Szakrális helyek

Kategória : Dercsika (Jurová)

Szűz Mária mennybemenetele plébániatemplom - Jurová (Dercsika)

Kategória : Dercsika (Jurová)

1778-ban, klasszicista stílusban épült templom. Felújítása 1927-ben történt. A templom egyhajós építmény, amelyben a presbitériumot egyenes fal zárja le, míg a hajó másik oldalán poroszsüveg boltozatú beépített kórus található. Az épület homlokzata sima felületű. A karcsú tornyot beleépítették a homlokzatba és lizénás kerettel tagolták, a toronytető pedig gúla alakú. Főoltár előretolt menzával és Szűz Mária mennybevételét ábrázoló, falra függesztett képpel (a kép a 19. század első felében készült). A szószék 1778-ban készült, klasszicista stílusban. Ipolyi Arnold, a Csallóköz műemléképületeinek jeles ismerője a következőket írta a dercsikai templomról: „Dercsika (Pozsony vármegye), eredetileg György-Soka-, Suka- vagy Sikának nevezve, okiratilag 1253 óta ismeretes . A bakai egyházlátogatási jegyzőkönyvek - miután Dercsika előbb Baka fiókegyháza volt - tudósítanak, hogy a dercsikai egyház 1519-ben Epiphanius címzetes püspök és Bakács érsek, helynöke által fölszenteltetett.” Valószínűleg tehát az akkori dercsikai templom eredetileg gótikus stílusban épült. Ehhez a régebbi, átalakított épülethez építették hozzá az újabb templomhajót. Említésre méltó a templom építéséről szóló, Karcsay nevű újságíró által közölt legenda (az Új Magyar Múzeum újságban. 1852. 769. lap.), amely arról szól, hogy a templomot angyalok állították a mai helyére; ez a vonás más, főleg zarándokok által látogatott templomok esetében is említésre kerül. Dercsika egyike volt az Erdődi Pálffy grófok, Erős és Katona nemzetségek családi székhelyének. A templomot 1755-ben kibővítették és tornya is megépült. A templom nyugati részét 1788-ban lebontották és helyére újat építettek. Az új építményt Ürményi Péter püspök szentelte fel 1808-ban. A templom titulusa és címképe a Boldogságos Szűz mennybemenetele. Forrás: Érseki Hivatal, Trnava-i (Nagyszombati) Egyházmegye Irodalom:Guntherová, Alžbeta et al: Szlovákiai műemlékek jegyzéke, I. Bratislava: Obzor Kiadó, 1967www.jurova.sk (2015.10.12.) Elérhetőségek:Postacím: Rímskokatolícka cirkev (Római Katolikus Egyház Plébánia Hivatal), Jurová 1,930 09 Trstená na OstroveTelefonszám: 031/5597 495e-mail: farnost.jurova@abu.sk

Kategória : Sopron

Sopron, Nemzeti emlékhely (Balf)

Kategória : Sopron

A temetőfal külső oldalán megrendítő szoboregyüttes emlékeztet a balfi kényszermunka táborban 1944-45 telén, embertelen körülmények között meghalt több száz zsidó áldozatra. Kutas László szobrász és Winkler Barna építész 2008-ban készült alkotása nemzeti irodalmi és történelmi emlékhely. A kerítés falába építve nyitott könyv látható, kőbe vésett üzenettel: „A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is." Az idézet szerzője Szerb Antal, a zsidó származása miatt meghurcolt és a balfi táborban megölt katolikus író.http://www.balfikirandulas.hu/balf/szerb_antal_emlekhely.html

Kategória : Sopron

Sopron, Szent Farkas vártemplom (Balf)

Kategória : Sopron

A 12-14. században emelt templom lőréses kőfallal határolt temetőben áll, ahová meredek út vezet fel. A boltíves „várkapun" át megközelíthető templom tornya egykor őrtoronyként is szolgált, amelynek gótikus ablakaiból az egész Fertő-táj belátható. A szentély középkori kőbordái közötti mezőket és a diadalívet 20. századi falképek díszítik. Az oltár mögötti festmény a 10. században élt Wolfgang (Farkas) regensburgi püspököt ábrázolja, aki hazánkban is végzett missziós munkát és Boldog Gizella királyné nevelője volt.

Kategória : Sopron

Ortodox zsinagóga és holokauszt emlékmű

Kategória : Sopron

A Paprét déli oldalán álló ortodox zsinagógát Schiller János tervei alapján 1890-1891-ben emelték historizáló stílusban. A zsinagógához tartozott az 1911-ben épített rituális fürdő, a pászkaház és az 1917-ben alapított jesiva. Ezek ma is láthatók a park túloldalán. A parkban álló, 2004-ben készült holokauszt-szobor Kutas László alkotása. A Sopronból 1944-ben Auswitzba hurcolt 1800 áldozatra emlékeztető kompozíció a gázkamrák előtti vetkőzőhelyiséget szimbolizálja. A füstként felszálló szöveg betűi a „Halljad Izrael” imát, a kerítés héber írásjelei pedig az „Áldott legyen az igazak emléke!” szöveget idézik. GPS koordináták:47.68329,16.59642 Sopron, Pap rét 12-14.

Kategória : Sopron

Ózsinagóga

Kategória : Sopron

Az egykori zsinagóga a belváros két késő középkori épületének udvarán áll,  A soproni zsidókról a 13. századból maradtak fenn az első írásos emlékek. Az 1300 körül épített, Közép-Európában egyedülálló, kora gótikus zsinagóga - az akkori előírások szerint - nem állhatott az utca vonalában, ezért van előtte udvar. Az épület csak töredékesen maradt fenn, de egykori elrendezését sikerült rekonstruálni. Benne „Elfeledett Soproniak” címmel kiállítás látható. GPS koordináták:47.68486, 16.59032 Sopron, Új u. 22, 9400Telefonszám: (99) 311 327

Kategória : Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár, Shalom emlékpark

Kategória : Mosonmagyaróvár

A vészkorszak 70. évfordulóján, 2015-ben holokauszt-emlékművet adtak át Mosonmagyaróváron. Lebó Ferenc szobrász alkotása a zsidó temető mellett kialakított Shalom emlékparkban áll. GPS koordináták:47.864345, 17.279039 Mosoni Mihály utca

Kategória : Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár, Piarista kápolna

Kategória : Mosonmagyaróvár

Moson vármegye első középiskolájában  1739-ben itt indult meg az oktatás. Az iskola államosításáig (1948) piarista atyák tanították város és a környék ifjúságát. Négy évtized  kényszerű szünet után, 1994-től  az oktatás ismét a kegyesrendiek vezetése alatt zajlik. A kápolnát a rendalapító Kalazanci Szent József  tiszteletére szentelték fel.  Az oltárképen a gyermekek mellett ott szorgoskodik egy angyal és a rendalapító. A festmény a piaristák jelmondatára utal: „a pedagógusok szolgálata a gyermekekért angyal-szerep".

Kategória : Csorna

Csorna, Holokauszt emlékmű

Kategória : Csorna

A Szent István téren 2005-ben emlékmű áll a Csornáról 1944-ben a haláltáborokba elhurcoltak tiszteletére. A márványlapokon 655 csornai zsidó áldozat neve szerepel.Az alaprajzában Dávid-csillagot formázó, felül kupolával kiemelt emlékművet Udvardi Krisztián tervezte.

Kategória : Tatabánya

Tatabánya, Felsőgallai Kálvária Kápolna

Kategória : Tatabánya

A kálváriák közül az egyik legszebb fekvésű a tatabányai felsőgallai. A történetéről keveset lehet tudni. Az 1850-es években Fogl János bíró építette a Kálvária-hegyi kápolnát az odavezető úttal és stációkkal a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére.2008-ban a Felsőgallai Egyházközösség szépen felújította a kálváriát és az addigra már romokban álló kápolnát. A trapéz alakú szentély a frankfurti egyházközösség ajándékát képező szobrot rejti. Cím: Tatabánya-Felsőgalla, Kálvária-hegy További információ:Központi Plébánia Hivatal2800 Tatabánya, Gellért tér 6.06-34-337-422banhidaiplebania@gmail.comhttp://tatabanyaiplebania.hu

Kategória : Tatabánya

Tatabánya, Óvárosi Szent István templom

Kategória : Tatabánya

Óváros, Tatabánya egyik elődtelepülése első római katolikus templomát a MÁK Rt. jóvoltából kapta. A bányatelepen Ullein József építész tervei alapján 1912-ben épült a neogót stílusú templom. A bazilika formájú, 12 oszlopos, három hajós templom az 1970-es években teljes felújításon esett át többek között Makovecz Imre közreműködésével. A templom belső kiképzése és az orgona hangversenyek megrendezésére is alkalmassá teszik a templomot. A szentélyapszis alatt vannak a háborús időkben betegellátásban segédkező lengyel apácák eltemetve. Címe: 2800 Tatabánya, Május1 tér 5Búcsú: 08.20. További információ:Központi Plébánia Hivatal2800 Tatabánya, Gellért tér 6.06-34-337-422banhidaiplebania@gmail.comhttp://tatabanyaiplebania.hu

Kategória : Tata

Tata, Zsinagóga

Kategória : Tata

Legkorábbi írásos említése egy az 1749-ből származó kérelem melyben a mezővárosban élő zsidó családok kérték zsinagógájuk tatarozásának engedélyezését az uradalomtól. Az átalakítást az uradalom jóváhagyta, és a kérelmezők az uradalom pénztárába befizették a Fellner Jakab által készített tervekért az 1.000 Ft-ot. 1861-ben ezt a barokk zsinagógát építették át. A terveket lovag Weschselmann Ignác, Ybl Miklós munkatársa készítette el. Az Ó-temető tér 1883. évi rendezése során a zsinagóga előtti tér egy részét elkerítették. Az 1944 nyarától raktárnak használták, majd 1977-től a Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma működött a falak között. Az épület jelenleg hasznosításra vár. Az épület kertjében felállított gránitkőbe vésett szöveg őrzi az auschwitzi haláltáborba elhurcolt tatai zsidók emlékét. A holokauszt-emléknap alkalmából 2004. november 18-án a felújított zsinagóga udvarán felavatták Lugossy Mária Minden idők mártírjainak emlékére című alkotását. Ekkor nyilvánították Komárom-Esztergom megye holokauszt-emlékhelyévé a tatai zsinagógát. Címe: 2890 Tata, Hősök tere További információ:(+36) 34/381-251http://kunymuzeum.hu/Előzetes telefonos bejelentkezés után, a vár nyitvatartási idejében látogatható!

Kategória : Tata

Kalvária – Tata

Kategória : Tata

Legkorábbi írásos említése egy az 1749-ből származó kérelem melyben a mezővárosban élő zsidó családok kérték zsinagógájuk tatarozásának engedélyezését az uradalomtól. Az átalakítást az uradalom jóváhagyta, és a kérelmezők az uradalom pénztárába befizették a Fellner Jakab által készített tervekért az 1.000 Ft-ot. 1861-ben ezt a barokk zsinagógát építették át. A terveket lovag Weschselmann Ignác, Ybl Miklós munkatársa készítette el. Az Ó-temető tér 1883. évi rendezése során a zsinagóga előtti tér egy részét elkerítették. Az 1944 nyarától raktárnak használták, majd 1977-től a Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma működött a falak között. Az épület jelenleg hasznosításra vár. Az épület kertjében felállított gránitkőbe vésett szöveg őrzi az auschwitzi haláltáborba elhurcolt tatai zsidók emlékét. A holokauszt-emléknap alkalmából 2004. november 18-án a felújított zsinagóga udvarán felavatták Lugossy Mária Minden idők mártírjainak emlékére című alkotását. Ekkor nyilvánították Komárom-Esztergom megye holokauszt-emlékhelyévé a tatai zsinagógát. Címe: 2890 Tata, Hősök tere További információ:(+36) 34/381-251http://kunymuzeum.hu/Előzetes telefonos bejelentkezés után, a vár nyitvatartási idejében látogatható!

Kategória : Tata

Tata, Szent Imre Római Katolikus Plébániatemplom – (Kapucinus templom)

Kategória : Tata

A kapucinus szerzetesek Esterházy József invitálására érkeztek a városba. A világtól elzárt atyák a három szerzetesi fogadalmat –szegénység –tisztaság –engedelmesség - a barna csuhájukat összefogó fehér kötélöv is jelképezi. A templom gyorsan elkészült, 1746. július 27-én adták át. Építője a komáromi Kuttner József építőmester, aki Fellner Jakab tanítványa volt. Külsejére a tudatosan vállalt szerénység jellemző. A templom külső falához a kapucinusok kőkeresztje van hozzáillesztve. Az egyszerű külső pompás barokk belsőt rejt. Az egyhajós templom ékessége az egész oltárt kitöltő gazdag faragású főoltár, és a diadalív két oldalán épített mellékoltárok. Kompozíciójuk Josef Beckert bécsi szobrász tervei alapján Jácint testvér asztalos keze munkája. Carl Auerbach és Casper Reisner az alkotói a mellékoltárok képeinek, a főoltáré Müller Ferenc. Az 1890-ben készült képen Szent István a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja az országot, fia Szent Imre jelenlétében. Szolgáltatások: Kapucinus Múzeum, kegytárgybolt Címe: 2890 Tata Bartók Béla út 1. További információ:+36 34/380-019tataikapucinus@gmail.comhttp://www.tataikapucinus.hu/

Kategória : Tata

Tata, Szent Kereszt templom

Kategória : Tata

A város főterén a Kossuth téren magasodó műemlék templom Franz Anton Pilgram , Fellner Jakab és Grossmann József tehetséges barokk építészek munkáját dicséri. A kéttornyú templom lenyűgöző belső terének kialakítása többek között Mohl Adolf, Gött Antal, Schweiger Antal valamint Mes János György nevéhez fűződik. A kéttornyú, egyhajós épület külső és belső díszítésében egyaránt a késő barokk korszak népszerű ornamense, a levelekből font füzérdísz uralkodik, melyről e korstílus a copf elnevezést nyerte. A főhajó kétboltszakaszos, csehsüveggel fedett; a szentély a főhajónál szűkebb terű. A tornyok csaknem 60 méter magasak, mindkettő barokk sisakkal zárták le. Komárom-Esztergom megye 2. legnagyobb temploma. A templombelső központjában a copf stílusú főoltár áll, mely vörös márványból készült; oszlopos építményében a Kálvária faragott korpusza látható. A liturgikus tér legszebb dísze a márvány szentélyrács és a faragványokkal gazdagon ellátott szószék, valamint Hubert Mauer 1799-ben alkotott festménye, mely Péter és Pál apostol búcsúját ábrázolja. A sekrestyében a II. József által megszüntetett majki kamalduli remeteség templomának faragott sekrestyeszekrénye látható, amely a rokokó bútorművesség remeke. A templom kriptájában található Fellenthali Fellner Jakab nagyszerű barokk építész sírja is, illetve portré szobra a templom előtti téren kapott helyet. Címe: 2890 Tata Kossuth tér 15. További információ:+36 34/588-163 szentkereszttata@gmail.com

Kategória : Galgóc (Hlohovec)

Ferences rendi kolostor és templom - Hlohovec (Galgóc)

Kategória : Galgóc (Hlohovec)

A kolostor története II. Pál pápa 1465-ben kiadott bullájához kötődik, amely engedélyezte, hogy az itt álló, Mindenszentek kápolna mellé ferences rendi kolostor épüljön. A kápolna első említése 1401-ből való. A kolostor első lakói a Boszniából érkező ferences szerzetesek voltak, akik tevékenységüket 1492-ben kezdték meg a kolostor falai között. A reformáció zűrzavaros időszakában a kolostor (és a templom is) az evangélikus egyház tulajdonába került. Ebben az időben Valentin Manckovič könyvnyomdát üzemeltetett benne, amely az első nyomdák közé tartozott a térségben. A galgóci uradalom tulajdonosának, Thurzó Ádámnak a katolikus vallásra történő áttérése után 1630-ban a kolostor és a templom is visszakerült a ferencesek tulajdonába. 1663-1683 között a város és a kolostor is török fennhatóság alá került, a ferences rend azonban folytathatta tevékenységét. A templomot ünnepélyes keretek között Matyasovszky László, nyitrai püspök szentelte fel 1699. május 18-án. A 18. században a kolostor a helyi tartomány főnök székhelye volt. A kolostorban 1647-től filozófiai iskola működött, amelyet 1653-ban magasabb szintű intézménnyé alakítottak. A kolostor a 18.-19. században a kultúra és a művelődés jeles központjává vált. Figyelemre méltó volt a kolostor könyvtára is, amelynek a kezdetei a 16. század első felébe nyúlnak vissza. Az itt talált kéziratok közül a legértékesebbek a galgóci glagolika töredékek (13-14. századi, két oldalnyi ószláv nyelvű, Dalmáciából származó irat). A kolostor épületében 1959 óta székel a Regionális Honismereti Múzeum. A szerzetes testvérek 1990-ben kezdték a szerzetes rend megújítását és jelenleg segítséget nyújtanak a térség hívőinek lelki gondozásában. Forrás: Érseki Hivatal, Trnava-i (Nagyszombati) Egyházmegye Elérhetőségek:Postacím: Františkánske námestie 15, 920 01 HlohovecA kolostor adminisztrátora: Jeremiáš Daniel KvakaTelefonszám: 0902 122 445e-mail: hcklastor@gmail.comweb: https://frantiskanihc.sk/klastor/

Kategória : Jóka (Jelka)

Keresztelő Szent János római katolikus templom - Jelka (Jóka)

Kategória : Jóka (Jelka)

Az egyházközség a 13. században jött létre és 1732-től rendelkezik írott anyakönyvi nyilvántartással. A jókai Keresztelő Szent János római katolikus templom 24/1 szám alatt nemzeti kulturális műemlékként van bejegyezve Műemlékek Központi Nyilvántartásában. A templom, amely a község domináns épülete, egy kisebb dombon áll Jóka belterületén. A román kori épületmagra emelt barokk templom a fennmaradt román stílusú apszissal és a neoromán stílusban épült kereszthajóval műemléki értékek hordozója: jelentős az urbanisztikai-, építészeti- és képzőművészeti értéke, továbbá figyelemreméltó a kora, antikvitása, történelmi dokumentációs értéke és a funkcionalitása is. Az épület legrégebbi és történelmi szempontból legértékesebb része a román kori apszis, amelynek a megépítése a 13. század 3. negyedébe helyezhető és amely az eredeti középkori templom szentélye volt. Az apszis belső falfelületein fennmaradt a valószínűleg a 14. század első felében készült, festett gótikus faldíszítés. A templomon 1747-1756 között jelentős barokk átépítést hajtottak végre, hatalmas egyhajós belső teret alakítottak ki benne, amelyet hat oldalas, emelkedő ívű boltozattal fedtek le. A templom 1921-ben történt újkori átépítésénél kereszthajó került kialakításra a szentély déli és északi oldaláról emelt keresztboltívvel. A neoromán stílusban történt átépítés után a külső oldal felől fennmaradt a templomhajó eredeti barokk jellege. A belső térben található a jelentős képzőművészeti értéket képviselő 17. századi barokk oltár. Forrás: Érseki Hivatal, Trnava-i (Nagyszombati) Egyházmegye Elérhetőségek:Postacím: Kostolná 693/14, 925 23 JelkaTelefonszám: +421 907 176 914e-mail: farajelka@gmail.comweb: https://rkjelka.sk/sk/

Kategória : Nagyszombat (Trnava)

Keresztelő Szent Szent János katedrális (egyetemi templom) - Trnava (Nagyszombat)

Kategória : Nagyszombat (Trnava)

Nagyszombat legnagyobb és legfennségesebb temploma a kéttornyú Keresztelő Szent János templom, amely Szlovákia területén első, barokk stílusban épült templom volt, amelyet a jezsuiták bécsi Egyetemi temploma mintájára terveztek. A monumentális építmény azon kívül, hogy emelte a város rangját, egyúttal új mintául is szolgált az egész ország szakrális épületeinek az építésénél. A Nagyszombati Jezsuita Egyetem reprezentatív templomát, - amely külsőleg aránylag egyszerű kialakítású volt, a belseje viszont színekkel és arannyal gazdagon díszített volt - Pázmány Péter jezsuita érsek építtette 1629 - 1637 között, a dominikánusok lebontott gótikus stílusú temploma helyén. A belső tér domináns eleme a monumentális főoltár, amely Közép-Európa legnagyobb korai barokk oltára. A beltér fő témaköre azonban a templom védőszentje, Keresztelő Szent János élete, amelynek egyes részleteit a főoltár festményei és a boltozat közepén elhelyezett négy ovális alakú kép ábrázolja a szent születésétől kezdve egészen a mártírhaláláig. A soktagú templomi énekkar számára két szintes énekkari emelvény került kialakításra. A költséges építkezés fő pénzügyi forrását a galántai Esterházy Miklós nádor biztosította, akinek a szerepét később fia, Esterházy Pál vette át. A templom történetéhez egy szomorú esemény is fűződik, ugyanis a családnak a templomban kialakított kriptájában temették el ünnepélyes gyásszertartás mellett a nádor négy fiát, a vezekényi csatában elhunyt Lászlót, Ferencet, Gáspárt és Tamást, amelyre az egész országból érkeztek résztvevők. A templom jelenleg a Nagyszombati Egyházmegye székesegyháza. Forrás: http://www.vitajtevtrnave.sk/sk/register/katedrala-sv-jana-krstitela Elérhetőségek:Postacím: Rímskokatolícky farský úrad (Római Katolikus Plébánia Hivatal)Ulica M. Sch. Trnavského 3, 917 01 Trnava 1Telefonszám: 033/5931 081,e-mail: dekanat.trnava@abu.skweb: https://www.abu.sk/

Kategória : Nagyszombat (Trnava)

Szentháromság plébániatemplom Modranka (Vágmagyarád), zarándokhely - Trnava (Nagyszombat)

Kategória : Nagyszombat (Trnava)

A 16. századi, korabeli írások templom és temető jelenlétéről számolnak be Vágmagyarádon. A Szentháromság tiszteletére felszentelt helyi plébánia- és zarándoktemplom viharos történelmet tudhat maga mögött. A templom 1650 - 1657 között épült, barokk stílusban. Az építése az idősebb, Jézus sírja kápolna megépítése után kezdődött, amely 1629-1632 között épült és eredetileg itt fejeződtek be a Nagyszombatba vezető keresztutak. Az építészt a templom megépítésénél valószínűleg a Nagyszombati Keresztelő Szent János templom ihlette. Főleg homlokzata tartalmaz sok hasonlóságot ennek két magasba törő tornyával és a falfelületén kialakított lizénáival. A tornyokat két karcsú, hagyma alakú tető fedi le. Az egyhajós templomot sokszögvonalas falú presbitérium zárja le és keresztboltozat fedi le. A templomhoz, annak északi részében 1659-ben lorettói kápolnát építettek, oltárral, majd 1767-ben meghosszabbították, amivel a templom elnyerte mai formáját. A Lorettói Szűz Mária kegyszobor jelenleg a fából készült oltár fölött van elhelyezve. Zarándokok nagyobb számban az 1683-as évben történt események után érkeztek ide, amikor Nagyszombatot és Vágmagyarádot török csapatok veszélyeztették. A védtelen lakosság Szűz Mária oltalma alá menekült. Amikor a legenda szerint a környékre sűrű köd ereszkedett le és megállította a támadókat, a lakosság meg volt róla győződve, hogy a várost Szűz Mária mentette meg a támadástól. XII. Ince pápa Vágmagyarádot 1695. június 30-án zarándokhellyé nyilvánította, és hat évre pápai bűnbocsánatban részesítette az összes hívőt. A Szentháromság templom a 19. század elején többször is leégett. Az épületet 1957-1958 között kibővítették egy új templomrésszel. A templombelsőt utoljára 1968-ban festették ki. A templom előtt 1944-ben épült lourdesi barlang látható. A Modrankai zarándoklatot minden évben, május második vasárnapján tartják. Számos - a közelből és távolról érkező - zarándok lel itt vigasztalásra, merít erőt és nyer kegyelmet és biztatás a hite gyakorlásához. Forrás: Érseki Hivatal, Trnava-i (Nagyszombati) Egyházmegye Irodalom:ČIČO, M. (ed.): Kálváriák és keresztutak Szlovákiában. Bratislava : Pamiatkový ústav (Műemlékvédelmi Hivatal), 2002.Szlovákiai műemlékek jegyzéke I. kötet, Bratislava : Obzor Kiadó, 1969, 329 o.www.faramodranka.sk; www.modranka.com Elérhetőségek:Postacím: Rímskokatolícky farský úrad (Római Katolikus Plébánia Hivatal),Pútnická 4, 917 05 Trnava-ModrankaTelefonszám: 033/5543 052e-mail: farnost.modranka@abu.sk;web: www.faramodranka.sk

Kategória : Nagyszombat (Trnava)

Status Quo Ante Zsinagóga - Trnava (Nagyszombat)

Kategória : Nagyszombat (Trnava)

A zsidó közösség Nagyszombatban az írásos emlékekben a 14. században jelenik meg először, amely a lóci (Lovčice) városkapu 1862-ben történt lebontása közben fellelt sírköveken látható, a zsidók jelenléte ebben a korabeli kereskedővárosban azonban már korábban is feltételezhető. Egy nyelvileg és vallásilag elszigetelt, de ennek ellenére is élénk közösség alakult ki, saját közigazgatással és bírói hatalommal, amelynek a 16. Században saját bírója és zsinagógája volt, emellett a többségi lakossággal szembeni jogaikat és kötelességeiket a várossal kötött szerződésben határozták meg. 1539-ben azonban egy bizonyos vitatott gyermekrablás és gyilkosság alapján I. Ferdinánd király elrendelte a zsidók örök időkre történő száműzését Nagyszombatból, amely rendeletet I. Lipót császár 1686-ban ismét megerősített. A mai Pavlín és Dolnopotočná utcák között álló középkori zsidó gettó minden nyom nélkül eltűnt, azonban az örök időkre kiadott rendelet 1783-ig volt érvényben, amikor II. József császár Türelmi rendeletével egyenjogúsította a vallási felekezeteket. A rendelet megszüntette azokat az előírásokat is, amelyek korlátozták a zsidók számát az egyes városokban, a zsidók gazdasági tevékenységeit, az általuk birtokolható ingatlanok mennyiségét vagy a művelődéshez való hozzáférésüket, és a zsidó közösség Nagyszombatban annyira megerősödött, hogy végül 1855-ben a közeli Cíferből ideköltözött Simon Szidon rabbi. A Status Quo Ante vallásközösség Zsinagógája a bécsi Jakob Gartner építész tervei alapján épült 1891 - 1897 között. Az ortodox zsinagóga közelében álló, reprezentatív, kéttornyú épület historizáló és keleti építészeti elemeket hordozó jellegzetes zsidó egyházi épület. Az épületben, amelyet a 20. század 2. felében raktározási célokra használtak, 1986-ban tűzvész pusztított, ennek ellenére fennmaradt benne a belső tér festésének néhány részlete és az öntöttvas oszlopok tartotta női galéria. A holokauszt áldozatainak emlékét őrzi a 2. világháború befejezése után, a templom bejárata előtt felállított emlékmű A zsinagóga 1994 óta a Nagyszombati Ján Koniarik Galéria tulajdonában van és Kortárs Művészeti Központként működik. Forrás: http://www.vitajtevtrnave.sk/sk/register/synagoga-nabozenskej-obce-status-quo-ante Elérhetőségek:Jelenlegi felhasználás: Kortárs Művészeti KözpontPostacím: Halenárska 2, 917 01 TrnavaTelefonszám: 033 / 55 11 659e-mail: info@gjk.skweb: http://www.gjk.sk

Kategória : Nagyszombat (Trnava)

Ortodox zsinagóga - Trnava (Nagyszombat)

Kategória : Nagyszombat (Trnava)

Az Ortodox zsinagógát a méreteire való tekintettel „Kis zsinagógának“ is nevezik. A torony nélküli, kelet-nyugati tájolású csarnokszerű épület belső terében öntöttvas oszlopok tartotta női galériák találhatók. A belső térben ezeken kívül több eredeti, historizáló, művészi színvonalú képrészlet és az eredeti belső festés maradványai maradtak fenn. A zsidó közösség működésének folyamatossága a fasizmus 1939-es uralomra kerülésével megszakadt, és a zsinagóga a 2. világháború befejeztével már csak rövid ideig szolgálta a hívőket és eredeti funkciója a 20. század 50-es éveinek kezdetén megszűnt. Az épületet ezt követően raktározási célokra használták és hosszú éveken át hanyatlott. A zsidó hitközség a 20. század 90-es éveiben visszaigényelte az államtól a zsinagógát, majd eladta, és az épület magánkézbe került. Az épületet ezt követően teljeskörűen felújították és néhány évtized elteltével ismét megnyitották a nyilvánosság előtt. Az épület a felújítás után már nem az eredeti funkcióját tölti be, hanem kulturális-társadalmi célokat szolgál. Forrás: http://www.vitajtevtrnave.sk/sk/register/ortodoxna-synagoga Elérhetőségek:Jelenlegi felhasználási cél: kávéház, kiállítások rendezésePostacím: Haulíkova 405/3, 917 00 TrnavaTelefonszám: +421 910 921 922e-mail: info@synagogacafe.skweb: http://www.synagogacafe.sk