A középtornyos templom a 18-19. század fordulóján épült. Hajóját később meghosszabbították, a kapu feletti tábla szövege szerint 1878-ban. Homlokzatát az akkori győri püspök, Zalka János kőből faragott címere ékesíti, a szalagján olvasható jelmondattal: „Fortiter, suaviter” („Határozottan, szelíden”). A szószék és a mellékoltár 1780 körül, a főoltár pedig 1900 körül készült. A mellékoltáron Szent Flórián-kép, a főoltáron az újszülött Máriát és szüleit ábrázoló festmény, a szentély két színes ólomüvegablakán pedig Szent Imre- és Szent Franciska-kép látható. A hajó három mennyezetképét Závory Zoltán festette. Az orgona a Rieger-gyárban készült 1911-ben. A templom legrégibbi harangját Raczko László öntötte Bécsben, 1535-ben. A harang német nyelvű felirata magyarul: „Uradnak Istenednek add meg a tiszteletet, s akkor jöhet ítéletének órája”. A templom előtti oszlopokon a Magyarok Nagyasszonya és a Szentháromság 1895-ben, illetve 1890-ben állított szobra áll.
A község neve a pannonhalmi apátság 1001-es alapító levelében felsorolt halászfalvak között is olvasható. Első templomát a mai Kisvág utca végénél építették fel a tatárjárás után. Ennek a kriptájába temették el a falu híres szülötte, Watthay Ferenc (1568-1609) végvári vitéz, festő és énekszerző őseit. A török időkben elpusztult istenháza helyett 1727-ben építettek új templomot, amelyet 1828-ban bővítettek. A bejárata feletti gótikus sisakrózsa kő bizonyára a régi templomból való. Főoltárán a Szent Jakab apostol szobra áll. A falképeket Horváth József festette, az orgonát Kemenes József, a hét színes üvegablakot pedig Palka József készítette.A templomkertben Nepomuki Szent János barokk kőszobra (1770), egy oszlopos-többalakos Szentháromság-szobor (1903) és Szent István király szobra (2010) látható.A földművelő és állattartó községnek két fogadalmi ünnepe volt: a jégeső elleni oltalom reményében június 8. (Szent Medárd napja) és a marhavész elkerülését kérve június 13. (Páduai Szent Antal napja).
A 18. századi barokk templomot 1873-ban kereszthajó hozzáépítésével és új szentéllyel meghosszabbítva bővítették. Neogótikus főoltárának képe, Kovács Mihály 1883-ban készült alkotása Szent Katalin misztikus eljegyzését ábrázolja. Szobrai közül kiemelendő két rokokó munka (Jó Pásztor és Szent Vendel). A szószék domborművein a négy evangélista és a Magvető Jézus alakja, a mennyezeten pedig Árpád-házi szentek (István, László, Erzsébet, Margit) mellképei láthatók.Érdemes megtekinteni az 1950-ig önálló Felszopor községrész innen másfél km-re található, középkori eredetű templomát is, és benne a Jézus mennybemenetele oltárképet.
A téti evangélikus gyülekezet története az 1500-as évek közepéig nyúlik vissza. A falu közepén egy vesszőből font, sárral bevont falú templom állt, amely 1774-ben leégett (a helyén 1800-ban csonka kőtornyot emeltek, majd 1835-ben a mai magasságú harangtoronnyá építették át). A jelenlegi barokk templom új helyen épült fel, Mária Terézia engedélye alapján. Az alapozás megerősítésére vörösfenyő cölöpöket vertek a földbe. Az alapkövet 1778-ban helyezték el, az építkezés 1780-ban fejeződött be. A győri evangélikusok a templomuk felépítéséig (1785-ig) ide jártak istentiszteletre. A templombelső rendhagyó elrendezésű, mivel az oltár és a szószék a hosszanti falon helyezkedik el. A vörös márvány keresztelőkút 1868-ban, az orgona pedig 1910-ben készült. A templom eredeti padsorának elején látható címer a gyülekezetért tevékenykedő Zmeskál család iránti tiszteletet jelzi.
1715-ben egy harcokban megsérült császári tiszt, Ailert Keresztély Istenhez fordulva a gyógyulásáért, Páduai Szent Antal közbenjárását kérte. Álmában a Szűzanya hangját hallotta, amint azt mondta neki, hogy keressen fel egy forrást Tét határában és fürödjön meg benne. A tiszt megmosdott a forrás vizében, és újra egészséges lett. Hálából kápolnát építtetett a forrás fölé, amelyben a Segítő Szűzanya képének másolatát helyezte el. A csodás gyógyulás híressé tette a forrást, és zarándokok ezrei érkeztek imádkozni, gyógyulást remélve. 1744-ben Páduai Szent Antal tiszteletére barokk templom épült a kápolna helyére. Szentélye félköríves záródású. A csodatevő forrás közvetlenül az oltár mögött található. A főoltáron két kép látható: felül Páduai Szent Antal, alatta pedig a Segítő Szűzanya. A templom hajójában Szűz Mária születésének ábrázolása látható. 2003-ban a templomkertbe padok, és egy szembemiséző oltár került, így a búcsúk napján itt tartják a szentmiséket. A templomkert szabadtéri oltára mellett található Mária szobrot a téti búcsúsok állíttatták 1896-ban. Évente két búcsút tartanak Tétszentkúton: a június 13-hoz közeli vasárnapon Páduai Szent Antal, a szeptember 12-höz közeli hétvégén a Szűzanya tiszteletére.
A faluközponttól nem messze, az Úr-dombjának nevezett magaslaton álló templom az 1800-as években épült, a két haranggal rendelkező torony pedig 1925-ben. Az egyszerű istenháza oltárképén az imádkozó Jézus, a kelyhet tartó angyal és az alvó apostolok láthatók. A szószéket ékesítő régi kerek táblán festett bibliai idézet olvasható. A kis gyülekezet gondozza a templomot és a körülötte lévő épületeket. Ezek egyikében második világháborút megelőzően felekezeti iskola működött.
Az 1753-ban emelt barokk templomot később romantikus stílusban átépítettek. Homlokzatát tört sisakos torony ékesíti. Sík mennyezetes hajóját a szentélytől egy diadalív választja el. A szentély hátsó falát egy neogótikus oltárépítményt imitáló festmény tölti be. Az osztrák Flösch 1886-ban készült alkotásának közepén Mária és Erzsébet találkozását ábrázoló kép látható, két oldalt pedig Szent Benedek és Szent Márton állnak. A templom értékei közül kiemelendők a keresztút stációi, a modern orgona, a díszesen faragott keresztelő kút és az Atyaistent szimbolizáló mennyezetkép.A templomkertben Nepomuki Szent János 1780-ból származó barokk szobra, egy kőkereszt és a Szentkorona emlékmű látható.
A településen több védett műemlék-szobor áll. Közülük a legrégibb a Rába-téren található, 1691-ben emelt barokk Szentháromság-oszlop. Ezt Niczky György állíttatta, aki a törökvész, majd a Rákóczi-szabadságharc idején feldúlt Mihályi újjáépítésében nagy szerepet vállalt. A Kis-Rába hídja melletti Nepomuki Szent János barokk szobrát szintén ő állíttatta 1738-ban. A templom-kertben két Mária-szobor található: az 1700-ban faragott „Mennyország királynéja” és az 1780-ban készült rendkívüli szépségű rokokó „Immaculata”.A temetőben az 1763-ban felállított kőkereszt alsó részén Mária Magdolna és szent Péter dombormű látható. Ugyanitt több, az 1800-as évek elején emelt, szobrokkal és domborművekkel gazdagon ékesített műemlék-sírkő áll.
A templom 1936-ban, eredetileg evangélikus népiskolának épült. Két évvel később, 1938-ban háromemeletes, órapárkányos harangtornyot építettek hozzá.. Az iskolaként működő épületet imaházként is használták. 1989-90-ben felújították, és ekkor alakították át templommá. A 2010-12-es szigeteléssel és külső felújítással egyidejűleg falára visszakerült a „Nép-nevelésnek” feliratú tábla. Az egyszerű templomban a Jézus-oltárkép mellett látható egy Luther Mártont ábrázoló festmény is.
Az okiratok a 14. században Szent György-templomként írják le, de 1700-ban már csak a falairól tesznek említést. 1712-ben épült újjá barokk stílusban. 1757-ben két mellékhajóval bővítették. Tornyának érdekessége a sisak sarkain álló négy angyal-szobor. A rokokó keretes főoltár 1750 körül készült, építményének kettős talapzata van. A korinthoszi oszlopok között négy szentet ábrázoló barokk szobor áll. A háromrészes párkány felett Szent György alakja látható. Oromzatán az angyalkák tartják a Niczky-család címerét. A főoltár alsó képén a Szentháromság és a mennybe felvett Boldogasszony megkoronázása, a felsőn a sátánt legyőző Szent Mihály látható.A mellékoltár 1760-ból való, kilenc barokk szobor díszíti. A márvány Keresztelőkút és a felette látható rokokó fafaragás 1750 körüliek. Szintén ebből az időből való a rokokó húsvéti gyertyatartó. A barokkos lendületű freskók és a rézdomborítású stációsorozat képei a 20. század elején készültek. A templomban sziklakápolna, valamint régi címeres síremlékek is találhatók.
A 13. század második felében épített templomra 1529-ben a szájhagyomány szerint a törökök félholdas zászlót tűztek ki. A reformáció után 1673-ig az evangélikusok használták a templomot. Az Árpád-kori istenháza napjainkban is őrzi román és gótikus részleteit, a félköríves apszist, a déli homlokzat csúcsíves ablakait és a kőkeretes ajtót. 1658-ban új tornyot kapott a templom. A 18. század végén barokk stílusban átépítettek és támpillérekkel erősítettek meg, hogy a dongaboltozatot elbírják a falak. A szögekkel kivert ajtón belépve a villogó fehérség és a mélykék szentély ellentéte fogadja a látogatót. A szentélyt betöltő festmény 1893-ban készült. E falképén – a Szentháromság alatt – a névadó apostolok, Péter és Pál láthatók. A barokk szószékre faragott evangéliumi jelenet Jézus és a szamariai asszony találkozását ábrázolja. A két keretezett „karácsonyi” festmény (a pásztorok imádása, a háromkirályok hódolata) szintén barokk munka. Ezeknél is régebbi alkotás a máriacelli kegyszobor másolata.
Beled templomának első említése 1308-ból való. A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt mai plébániatemplomot a korábban leégett régi helyén építették a kegyurak (a Cziráky és az Esterházy család) támogatásával. Az 1861 és 1863 között emelt istenháza alapterülete 540 négyzetméter, tornya 28 m magas. Az egyhajós, késő klasszicista épület homlokzata romantikus, a tornya pedig neogótikus stílusú. A főoltárképen az újszülött Máriát karjaiban tartó apa (Szent Joachim) és mellette az édesanya (Szent Anna) láthatók. A főoltár két oldalán Szent Antal és Nepomuki Szent János szobrai állnak. A mellékoltárok képei az „Angyali üdvözlet” jelenetét és Szent Józsefet ábrázolják. A belső tér legrégebbi ékessége a barokk Madonna-szobor. Az orgona 1864-ben Bécsben készült, a három harangot a soproni Seltenhofer dinasztia öntötte. 1855-ben kolerajárvány pusztított a Rábaközben, amelynek megszűnte után beledi hívek hálából Mária-oszlopot állíttattak a templomkertben.
Az egyhajós, késő barokk templom 1794-ben épült. A falba illesztett latin nyelvű kőtábla szerint 1844-ben megújult, valamint tornyot és klasszicista homlokzatot kapott. Mindez Szürnyeghi Horváth József költségén történt (aki 1859-ben hunyt el, és sírja a temetőben látható). Az oltárkép Dorfmeister István kései munkája: a 12 éves Jézus a templomban. A szentély falát borító többrészes festmény Závory Zoltán 1975-ben készült alkotása: fent Szentháromság-ábrázolás két angyal között; az egyik oldalon a 40 napos Jézus bemutatása a templomban; a másik oldalon a csodálatos kenyérszaporítás jelenete; a kompozíció két szélén Izaiás próféta és Máté evangélista alakjai láthatók.
Az általános iskola épületében, az egykori Batthyány-kastélyban 1870. október 28-án született Batthyány-Strattmann László. A herceg szemorvosként a szegényeket ingyen gyógyította, és visszaadta több vak ember látását. A falu híres szülöttét II. János Pál pápa 2003. március 23-án Rómában boldoggá avatta. Az épületben a herceg-doktor életét bemutató kiállítás látható. A kastély előtt Boldog Batthyány-Strattmann László mellszobra, az út túloldalán pedig kis neogót kápolna áll.
A falu első kápolnája 1562-ben épült. Az 1735-ben emelt templomot az 1878-as tűzvész a fél faluval együtt megsemmisítette. A jelenlegi templom Hőnel Béla tervei alapján 1910-ben készült. Építéséről egy helyi népdal is megemlékezik („Bádogozzák a kiliti templomot”). A neogótikus templomot gyönyörű szekkók, csúcsíves boltozatok és színes üvegablakok díszítik. Batthyány-Strattmann Lászlót, a boldoggá avatott herceg-orvost a templom egyik színes üvegablaka is megörökíti. A falu híres szülöttének emlékét a bejárat mellett kialakított kápolnában oltár, szobor és ereklye őrzi.
A cseh Ottokár ellen harcoló Béla király seregében szolgált Dénes, aki őt védve súlyosan megsebesült. A király ezért 1265-ben hálából 5 jobbágytelekre való földet adományozott neki. E területet róla nevezték el Dénes falvának. Az 1610-es években Cziráky Mózes új kastélyt emeltetett Dénesfán, az ősi családi fészek helyébe. A grófok egykori otthona a jelenlegi – toszkán oszlopos erkéllyel és timpanonnal díszített klasszicista – formáját az 1825-30 között végzett, Hild József-féle átépítés nyomán nyerte el. A kastély 24 hektáros parkban, évszázados fák között áll. Az épület sarkában kialakított kápolna egyben a Répce menti kisközség temploma: Érdemes betérni és megnézni a gazdagon aranyozott, zöld alapszínű barokk berendezéseket (a karzatot, orgonaszekrényt és oltárt), valamint az Antiochiai Szent Margit megdicsőülését ábrázoló oltárképet.
Zsidó vallásúak az 1800-as évek közepétől éltek a településen. Az 1934-ben egyesített Mosondarnó és Zseli község, Darnózseli kisebb központja volt a környék zsidó lakosságának: a Fő utcában imaházuk, a falu szélén pedig temetőjük is volt. Az utóbbit 1883-ban nyitották meg, az utolsó temetés 1943-ban volt itt. A temetőben 1985-ben egy emlékfal került felállításra a darnózseli és a szigetközi deportálások áldozatainak emlékére.
A 19. században a falu számára a gyarapodással párhuzamosan egyre sürgetőbbé vált, hogy a település szélén álló kicsi templom helyett új épüljön. 1914 májusában elkészültek az új templom tervei, de a világháború miatt nem kezdődött meg az építkezés. A falu plébánosa a háború után tovább szorgalmazta a templom építését. Az 1929 nyarán Pavlovics Károly tervei alapján megindult munka eredményeként egy neogótikus, magas tornyú, világos és nagyterű istenházával gazdagodott a falu. Az orgonát Rieger Ottó pesti cége készíttette, a szentek képeit ábrázoló üvegablakok szintén pesti műhelyben készültek. Az oltár és a stációképek Heckenast János munkái. A padokat Igali János, helybéli asztalos készítette. A templomot 1930-ban dr. Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érsek, hercegprímás szentelte fel.
A község főterén, a templom előtti részen és a tűzoltó egyesület épülete előtt több új faszobor is helyet kapott. Alkotójuk Bálint József. A Fejér megyei fafaragó a szigetközi életet és hitéletet megjelenítő szobraival (Szigetköz fája, Szent József és az ifjú Jézus, Fészekrabló, stb.) a helybéliek számára otthonosabbá, az erre kerékpározók számára pedig vonzó pihenőhellyé tette Darnózseli új főterét.
Csorna legimpozánsabb épülete a város központjában található Premontrei Apátság és a vele egybeépült plébániatemplom. A monostort 1180-ban alapította a környék kegyura. Az épület 1790-ben nyerte el jelenlegi késő barokk, klasszicizáló stílusú formáját. A szentély mögött áll a torony. A barokk főoltár 1780, a szószék 1790 körül készült. A főoltárkép Mária mennybevételét ábrázolja. A trónus fölött a prépostság címere, Szent Mihály diadala látható. A bal oldali mellékoltár Szerecsen Mária képe csodálatos módon túlélt egy tűzvészt. A kegykép előtt imameghallgatások történtek, melyekről az első feljegyzés 1761-ből való. A jobb oldali Szent Vendel oltár képe 1874-ben készült. Tabernákuluma a bogyoszlói Kiss Ernő népművész faragása. Az épületében kiállítóhely is működik. Állandó kiállításai bepillantást adnak a Rábaköz és Csorna város egyházi és világi történelmébe. A templom előtti parkban áll az 1780-ból való Mária-oszlop. Talapzatán Szent Flórián, Szent Donát és Szent Sebestyén alakjai láthatók. Közülük emelkedik ki Mária, kezében a gyermek Jézussal.