István és Szent Erzsébet üvegképek láthatók. Visszavonulása után Kisfaludon élt és a falu temetőjében nyugszik Szüllő Géza, a két világháború közötti felvidéki magyarság egyik vezetője, aki a házát az egyházközségre hagyta. A templom előtt egy 1816-ból származó kőkereszt, udvarán pedig Mária-szobor áll.
Az 1927-ben Kisbajcshoz csatolt falunak volt egy kis kápolnája a Duna árterében, amely az áradó folyam miatt sokszor víz alá került. A szőgyeiek 2014-ben kezdték felépíteni, immár biztonságos helyen új templomukat, 2015-ben pedig a helyére került a szentély és a hajó berendezése. A Pongrácz Attila és Horváth István tervei alapján emelt és berendezett, 2016-ban felszentelt templom oltárképe egy modern triptichon. Udvardy Erzsébet alkotásának középső képrészén Szent II. János Pál pápát ábrázolja, amint térdelve imádkozik a Częstochowai Fekete Madonna előtt, a két szélső képrészen pedig Szent Cirill és Szent Metód látható.
A község temploma Markos Sándor plébános kezdeményezésére 1958-ban épült, azon a helyen, ahol a régi harangláb állt egy tölgyfaligetben. A hívek adakozásából és összefogásával egy év alatt felépült istenháza padjai a liget faanyagából készültek. A kívül-belül egyszerű, díszítetlen felületekkel határolt templom oltárképén a gyermek Jézust ölében tartó Mária látható, amint átnyújtja a rózsafüzért Szent Domonkosnak és Sziénai Szent Katalinnak. Kisbajcs köztéri szakrális látnivalói: a Kenderáztató partján, két gesztenyefa között álló Mária-szoborfülke, valamint és a Jókai utcai képoszlop, üregében feszülettel. A temető közelében 2010-ben kialakított emlékpark és pihenőhely a templomépítő plébános nevét viseli.