Nagyszombat legnagyobb és legfennségesebb temploma a kéttornyú Keresztelő Szent János templom, amely Szlovákia területén első, barokk stílusban épült templom volt, amelyet a jezsuiták bécsi Egyetemi temploma mintájára terveztek. A monumentális építmény azon kívül, hogy emelte a város rangját, egyúttal új mintául is szolgált az egész ország szakrális épületeinek az építésénél. A Nagyszombati Jezsuita Egyetem reprezentatív templomát, - amely külsőleg aránylag egyszerű kialakítású volt, a belseje viszont színekkel és arannyal gazdagon díszített volt - Pázmány Péter jezsuita érsek építtette 1629 - 1637 között, a dominikánusok lebontott gótikus stílusú temploma helyén. A belső tér domináns eleme a monumentális főoltár, amely Közép-Európa legnagyobb korai barokk oltára. A beltér fő témaköre azonban a templom védőszentje, Keresztelő Szent János élete, amelynek egyes részleteit a főoltár festményei és a boltozat közepén elhelyezett négy ovális alakú kép ábrázolja a szent születésétől kezdve egészen a mártírhaláláig. A soktagú templomi énekkar számára két szintes énekkari emelvény került kialakításra. A költséges építkezés fő pénzügyi forrását a galántai Esterházy Miklós nádor biztosította, akinek a szerepét később fia, Esterházy Pál vette át. A templom történetéhez egy szomorú esemény is fűződik, ugyanis a családnak a templomban kialakított kriptájában temették el ünnepélyes gyásszertartás mellett a nádor négy fiát, a vezekényi csatában elhunyt Lászlót, Ferencet, Gáspárt és Tamást, amelyre az egész országból érkeztek résztvevők. A templom jelenleg a Nagyszombati Egyházmegye székesegyháza. Forrás: http://www.vitajtevtrnave.sk/sk/register/katedrala-sv-jana-krstitela Elérhetőségek:Postacím: Rímskokatolícky farský úrad (Római Katolikus Plébánia Hivatal)Ulica M. Sch. Trnavského 3, 917 01 Trnava 1Telefonszám: 033/5931 081,e-mail: dekanat.trnava@abu.skweb: https://www.abu.sk/
A 16. századi, korabeli írások templom és temető jelenlétéről számolnak be Vágmagyarádon. A Szentháromság tiszteletére felszentelt helyi plébánia- és zarándoktemplom viharos történelmet tudhat maga mögött. A templom 1650 - 1657 között épült, barokk stílusban. Az építése az idősebb, Jézus sírja kápolna megépítése után kezdődött, amely 1629-1632 között épült és eredetileg itt fejeződtek be a Nagyszombatba vezető keresztutak. Az építészt a templom megépítésénél valószínűleg a Nagyszombati Keresztelő Szent János templom ihlette. Főleg homlokzata tartalmaz sok hasonlóságot ennek két magasba törő tornyával és a falfelületén kialakított lizénáival. A tornyokat két karcsú, hagyma alakú tető fedi le. Az egyhajós templomot sokszögvonalas falú presbitérium zárja le és keresztboltozat fedi le. A templomhoz, annak északi részében 1659-ben lorettói kápolnát építettek, oltárral, majd 1767-ben meghosszabbították, amivel a templom elnyerte mai formáját. A Lorettói Szűz Mária kegyszobor jelenleg a fából készült oltár fölött van elhelyezve. Zarándokok nagyobb számban az 1683-as évben történt események után érkeztek ide, amikor Nagyszombatot és Vágmagyarádot török csapatok veszélyeztették. A védtelen lakosság Szűz Mária oltalma alá menekült. Amikor a legenda szerint a környékre sűrű köd ereszkedett le és megállította a támadókat, a lakosság meg volt róla győződve, hogy a várost Szűz Mária mentette meg a támadástól. XII. Ince pápa Vágmagyarádot 1695. június 30-án zarándokhellyé nyilvánította, és hat évre pápai bűnbocsánatban részesítette az összes hívőt. A Szentháromság templom a 19. század elején többször is leégett. Az épületet 1957-1958 között kibővítették egy új templomrésszel. A templombelsőt utoljára 1968-ban festették ki. A templom előtt 1944-ben épült lourdesi barlang látható. A Modrankai zarándoklatot minden évben, május második vasárnapján tartják. Számos - a közelből és távolról érkező - zarándok lel itt vigasztalásra, merít erőt és nyer kegyelmet és biztatás a hite gyakorlásához. Forrás: Érseki Hivatal, Trnava-i (Nagyszombati) Egyházmegye Irodalom:ČIČO, M. (ed.): Kálváriák és keresztutak Szlovákiában. Bratislava : Pamiatkový ústav (Műemlékvédelmi Hivatal), 2002.Szlovákiai műemlékek jegyzéke I. kötet, Bratislava : Obzor Kiadó, 1969, 329 o.www.faramodranka.sk; www.modranka.com Elérhetőségek:Postacím: Rímskokatolícky farský úrad (Római Katolikus Plébánia Hivatal),Pútnická 4, 917 05 Trnava-ModrankaTelefonszám: 033/5543 052e-mail: farnost.modranka@abu.sk;web: www.faramodranka.sk
A zsidó közösség Nagyszombatban az írásos emlékekben a 14. században jelenik meg először, amely a lóci (Lovčice) városkapu 1862-ben történt lebontása közben fellelt sírköveken látható, a zsidók jelenléte ebben a korabeli kereskedővárosban azonban már korábban is feltételezhető. Egy nyelvileg és vallásilag elszigetelt, de ennek ellenére is élénk közösség alakult ki, saját közigazgatással és bírói hatalommal, amelynek a 16. Században saját bírója és zsinagógája volt, emellett a többségi lakossággal szembeni jogaikat és kötelességeiket a várossal kötött szerződésben határozták meg. 1539-ben azonban egy bizonyos vitatott gyermekrablás és gyilkosság alapján I. Ferdinánd király elrendelte a zsidók örök időkre történő száműzését Nagyszombatból, amely rendeletet I. Lipót császár 1686-ban ismét megerősített. A mai Pavlín és Dolnopotočná utcák között álló középkori zsidó gettó minden nyom nélkül eltűnt, azonban az örök időkre kiadott rendelet 1783-ig volt érvényben, amikor II. József császár Türelmi rendeletével egyenjogúsította a vallási felekezeteket. A rendelet megszüntette azokat az előírásokat is, amelyek korlátozták a zsidók számát az egyes városokban, a zsidók gazdasági tevékenységeit, az általuk birtokolható ingatlanok mennyiségét vagy a művelődéshez való hozzáférésüket, és a zsidó közösség Nagyszombatban annyira megerősödött, hogy végül 1855-ben a közeli Cíferből ideköltözött Simon Szidon rabbi. A Status Quo Ante vallásközösség Zsinagógája a bécsi Jakob Gartner építész tervei alapján épült 1891 - 1897 között. Az ortodox zsinagóga közelében álló, reprezentatív, kéttornyú épület historizáló és keleti építészeti elemeket hordozó jellegzetes zsidó egyházi épület. Az épületben, amelyet a 20. század 2. felében raktározási célokra használtak, 1986-ban tűzvész pusztított, ennek ellenére fennmaradt benne a belső tér festésének néhány részlete és az öntöttvas oszlopok tartotta női galéria. A holokauszt áldozatainak emlékét őrzi a 2. világháború befejezése után, a templom bejárata előtt felállított emlékmű A zsinagóga 1994 óta a Nagyszombati Ján Koniarik Galéria tulajdonában van és Kortárs Művészeti Központként működik. Forrás: http://www.vitajtevtrnave.sk/sk/register/synagoga-nabozenskej-obce-status-quo-ante Elérhetőségek:Jelenlegi felhasználás: Kortárs Művészeti KözpontPostacím: Halenárska 2, 917 01 TrnavaTelefonszám: 033 / 55 11 659e-mail: info@gjk.skweb: http://www.gjk.sk
Az Ortodox zsinagógát a méreteire való tekintettel „Kis zsinagógának“ is nevezik. A torony nélküli, kelet-nyugati tájolású csarnokszerű épület belső terében öntöttvas oszlopok tartotta női galériák találhatók. A belső térben ezeken kívül több eredeti, historizáló, művészi színvonalú képrészlet és az eredeti belső festés maradványai maradtak fenn. A zsidó közösség működésének folyamatossága a fasizmus 1939-es uralomra kerülésével megszakadt, és a zsinagóga a 2. világháború befejeztével már csak rövid ideig szolgálta a hívőket és eredeti funkciója a 20. század 50-es éveinek kezdetén megszűnt. Az épületet ezt követően raktározási célokra használták és hosszú éveken át hanyatlott. A zsidó hitközség a 20. század 90-es éveiben visszaigényelte az államtól a zsinagógát, majd eladta, és az épület magánkézbe került. Az épületet ezt követően teljeskörűen felújították és néhány évtized elteltével ismét megnyitották a nyilvánosság előtt. Az épület a felújítás után már nem az eredeti funkcióját tölti be, hanem kulturális-társadalmi célokat szolgál. Forrás: http://www.vitajtevtrnave.sk/sk/register/ortodoxna-synagoga Elérhetőségek:Jelenlegi felhasználási cél: kávéház, kiállítások rendezésePostacím: Haulíkova 405/3, 917 00 TrnavaTelefonszám: +421 910 921 922e-mail: info@synagogacafe.skweb: http://www.synagogacafe.sk
A Nagyszombati Szűzanya szentkép a római Szent Bonifác és Elek templomban található kép mintájára készült. A bizánci típusú kép Szűz Máriát sötét arcbőrrel és sötét ruhába öltözve ábrázolja, A Nagyszombati Szűz Mária kegykép 89 x 71 cm méretű, és fára festették. A törökök 1663-ban kifosztották és feldúlták Galgócot, Nyitrát, Modrát és Bazint, valamint betörtek a Szent Katalin ferences rendi kolostorba és Nagyszombat közelébe jutottak. A városba azonban nem jutottak be és Nagyszombat sértetlen maradt. Ebben az időben egy különleges eset történt - a plébániatemplomban lévő Szűz Mária kegyképen véres verejték jelent meg. Annak ellenére, hogy erről a rendkívüli jelenségről aránylag kevés feljegyzés maradt fenn, az emberek hittek benne és még az utána következő években is terjesztették a hírét. A második kuruc háború idejéből (1703 – 1711) további feljegyzések vannak a Mária kegykép csodálatos könnyezéséről. A város lakossága ezen eseményeket követően kérte, hogy a Nagyszombati Szűz Mária kegyképét méltóbb helyen helyezzék el. 1739 június 3-án lerakták és megszentelték a Mária kápolna alapkövét és 1741 szeptember 9-én már ünnepélyes keretek között fel is szentelték, annak oltárával együtt. Az első világháború után a Nagyszombati Szűz Mária tisztelete hanyatlott. A hagyomány 1939 után kezdett újraéledni, újra szentmiséket, prédikációkat, körmeneteket, imádságokat tartottak, és a Nagyszombati Szűz Mária iránti tisztelet novénák (kilenc napos ájtatosságok) formájában újult meg A novénákat minden év november 13-21. között tartják. Forrás: Érseki Hivatal, Trnava-i (Nagyszombati) Egyházmegye Irodalom:Rusina, I.(ed.): A szlovák képzőművészet története: a barokk. Bratislava SNG, 1998. Elérhetőségek:Postacím: Rímskokatolícky farský úrad (Római Katolikus Plébánia Hivatal) Ulica M. Sch. Trnavského 3, 917 01 Trnava 1Telefonszám: 033/5931 081,e-mail: dekanat.trnava@abu.skweb: https://www.abu.sk/