Pozsonyi kerület

Keresztelő Szent János-templom

A Keresztelő Szent János-templom – a mai ivánkai templom – sorrendben a harmadik a faluban. Az elsőt még Cirill és Metód tanítványai építették – ez egyszerű fakápolna volt. A második templomot (amelynek alapítása ismeretlen) 1730-ban még helyrehozták. Kőből épült, a karzata fából készült. Amikor a mai, bővített karzat tartóoszlopai számára ástak alapot, ennek a második templomnak az alapjaira bukkantak. A mai templom alapjait 1770-ben rakták le. A torony két évig épült. A toronyóra 1880-ban Bécsből érkezett, az orgona 1906-ban került a helyére. 1991-ben a torony tetőszerkezetét újjá kellett építeni. A kereszt alatti gömbbe az adott korra jellemző dokumentumokat helyeztek el – időkapszulába zárt üzenetként Pozsonyivánka jövendő lakosainak.

Kategória : Gútor (Hamuliakovo)

Szent Kereszt-templom

Kategória : Gútor (Hamuliakovo)

A gútori román stílusú templomocska a műemléki felújítás után is megőrizte emberi, reális léptékét, amely a román kor szakrális építészetét jellemezte. A templom kiegyensúlyozott tömegszerkezete és a belső tér egyaránt különleges, harmonikus benyomást kelt, Dél-Szlovákia legjelentősebb román kori szakrális épített emlékei közé emelve a Szent Kereszt templomot. 

az evangélikus templom műemléki épülete (Misérdi utcai (Košariská ulica) információs tábla)

A templom 1814-ben épült, és azok közé a templomok közé tartozik, amelyeket az ágostai hitvallású evangélikus egyház a Türelmi rendelet kiadása (1781) után emelt. Az antik művészeteszményhez, vagyis a szigorú rendhez visszatérő klasszicizmus jegyeit viseli. Hosszanti alaprajz és az adott korban atipikusan elhelyezett oltár jellemzi – ez a főbejárattal szemben, a hosszanti fal középső szakaszán kapott helyet. A szemközti oldalon, amely a plébánia udvara felé van tájolva, félköríves sekrestyét találunk a lelkipásztor számára szolgáló bejárattal. A főbejárat fölött, amely abban az időben nem nyílhatott az utcafront felől, kis hagymakupolás torony látható, a tetején kettős kereszttel. 

Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom

A 13. században a pannonhalmi bencések apátja Szent Bertalan tiszteletére emeltetett templomot Dénesden. A 17. században, a felekezeti küzdelmek idején plébániatemplomként is szolgált (1684). Mivel mérete miatt nem tudta befogadni a zarándokokat, Somogyi Dániel pannonhalmi apát a román stílusú templom helyén egy nagyobb templom építését rendelte el, 1786 és 1797 között ez meg is történt. A templomot a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelték fel 1797-ben. Ma is ez a település egyik meghatározó épülete, amelyet 1963-ban műemlékké nyilvánítottak. Átfogó renoválása 1982 és 1984 között valósult meg. Ennek keretében kicserélték a teljes tetőszerkezetet, a födémet, a padlózatot, a vakolat egy részét, és kifestették az egész templomot. Tetőfedő anyagként rézlemezeket használtak. 1989-1990 között új plébánia épült, amely 1996 óta a Dénesdi Domonkos Konvent székhelye. A Szent Kereszt felmagasztalása templom legutóbbi átfogó felújítása 2004 óta folyamatosan tart (nedves falak szanálása, ablakcsere, új villanyvezetékek, padok cseréje, külső és belső festés, új bejárati ajtó, a templom környezetének rendbe tétele, a templom és a plébánia közötti tér rendezése).

Kategória : Dunacsún (Čunovo)

Szent Mihály-templom

Kategória : Dunacsún (Čunovo)

Az 1783-ban, egy korábbi templom alapjain épült Szent Mihály-templom egyhajós, késő barokk építmény. Elődjének építéséről, felszenteléséről nincsenek pontos adataink, annyit tudunk, hogy azt is Szent Mihály arkangyal tiszteletének szentelték. Az egykori templom és a gyülekezet állapotáról a fennmaradt, 1659-es, 1680-as, 1696-os és 1713-as keltezésű vizitációs jegyzőkönyvek alapján alkothatunk képet. 1680-ban Dunacsún még Oroszvár filiája, leányegyháza volt, onnan járt ki a plébános kiszolgáltatni az egyházi szentségeket. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a falu földesurai önálló plébániát, saját papot kértek a püspöktől. Ez a kérésük 1689-ben teljesült, Dunacsún akkor vált önálló plébániává, egyebek mellett saját pecséttel, amelynek több lenyomata is fennmaradt, később ez adta a mintáját a település mai címerének. Az 1696-os vizitációs jegyzőkönyv megőrizte Horváth Márton Ignác helyi plébános nevét, aki akkor már harmadik éve szolgált Dunacsúnban. A templom közelében, a Duna partján, az egykori kikötőben áll Nepomuki Szent János szobra. Annak a pusztító árvíznek az emlékére emelték, amely 1787-ben, mindenszentek napján szó szerint elmosta a falu felét. Szintén a templom közelében, de már a falun kívül bukkanunk rá Szűz Mária szobrára. A 18. század második felében állíttatta Kerekes Menyhért, Moson vármegye alispánja, a helyi egyház bőkezű támogatója, aki Dunacsúnban élt, kúriája a mai önkormányzati hivatal helyén állt.

Kategória : Pozsony–Óváros

Urunk születésének hírüladása ferences rendi templom (a köznyelvben: Ferencesek temploma)

Kategória : Pozsony–Óváros

A Pozsony óvárosi részében álló templom eredetileg gótikus stílusban épült, a későbbi átalakítások során a szakrális épületegyüttes számos stílus jegyeit ötvözte magában. Ez a szlovák főváros legrégebbi máig fennmaradt egyházi építménye. Nemcsak építészeti jelentősége, hanem a hozzá fűződő fontos történelmi események miatt is figyelmet érdemel.

Kategória : Pozsony–Óváros

Kék templom / Szent Erzsébet-templom

Kategória : Pozsony–Óváros

Az egyhajós, szecessziós stílusú Szent Erzsébet-templom (Kék templom) 1909 és 1913 között épült Lechner Ödön budapesti építész tervei alapján. Legszembetűnőbb jellegzetessége a kék vakolata és a kék mázas cserépfedele.

Kategória : Pozsony–Óváros

Szent Márton-székesegyház

Kategória : Pozsony–Óváros

A Szent Márton-székesegyház Pozsony legnagyobb és legjelentősebb, háromhajós gótikus temploma. Építése a 13. században kezdődött, egy régebbi temető területén, ahol már korábban is állt egy kisebb kápolna. Több száz éven át formálódott, jelenlegi alakját 1849 után nyerte el. Amikor Pozsony közel 200 évre (1563 és 1830 között) a magyar királyság fővárosává vált, a székesegyház kiemelkedően fontos szerepet töltött be. Ez idő alatt a gótikus Szent Márton-székesegyházban 11 uralkodót és 8 királynét koronáztak meg. Közülük Mária Terézia a legnevezetesebb.

Szent Család-templom, II. János Pál pápa tér

A templom a Horvát-ág (Chorvátske rameno) nevű egykori Duna-ág mellett, a Technopol épületegyüttes közelében áll. 2003-ban II. János Pál pápa ezen a helyen celebrált szentmisét, a tér ma az ő nevét viseli. 1,7215 hektárnyi terület van a katolikus egyház tulajdonában, ebből 1,2970 hektár a szűkebben vett plébánia területe (a templom, a plébániahivatal, a pasztorációs központ, játszóterek, parkolók találhatók itt); a beépített terület 1 108,50 m².

Szentlélek-plébániatemplom

A források szerint 1580 körül épült Szentlélek-plébániatemplom a reneszánsz stílusjegyeit viselő, egyhajós szakrális építmények sorába tartozik, sokszögzáródású presbitériummal és masszív, támfalas, négyszögű toronnyal. Belső terében figyelmet érdemel a lunettás dongaboltozat. A nyugati oldalon látható a 19. század végéről származó épített karzat, melyet poroszsüveg-boltozat zár le. A templom kőből épült, cseréptető fedi.

Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt plébániatemplom

A helyi temetőben álló kápolnát a 14. század első felében fokozatosan gótikus stílusú templommá alakították át. A két, egyenként 1,5 méter vastag falon emelt gótikus templomtornyot először 1306-os források említik. Később a templomot reneszánsz és barokk stílusban építették át. Jelenlegi állapota az 1888-as átalakítást tükrözi, amikor Alster Móric plébános a befogadóképesség növelése végett 8 méterrel meghosszabbíttatta a templomot és 1 méterrel megnövelte a belmagasságát. A figyelemreméltó építménybe belépve a látogatót először a carrarai márványból faragott, 1949-ből származó főoltár ragadja meg, majd feltűnik az 1896-ból származó, egyházi témákat feldolgozó öt ólomüveg ablak, a szobrok, a falfestmények, a 18. század elejéről származó barokk szószék, a két, védett műemlékként nyilvántartott barokk mellékoltár 1712-ből, valamint a további különleges szakrális emlékek sora.

Hétfájdalmú Szűzanya-templom

A templom község legrégebbi épülete, 1270–1279 között emelték. Eredetileg Szűz Mária, majd Szent László király tiszteletére szentelték fel. 1968-tól ismét Szűz Máriának, immár a Hétfájdalmú Szűzanyának szentelték. Az egyhajós templom sokszögzáródású szentélyben végződik, melynek gótikus keresztboltozatát középkori zárókövek díszítik. A templomban őrzik a múlt század közepén élt mártír, a helyi születésű, majd boldoggá avatott Titus Zeman relikviáit tartalmazó ereklyetartót.