A Fellner Jakab tervei alapján, copf stílusban épült templomot 1795-ben szentelték fel. Az 1796-ban festett oltárképen Szent Péter és Szent Pál apostolok találkozása látható. Mellette Szent István és Szent László királyok barokk szobrai állnak. Értékes alkotás a szószék, hangvetőjén a Jó Pásztor szobrával, oldalán a Magvető domborművével. Az 1878-80-as felújítás eredménye a neoklasszicista homlokzat. A bejárat fölé a felújításról megemlékező, latin nyelvű tábla került. A templom tornyának 2004-es felújításakor pedig egy utókornak szánt áldás került elő 1879-ből. A Duna parti község lakóinak évszázadokon a nagy folyam biztosította a megélhetést (kikötő, vízimalmok, halászat, hajózás). A falu nagy becsben tartott hajós-zászlójának képei a „vízen járók” oltalmazóit ábrázolják. A zászló egyik képen Jézus nyújtja a kezét a kételkedő, a habokban már-már elmerülő Péternek. A zászló másik képén Miklós püspök látható, mint a hajósok és a gyermekek patrónusa. Eleven hagyomány a télvégi hajós mise, ahol a hajós zászlót követő hívek megkerülik az oltárt és adományaikat egy kosárba teszik. A pénzt egykor a beteg hajósok, a hajós özvegyek és az árvák megsegítésére fordították.
A templomot 1728 és 1735 között gróf Széchényi György és fia, Zsigmond építtette. A fazsindelyes barokk templom magas homlokzatát két torony fogja közre. A toronyórákat a bécsújhelyi Kőnig József készítette. A homlokzat közepén a Széchényi-címer látható. Az oromzaton Szent József, Keresztelő Szent János és Szűz Mária szobrai, a templom előtt Szent Anna és Nepomuki Szent János szobrai állnak. A 18. századi eredeti berendezés különösen szép darabja a gazdagon faragott szószék. A három oltárt és a falakat szobrok, az oratórium és a kórus mellvédjét pedig képek ékesítik. Nagyon érdekes Szent Peregrin, a lábfájósok védőszentjének baldachinos mellékoltára. A falon egy ritka Krisztus-ábrázolás látható: a keresztről a Megfeszített jobbját áldásra emeli. A két toronyban összesen hat harang volt. Az egyik harangról a legenda azt tartja, hogy egy bika ásta ki a Fertő iszapjából. Széchényi Zsigmondné Barkóczy Mária 1736-ban a templom elé kétoldalt kis dombokat emeltetett, és az egyikre feszületet, a másikra Jézus Szíve-szobrot állíttatott. Az idők folyamán mindkettőt – díszkapus, lépcsős, kerített – sokszereplős szoborcsoporttá bővítették.
Az Ikva-parti halászfalu első templomát Szent Miklós püspök tiszteletére emelték. A középkori istenháza felhasználásával épült 1725-ben a mai templom kisebbik, barokk része. Homlokzatát Szűz Mária kőszobra díszíti. A toronysisak keresztjének gömbjében az 1691-es szalánkeméni csata egyik ágyúgolyója van. A főoltár csavart oszlopai fölött angyalok emelik Szűz Mária alakját az ég és a Szentháromság felé. Az oszlopok között Szent Miklós térdelő alakja mellett három gyermek szorong egy dézsában, utalva a szent egyik legendájára. Az oszlopok mellett szentek (Keresztelő János, József, Sebestyén, Flórián, Péter és Pál) szobra áll. A szentély-ablak a sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja. Ehhez a kistemplomhoz 1935-ben új nagytemplomot építettek (úgy, hogy a régi templom az új előcsarnokául szolgál). Az új épület gerincét „huszártorony” díszíti. Főoltára fertőrákosi homokkőből készült és ide került a régi templom két, 18. századi mellékoltára. A Szeplőtelen Fogantatás-oltár fő alakja Szűz Mária. Fölötte a Szentlélek galamb képében látható, mellette a szülők, Joachim és Anna állnak. Alul ószövetségi szentek rács mögé zárva várják szabadulásukat. A Szent Kereszt oltár Magdolnája hajával törli a megfeszített Jézus lábait. Alul tűzlángok között a tisztítóhelyen szenvedők várják a megváltást. A szentély és a mennyezet falképeit Samodai József készítette 1964-65-ben. A szószék hangvetőjén Esterházy-címer és Szent Mihály-szobor, mellvédjén Krisztus és az evangélisták szobrai láthatók.
A győri püspökök fertőrákosi birtokán már a 14. században megerősített udvarház állt. Mátyás király 1481-től 1486-ig sokszor tartózkodott itt, Dóczy Orbán püspök vendégeként (akit a király Bécs elfoglalása után a megszállt osztrák terület főpásztorává is kinevezett). A kastéllyá bővített nyári rezidencia 1594-ben – amikor Győr török kézre került – a püspökség központja lett. Az 1683-as török pusztítás után kezdődött a kastély barokk-rokokó formára történő átalakítása. A 18. század közepéig tartó munkát megrendelő Széchényi György, Keresztély Ágost és Zichy Ferenc püspökök címerei a főhomlokzatot díszítik. Az emeleti ebédlő mennyezetét a „Hit diadalát" megörökítő freskó ékesíti. Több termének falán gipszstukkó díszítések, valamint görög mitológiai és bibliai jeleneteket ábrázoló képek láthatók. A fennmaradt rokokó kályhákat Magner Károly győri mester készítette. Simor János püspök itt rendeztette be hazánk első üvegfestő műhelyét, amely 1867-ig működött. A kastélykápolna boltozatán allegorikus freskó, oltárképén pedig Mária megkoronázása és a Szentháromság látható. A palota körül és homlokzata előtt valaha díszkert volt, szökőkutakkal. Az épület alatt két hatalmas boltozott pince húzódik. Az egyikből induló, napjainkra beomlott járat (a legendák szerint) a patakon túli erdőbe, vagy egészen Sopronig vezethetett.
1869-ben, amikor Fertő kiszáradt a rákosiak gyalogosan a tó túloldali, Moson vármegyei búcsújáró helyére, Boldogasszonyba zarándokoltak, hogy a víz visszatérjen a mederbe. A Fertőrákos határában található Virágos-major területén, az itt élő cselédek számára 1872-ben épített kápolnát Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Tornyán a Máriára utaló latin nyelvű írás olvasható: „Ego sum flos campi", azaz „Én vagyok a mezők virága". Az apró épületet 1992-ben renoválták, így visszanyerte eredeti szépségét.
Az 1714-ben épült Kis-kápolna eredetileg egy 6 méter magas, valószínűleg mesterséges dombon állt a falu határában, a Balf felé vezető út mentén. Amikor a Kisrákosi utca kiépült, egy Kamper nevű halász 1936-ban házhelyéhez területet igényelt. Az engedélyt azzal a feltétellel kapta meg, ha a Kis-kápolnát a falu felé viszi, és azt ott faragott kövekből újra felépíti, valamint új szobrot állít a régi helyére. A ráccsal elzárt fülkében egy Szűz Mária-szobor áll. A Halász-kápolnának is nevezett építmény homlokzatán kőkereszt, a bejárata felett német szöveg olvasható. A község számos gyönyörű köztéri alkotása közül négy kiemelendő: a törökök 1683-as bécsi vereségét követően emelt Szentháromság, az 1721-ben készült Szent Sebestyén, az 1731-es Nepomuki Szent János és az 1643-ban állíttatott Szent Mihály-szobrok. A Kovács-hegyen található a 4 méter magas oszlopon álló Szent Donát szobor.
Széchényi György győri püspök a régi templomot 1662-ben lebontatta és kibővítve átépíttette. Az 1683-ban Bécs ellen vonuló török által romba döntött épületet is ő állíttatta helyre. A kőkorlátos erkéllyel ékes tornyú templom mai formáját 1777-ben nyerte el. Főoltára, mellékoltárai, szószéke és rokokó padjai is ekkor készültek. A „Szent Miklós nevére és az Úr mennybemenetele tiszteletére” szentelt istenháza kettős titulusát tükrözi a főoltár mögötti építmény két meghatározó eleme: fent a névadó püspök aranyozott szobra, alatta az égbe emelkedő Jézust ábrázoló festmény. A monumentális kompozíció része még a kép feletti Zichy-címer, valamint a kétoldalt őrt álló Szent István király és Szent Imre szobor is. Maga az oltár csupa aranyba öltöztetett faragás: így a tabernákulum-ajtó Ábrahám-áldozat domborműve, az angyalok és a hétpecsétes könyvön ülő Bárány. A szószék szintén aranyozott domborművei Jézus megkeresztelését, az apostolok kiválasztását és a hegyi beszéd jelenetét ábrázolják. A 17. századi festett kőkeresztkút fedelén Jézus és keresztelő Szent János kis szobra áll. Az ötrészes barokk orgonát Keresztély Ágost püspök (hazánk első hercegprímása) adományozta. A szentély oldalfalán Mária megkoronázását és a Szentháromságot ábrázoló barokk festmény látható. Az északi fal ablaka alatt a pestis megszűnéséért hálából készült Szent Kajetán-kép függ. Az alkotáson az akkortájt népszerű szent alakja mellett német nyelvű fogadalmi ima és a pontos dátum (1713. december 7.) olvasható. A keresztút stációi feletti táblaképek Jézus emlékezetes étkezéseit idézik: az első a kánai menyegzőt, a második Simon farizeus házában lezajlott vendégséget, a harmadik az utolsó vacsorát, a negyedik kép az emmauszi tanítványok szemét felnyitó kenyértörés pillanatát.
A települést Endréd néven már egy 1348-as oklevél is említi. Régi temploma többször leégett, tornyába villám csapott, és 1893-ra olyan rossz állapotba került, hogy vissza kellett bontani.A jelenlegi egyhajós, egytornyú templom neoromán stílusban épült. 1908. augusztus 20-án szentelte fel gróf Széchenyi Miklós győri megyés püspök. Belső berendezési tárgyai (a faragott oltárok, szószék, keresztelőkút, gyertyatartó, szent sír, misekönyvtartók, padok) Kelemen Márton győri szobrász műhelyében készültek. A szentély ablakait Szent Lászlót és Szent Imrét ábrázoló üvegképek ékesítik. A falakon Samodai József festményei láthatók. Tornyában 3 harang lakik. A 90 kg súlyú kisharang 1863-ban készült Seltenhofer Frigyes soproni műhelyében. 1922-ben szintén Sopronban öntötték az „A” hangú, 416 kg súlyú nagyharangot. A 2007-ben felszentelt 220 kg súlyú harangot pedig a monori Farkas Titusz készítette.
A templom mellett áll a Fájdalmas Szűzanya 1930-as években készült szobra. A falu déli részén 1884 óta háromalakos szoborcsoport (Mária, Szent István, Szent Imre) áll. A 85-ös főút kereszteződése közelében található a Szentháromság szobor – a pillérének copfos díszei alapján – 18. század végi alkotás lehet. Szintén a főút mellett áll az 1869-ben készült Wolfinger-féle kereszt (egy feszület, mellette a Szűzanya és Szent János szobrával). A község szülötte Hadarics Kálmán (1895-1981), aki Endrédy Vendel szerzetesi néven zirci apát volt 1939-től. Személyéhez fűződik a magyar ciszterci rend megújítása, lelki, szellemi és gazdasági felvirágoztatása. A II. világháború végén sok üldözöttet rejtegetett, a szerzetesrendek feloszlatásakor pedig 500 nővért fogadott be a zirci rendházba. 1950-ben letartóztatták és 8 hónapi embertelen kínvallatás után 14 évi szabadságvesztésre ítélték. Emlékkiállítása a fertőendrédi plébánián tekinthető meg.
A kápolnát elsősorban a hercegi család használta, de amíg Eszterházán nem volt önálló lelkészség, a falu lakói is ide jártak szentmisére. A kápolna a kastély épülettömbjében található. A díszudvarról, a hercegi lakosztályból és a fejedelmi traktusból egyaránt megközelíthető. Ovális alakú, márványborítású teréhez az emeleten és a földszinten is karzatok csatlakoznak. A mennyezetfreskón Szent István felajánlja az országot Szűz Máriának (alkotója Joseph Ignatz Mildorfer). A stukkó kereteket Johann Michael Reiff formázta. Az eredeti oltárkép Páduai Szent Antalt ábrázolta, amely 1945 körül elpusztult. A jelenlegi oltárkép Jézus égi küldetését örökíti meg (Félix Leicher munkája). A földszintről nyílik a sekrestye és az orgonaszoba, az emeleten van a hercegi oratórium és az énekkar számára szolgáló helyiség. A kápolna a kastély látogatási rendjéhez igazodóan tekinthető meg.
Süttör 12. századi első temploma alapjait a falu határában levő Jakabszigeten találták meg 1906-ban. Valószínűleg a Fertő áradásai miatt kellett elhagyni a területet. A barokk templom 1732-ben épült, a mai templom helyén. Ezt 1889-ben lebontották, és még abban az évben újat emeltek. A bécsi Zatzka Lajos tervezte épület az észak-német gót templomok mintájára készült. Homlokzatának közepén magas torony ugrik előre, sarkain egy-egy huszártorony áll. A három kapu feletti mezőket mozaikképek (Mária, Jézus, József) ékesítik. A József-kapu melletti márványtábla a süttöri születésű Mentes Mihály (1891-1960) pap-költőnek állít emléket. Ő írta például az „Isten hazánkért térdelünk elődbe” kezdetű ének szövegét is. A templom neogót berendezése 1889-ben készült. A főoltáron Szent András és az Árpád-házi szent királyok szobrai állnak. A mellékoltárokat Jézus Szíve és a Szűzanya tiszteletére emelték. Az orgona 1935-ben budapesti Rieger-gyárban készült. Az oldalfalak és a mennyezet képein ábrázolt sok jeles személy között látható II. János Pál pápa, Mindszenti József és Apor Vilmos (a 20. század hitvallói is).
A község lakói az 1530-as években ismerkedtek meg a reformáció tanaival. A református közösség hányattatott sorsa miatt a templom építése csak 1825-ben kezdődött el. Az istenházát tíz és múlva, 1835-ben szentelték fel. A síkmennyezetes teremtemplom tetőzete fazsindelyes. Először egy fából készült harangláb épült, benne az 1816-ban öntött kisharanggal. A különös geometriájú sisakkal ékes torony a főhomlokzat síkja elé építve áll, és ahhoz barokkos kialakítású íves fallal kapcsolódik. A nagy és bonyolult geometriájú torony-sisak fémlemezzel fedett faszerkezettel. 1851-ben készült a szószék. A hajó nyugati és keleti oldalán zárt aljú karzat épült, emelkedő padlójú padsorokkal. A falak és a mennyezet fenyő lambéria burkolatot kaptak. Az Úrasztala és a keresztelő asztalka a templom közepén, az orgona egy emelvényen áll.
A római katolikus templom 1751 és 1768 között barokk stílusban épült, 1930-ban oldalhajóval bővítettek ki. Az épület legkarakteresebb eleme az előre ugró torony. A faragott szószéket az 1770-es években készítették. A barokk stílusú főoltár olajfestményén a templom tituláris szentje, Nepomuki Szent János látható felhőkön állva, ég felé emelt tekintettel. Lábánál egy angyal látható, aki a kezében egy feszületet tart, körülötte puttók. A főoltár festmény 1881-ben javításon esett át. 2015-ben a templom homlokzatát és a templomdombon található I. világháborús emlékművet is felújították. A templom műemlék.
A tápi Szentháromság római katolikus templom feletti Kálvária domb tetején már az 1800-as évek elején álltak a keresztek, melyek elkorhadtak az idők folyamán. Az új kereszteket egy helyi ácsmester és fiai készítették. A kereszteken elhelyezett korpuszokat a tápi ezermester, Hatos Tibor festette meg. A templom és a dombtető között egy „szerpentines” gyalogos sétány épült, és mellette felállították Jézus keresztútjának 14 állomását (stációját) megörökítő domborműveket. A stációk képeit Schreiner Károly fafaragó készítette. A helyiek összefogásának köszönhetően a katolikusok és a reformátusok felállították a kereszteket, növényeket telepítettek. A tápi Kálváriadomb ünnepélyes megáldása 2015. március 28-án volt. A keresztekhez felérve gyönyörű panoráma tárul a látogatók és zarándokok elé.
A tápi református gyülekezet 1629-től működtetett iskolát. Akkor az egész egyházmegyében Pápán kívül csak itt volt iskola. A Bécs alól visszavonuló török sereg 1683-ban elpusztította a falut és a templomot, de azt 1691-re ismét felépítették. 1700-ben elfoglalták a jezsuiták a templomot, és elűzték Újvári János prédikátort. 1784-ig szünetelt a vallás szabad gyakorlása Tápon. A hívek ekkor Rédére jártak református istentiszteletre. A tápi reformátusok 1784. szeptemberben kezdték el a mai templom építését. Sok száz kocsi földdel kellett a mocsaras területet feltölteni. 1785. december 4-én avatták fel a templomot. A torony 1827-ben épült. A templomban a reformáció kezdetének 400. és 500. évfordulóin (1917-ben és 2017-ben) egy-egy emléktáblát állított a gyülekezet.
A műemléki védelem alatt álló templom alapjaiban nagyon régi, már a 14. században is fennállt. A barokk épület mai formájában 1764-től látható. A barokk főoltár Szentháromságot (Atya, Fiú, Szentlélek) ábrázoló képe mellett Szent István és Szent Imre szobrai állnak. Nagyon értékes a szószék és a mellékoltár is. A templom freskóit 1933-ban Borsa Antal, majd 1993-ban Závory Zoltán újította meg. A kórus felett a betlehemi jelenet, mennyezetképén Jézus a Jordánban történt megkeresztelése, a szentélyboltozaton a mennybemenetel látható. A templomkertben álló Mária-szobortól indul a keresztút, fel a Kálvária dombra.
A község számos köztéri alkotása közül kiemelendők a Szentháromság, Szent Vendel, Szent Mihály, Szent István, Szent Erzsébet és Szent Flórián szobrai. A faluba vezető utak mellett és a két templom közelében kőkeresztek láthatók. A szili templom magas oromzatán, a torony két oldalán Nepomuki Szent János és Szent Borbála szobrai állnak. A templom főkapuja felett a húsvéti feltámadás utáni jelenetet, a kapu mellett pedig a templomépítő Csigi Vince plébánost ábrázoló dombormű látható. A templomkertben Szűz Mária és a karján ülő kis Jézus szobra áll. Az egykori iskola emeletén helyreállították a 20. század első felében ott szolgáló és leánygyermekeket tanító szerzetesnővérek kápolnáját. A szomszédos termekben megtekinthető a „Szakralitás” című kiállítás.
Az 1696-97-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint „ebben a falucskában, amely a szili plébánia tartozéka, kisded haranglábon egy kis harang függ”. Kistata község egészen kicsi, 75 m2-es temploma 1836-ban épült. Az oltárkép főszereplői a fiatal Szent Anna és ölében az újszülött Mária. Mellettük a szülésnél segédkező asszonyok „A szent Szűznek neve Mária” feliratú szalaggal. A háttérben álló férfiak kíváncsian néznek be az ablakon. Egyikük nyilván az apa, Szent Joakim. Fentről a megnyílt ég lakói figyelik az eseményt. Az egyszerű szószék oldallapjainak színes táblaképei közül az egyiken Szent Péter a kulcsokkal, a másikon Szent Pál a karddal látható. A harmadik szószék-kép a három isteni erény (hit, remény, szeretet) rózsakeretbe foglalt szimbólumait – a keresztet, a horgonyt és a lángoló szívet – ábrázolja. A Závory Zoltán festette mennyezetképeken a Szentlélek és az eukarisztia jelképei láthatók.
A „Szilban tartani szokott vásároknak vagyis piaczoknak jövedelmeit” Szent István király 1037-ben a bakonybéli apátságnak ajándékozta. Első, Szent Vencel tiszteletére szentelt templomába járó hívek a csornai premontrei prépostnak fizették a tizedet. Szil az 1400-as évek végétől mezőváros, amely a Kanizsay, a Nádasdy, majd az Esterházy család egyik legnépesebb települése. A régi Mindenszentek-templom lebontása és az új templom felépítése Csigi Vince plébános irányításával 1890-ben, 7 hónap alatt lezajlott. A monumentális méretű, Ullein József tervei alapján emelt neoromán templomot Zalka János püspök szentelte fel 1890. október 12-én. A főoltár Jézus-szobrát Hild Károly soproni kőfaragó készítette. Az oldalfalak és a diadalív evangéliumi jeleneteit Samodai József festette 1964-ben. A szószékkel szembeni pilléren, oszlopos-baldachinos szekrényben áll a „Bereki Mária” szobra, amelyet a szájhagyomány szerint 1777-ben találtak a szomszédos Kistata községben, a Linkó-patak menti nádas berekben. A bejáratnál látható, 1955-ben készült Goretti Szent Mária-képet Feszty Masa festette.
Az 1939. június 25-ei templomszentelésre érkező Wagner Mihály kanonokot a község határában lovas bandérium és kerékpáros csapat fogadta. A kanonok az üdvözölésre válaszul hangsúlyozta, hogy „ez a kis templom a helyi viszonylatban jelent annyit, mint egy világváros égbe szökő katedrálisa”. A győri Schiel Vince tervei alapján emelt épület homlokzatának egyik oldalán régi kőkereszt, a másikon missziós fakereszt, a bejárat felett pedig Szent István király szobra áll. Bent, a hajó oldalfalain ismeretlen művészek festményei: balról a győri Könnyező Szűzanya kegyképének másolata, jobbról egy különös Szent József-ábrázolás. Az 1968-ban Soborra került képen a kiskamasz Jézus tágra nyílt szemekkel néz nevelőapjára, aki a biztonságot nyújtó munkáskezeivel karolja őt, kettejük között pedig – a megváltó keresztfa előképeként – kicsi feszület látható. A sátánon diadalmaskodó Szent Mihály alakját megjelenítő oltárkép Hubert Maurer festményének kitűnő kópiája.