Bokodi Evangéliku Templom: GyülekezetünkEgyházközségünk történetében megbízható nyomok 1624-ig vezethetők vissza. A reformáció hatására a lakosság többségét kitevő evangélikusok alkottak már ekkor gyülekezetet Bokodon.Az ezt követő félévszázadot meghaladó viszonylagos nyugalom után a falu elpusztult, több évre pusztává lett a török háborúk következtében. A veszély elmúltával visszaszállingózó régi lakossággal újratelepülők is jöttek Hont és Nyitra megyéből tótok és kisebb részben németek is, akik idővel elmagyarosodtak. Az 1689. június 3-án datálódott "faluszálló levél" amit Szécsény György esztergomi érsek adott ki, védelmet adott a lakosságnak létfeltételeinek megteremtéséhez, vallásgyakorlásához is. A lakosság pótlására további telepítések történtek; 1718-ban németek Moson megyéből és Bajorország-Vorallbergből, 1751-ben Pozsony megyéből tótok települtek a faluba. Vallásukat tekintve vélhetően többségében evangélikusok voltak, bár az 1718-tól Eszterházy birtokba került faluban nehezebbé vált a protestánsok vallásgyakorlása. Eszterházy József 1746-ban átmenetileg az evangélikus templomot is elfoglalta.Gyülekezeti hitélet nem szakadt meg. A lelkész és a tanító folyamatosan jelenlévő szolgálattevő az egyházközségben. Balogh Ádám püspöktől 1758-ban három nyelven értő lelkészt kértek a bokodiak. A német nyelvű istentisztelet 1804-ben, a tót nyelvű pedig 1859-ben szünt meg. A századforduló utáni időkben Nőegylet, Férfikar és Ifjúsági Egyesület is működött a gyülekezetben. A második világháború után előbb lassan később gyorsabban csökkent a gyülekezeti tagok száma. A jelenlegi létszám 300 fő körül van. TemplomunkA feljegyzések szerint az 1600-as években a jelenlegivel azonos helyen állt egy "sövényből karókra épített templom", amely előtt harangláb állt. Az új templom tervrajzát Fellner Jakab készítette 1776-ban. A templomot 1781-ben, a tornyot 1791-ben építették. A toronyórát 1807-ben készítették. A tetőn lévő zsindelyt 1812-ben cserépre cserélték. A tornyot 1822-ben rézborítással fedték újra. A háborús károk miatt használaton kívüli órát 1993-ban elektromos vezérlésű óraszerkezetre cseréltük. A templom legutóbbi jelentős felújítása a templomtető rekonstrukciója (1998.), a belső villamoshálózat cseréje (2000.) volt. Evangélikus népiskolaAz iskola az egyházi működéssel együtt már 1624-től létezett. Újabb iskola 1807-ben épült két tanteremmel, vályogfallal. Ismételt építésre 1910-ben került sor. Az államosítás után az evangélikus iskola lett a falu oktatási intézménye, ezt bővítették, illetve építették újjá. ParókiánkLelkészlakot 1790-ben, 1875-ben, majd 1976-ban épített a gyülekezet. Teljes körű külső-belső felújításon 2004-ben esett át az épület. Mai formájában a hőszigetelt, korszerűen közművesített létesítmény lelkészlakást, gyülekezeti termet, lelkészi hivatalt foglal magába. TEL: 0634490470
A Gyõri egyházmegyétõl 1993-ban csatolták egyházmegyénkhez.Dad filiája 1870-ig, ekkor önállósult. Temploma 1779-ben épült.Anyakönyvek: 1870-tõl Historia Domus: – Plébánosok és adminisztrátorok: Frank József 1870-, Lõrincz Antal 1871–, Ruschek Antal 1874–, Tóth Balázs 1874–, Hérics Márton 1884–, Fürszt Mihály 1887–, Resszer Mihály 1898–, Horváth Imre 1905–, Pajter István 1909–, Molnár József 1927–, Radics Ernõ 1928–, Keszler Antal 1931–, Póda János 1939–, Horváth József 1940–, Szalai Ferenc 1955–, Orowitsch Ferenc 1956–, Jakab Béla 1968–, Kovács Elemér 1969–, Hegedûs András 1970–, Füredi József 1979–, Kristofory Valter 1993–, Pusztavám látja el 1996–.A gyõri egyházmegyétõl 1993-ban került egyházmegyénkhez. Azóta adminisztrátor: Kristofory Valter 1993–, Pusztavám látja el 1996–, Mór látja el 2007– Címe: 2855 Bokod Fő u. 2 Miserend: Szerda: 17,30 ; vasárnap 8,00 Tel:0634490165
Kötelezően szerepeltetni kell: Elnevezés, felekezet, nyitvatartás, elérhetőség, a szakrális látnivaló elhelyezkedése a településen A Bársonyosi Római Katolikus Templomot 1736-ban építették sövénytemplomkén, majd 1846-ban átépítették téglaboltozatra.A tornyot 1863-ban építették hozzá .A templom neo-gótikus stílusban épült,figyelemre méltó az oltárkép, melyet Erlinger festett 1848-ban,Pozsonyban. A templom orgonáját 1780 körül ismeretlen mester építette, a harangot 1778-ban öntötték. A templom minden vasárnap 9,30-10,30 óra között az ünnepi szentmise keretében látogatható.
Péliföldszentkereszt országosan ismert búcsújáróhely. Bár története csak mintegy három évszázadra tehető vissza, mégis Komárom-Esztergom megye egyik leglátogatottabb kegyhelye, ősi zarándokhely, mely a 633 méter magas Gerecse nyúlványa és a 374 m magas Öregkő hegy lábánál fekszik. Zarándokhelyi jellegéről a Visitatio Canonica azt írja, hogy 1730. május 30-án egy sántán született gyermek itt csodálatosan meggyógyult. Péliföldszentkereszt Bajót községtől 4 km-re fekszik. Megközelítése: a 10-es úton haladva Dorog-Tokod-Péliföldszentkereszt, vagy Nyergesújfalu-Bajót-Péliföldszentkereszt. Először Pél - Pély néven 1265-ben és 1291-ben említik az okiratok. 1338 óta a terület az esztergomi érsekség pusztája. Középkori templomának romjai 1700 elején még álltak a mai templom helyén. Barkóczy Ferenc hercegprímás kolostort építtet a nazarénusoknak, akik 1763 - 70 között működnek itt. Utánuk a pálos rend letelepedését kísérelték meg a prímások először 1866-67, majd 1903-1906 között. 1913 novemberétől a kegyhelyet Don Bosco Szalézi Társasága veszi át. Az Olaszországban 1901-1913 között működő a Szt. Istvánról nevezett Magyar Szalézi Intézet mintegy 40 alsógimnazista növendéke szalézi tanáraikkal, nevelőikkel együtt a felső-olaszországi Cavaglia városából 1913 novemberében átköltözött Szentkereszt földszintes kolostorépületébe . 1925-ben a kolostor nyugati frontján emeletet húztak. A belső udvar (quadrum) egy részéből étkező és színjátszó termet alakítottak ki. 1925-től a szalézi rend körülbelül 40 teológusának anyaháza lesz. A kolostortól északra 1932 körül manzárdos főiskolát építettek (Don Bosco Ház). 1943-ban elkészült az egyemeletes, tágas zarándokház is a kolostortól nyugatra (Ifjúsági Ház). 1950-ben a szalézi rendet is feloszlatták, az épületeket államosították. Vájárképző iskola és internátus működött itt 1950-1981 között, majd az emeletes zarándokház fogház lett, gondozottjai a szénbányában dolgoztak. A manzárdos teológiaépület a helyi TSZ vadászháza lett. 1992-ben a szalézi rend visszakapta az elkobzott rendházat és a hozzá tartozó létesítményeket.
Mind történeti,mind mûvészettörténeti, mind régészeti szempontból értékes helyet foglal el a magyar emlékanyagban. Legrégebbi része a torony a 13. sz. közepérõl származik. Építtetõje valószínûleg Bajóti Simon volt. Eredetileg a bajóti vár lakótornyának épülhetett. A vár épületeinek maradványai a templom D-i részén ma is láthatók. Az elpusztult várfalak alapjait a templomtól 100 m-re találták meg. A várban, valószínûleg a mai szentély helyén állt egy kisebb templom, ezt a Boldogságos Szûz Mária tiszteletére szentelték. A szentély É-i oldalán, a földfelszínen még látszanak az alapjai.1332-37-ben Kelemen és András nevû papokat említi a pápai tizedjegyzék. Az 1570. évi török összeírás említi az elpusztult falu még álló templomát. 1647-ben Péter, 1674-ben János nevû licenciátus mûködik Bajóton. Az 1701-es canonica visitatio-ban említik meg elõször a templom jelenlegi védõszentjeit: Szt. Simon és Júda apostolokat. 1899. szept. 6-án tûzvész pusztította el a tornyot és a tetõzet nagy részét, amit Vaszary Kolos hercegprímás építtetett újjá. 1945-ben a nyilas tüzérség orosz megfigyelõket vett észre a toronyban. Tankokra erõsített páncéltörõ ágyúkból 32 lövést adtak le, ezek nyomait még ma is õrzi a harangot tartó acél vázszerkezet. Ekkor a délnyugati sarok nagydarabban leomlott, az egész épület végzetesen összerázkódott. A légnyomás a szentély 3 nagy, és 140 kisebb részre osztott ablakát összetörte.Az építményt 1946 májusára sikerült kijavítani, a teljes külsõ renoválásra csak 1960-ban került sor.A berendezések:Templomunkat három, kézzel faragott fa oltár díszíti. Ezeket Krause József selmecbányai oltárkészítõ mester faragta. A Mária oltárt 1904. február 18.-án állították. Még ebben az évben elkészült a Szt. Simon és Júda apostolokat ábrázoló fõoltár és a Jézus szíve oltár is.1982 márciusában Szántó Piroska festõmûvész a 15 keresztúti képet festette meg a templomnak, hálából. Ez a Bajóti Golgota különleges, hiszen bajóti tájakon, bajóti emberek között láthatjuk Jézus szenvedéstörténetét. A 2001. évi templombúcsún pedig már a Paulus Frigyes orgonaépítõ mester által újjáépített orgona hangja töltötte be a templomot. A teljes felújítás a bajóti hívek nagylelkû adományaiból, áldozatos munkájával és az Esztergom-Budapesti egyházmegye nagymértékű támogatásából történt. 2010 tavaszán a hívek adományaiból felújításra került a templomi padok padozata és térdeplői. 2013 nyarán az orgonának volt nagy karbantartása, tisztítás, felhangolás. Paulus Frigyes végezte ezt a munkát is, a hívek adományából. Ősszel pedig egy pályázat segítségével kicserélődtek a plébánia ablakai, a hőszigetelés és az energia takarékosság jegyében. A 1,5 milliós munkát Mundi Tamás, mogyorósbányai asztalos mester végezte. Szent Simon Júda templom, Római katolikus, tel.: 06 33 455 357 www.bajotiplebania.hu
A 30-as évek közepén épült. Építését 1933-ban kezdték és 1935-ben be is fejezték. Építése a bábolnai birtok és a bábolnai ménes akkor itt dolgozó vezetõinek és szakembereinek a munkáját dicséri, ugyanis az egész templom tervezése és kivitelezése helyi munka volt. Bábolnán a település létrejötte óta egészen 1935-ig csak egy - a római katolikus - templom létezett. Viszont az itt dolgozó családok és szolgálatot teljesítõ katonák nemcsak katolikusok, hanem más, elsõsorban református vallásúak is voltak. Református vagy evangélikus istentisztelet csak a szomszédos községekben volt, így ha idejük engedte, odajártak templomba. Nem csoda, hogy felmerült az igény egy bábolnai protestáns templom létrehozására is. Ez az igény különösen akkor erõsödött fel és vált hathatóssá, amikor egy új református vallású ménesparancsnok, Pettkó-Szandtner Tibor került a bábolnai ménes élére. Pettkó-Szandtner Tiborról tudni kell, hogy 1932. és 1942. között volt a bábolnai ménes parancsnoka. Mint fiatal, agilis ember, nemcsak a ménest fejlesztette, hanem két maradandó létesítménnyel településünket is gazdagította. Az õ kezdeményezésére, majd következetes kemény munkája eredményeként épült fel a mostani református templom, majd nem sokkal késõbb a ménesudvar fõbejáratánál felépíttette a ,,Bábolnai Hõsök Kapuját’’. Csak megjegyezem, hogy a ,,Hôsök Kapujának avatási ünnepélyén - amely egyébként nagyon színpompás volt, a bábolnai lovaszenekar közremûködésével - részt vett Habsburg József királyi fõherceg is. Visszatértre a református templom építésére, elmondhatjuk, hogy helyének kiválasztása az akkori vezetés jó ízlését dicséri. Ugyanis az évszázados parkot -melyben Széchenyi István, Tessedik Sámuel és Erdei Ferenc szobra található -egyik oldalról a katolikus templom lezárta, most a másik oldalát a református templom zárja le. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy az õsi park a két templomot és a hozzájuk tartozó hívõket nemcsak elválasztja, de össze is köti. A templom mûködtetése az elsõ idõktõl a szomszéd községek – elsõsorban Bana - református papjai által történt. Késõbb Bábolna is önálló egyházközség lett, önálló református pappal. Az elsõ és egyben az utolsó bábolnai református papot úgy hívták, hogy, Hódi Pál. A háború és az azt követõ átmeneti idõszak ezt a templomot is megviselte. Alaposan megrongálódott, néhány bútorát is elvitték. A konszolidáció után megtörtént a helyreállítás és a templom ismét mûködik. Önálló református papja ugyan nincs, de az istentiszteletek rendszeresek. A közelmúltban elõkelõ vendég járt ebben a kis templomban. Ez a vendég nem volt más, mint a Bábolnára látogató Tõkés László nagyváradi református püspök.-Parókia címe: 2944 Bana, Jókai M. u. 29.-Istentisztelet minden vasárnap 11.00 órakor-Harangozó és helytörténeti gyűjtemény gondnoka: Böröcz Ferenc (20/986-4781); gondnok: Farkas Károlyné (70/236-3806; 34/368-615)-Kulcsok: Farkas Károlyné Erzsi néni, Böröcz Feri bácsi-lelkész: Simon Norbert 30/3363734
Önálló római katolikus plébánia 1881-től működött Bábolnán, az 1989. július 30-ig pedig itt volt a plébános lakása. Napjainkban a Komáromi esperesi kerülethez tartozó bábolnai Nepomuki Szent János plébániát Ácsról látják el. A 2011. évi népszámlálásai adatok alapján a római katolikus egyházhoz 1565 fő, református egyházhoz 361 fő tartozik. Evangélikus vallásúak közül 63 fő került feljegyzésre. Más vallási közösségekhez, felekezethez 13 fő vallotta magát. Rendelkezésünkre álló adatok alapján településünkön 636 fő nem tartozik semmilyen vallási közösséghez, felekezethez. Ezeken kívül 40 fő ateista, illetve 1104-en nem kívánt válaszolni.- Búcsú - május 16. napját követő első vasárnap- Parókia: 2941 Ács, Gyár u. 21.- A templom csak a szent misék ideje alatt, illetve külön igény szerint van nyitva. A templom megtekintése előre egyeztetett időpontban lehetséges: Gergely Lajosné +36/20/512-3560- Gyűjtemény (festmények a templomban): FŐOLTÁR: Nepomuki Szent János; MELLÉKOLTÁR: Szent Erzsébet; sekrestye ajtó mellett: Szűz Mária kis Jézussal ikon; oldalfalakon: Szent Ferenc, Szent Jeromosról készült festmények- Szakirodalom: László Csaba kutató, 2015. - Építéstörténeti dokumentáció, értékleltár- Szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású, É-i homlokzati tornyos templom, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a hajó K-i oldalához kapcsolódó sekrestyével. Keresztboltozatokkal fedett hajó, fiókos dongaboltozatú szentély, a hajó bejárati oldalán falazott karzat. Berendezés: főoltár és mellékoltár: 18. század első fele; padok: 18. század közepe. Középkori templom helyén építtette Szluha Ferenc érsekújvári kapitány a 18. század elején. 1760-ban felújították.A település központjában álló épület a homlokzat síkjában emelkedő középtoronnyal, a nyolcszög három oldalával záródó, a hajónál valamivel keskenyebb és alacsonyabb szentéllyel, a DK-i hajófalhoz kapcsolódó, négyzetes sekrestyével. A hajó és a sekrestye konty-, a szentély sátortetőjét cserép, a torony törtvonalú sisakját fémlemez fedi. Előtte barokk Nepomuki Szent János-szobor áll.Az épületen lábazat és egyrészes főpárkány fut körbe. A lábazat fölött a főhomlokzaton és a DK-i hajóhomlokzaton lábazati párkány. A főhomlokzatot és a hajófalakat kettősfejezetű kettős pilaszterek, a szentélyfalakat kettősfejezetű szimpla pilaszterek szegélyezik, a hajófalakat ugyanilyenek tagolják. A kettős fejezetek második fejezete a főpárkány golyvázódása a pilaszterek felett.A főhomlokzat középtengelyében nyílik a talpköves-füles, tagolt szalagkeretes kapu. Egyenes záradéka fölött két kis konzolszerűség tartja a szegmentíves, tagolt szemöldökpárkányt, melynek záradékáról kis kőkereszt emelkedik. Fölötte a karzatablak: törtívű záródással, szalagkerettel. A főpárkány fölött háromszögű orommezők között a torony alsó szintje; fekvő téglalap alakú kiemelkedő tükör tagolja. Az orommezőkben körablakok, szalagkerettel, négy zárókővel.A torony két szintjét egyrészes osztópárkány választja el. Fölötte lábazat, melyről a széleken pilaszterek emelkednek, rajtuk egyrésze órapárkány, minden oldalon órával. A toronyablakok félköríves záródásúak, szalagkerettel, zárókővel, vállkővel, könyöklőpárkánnyal.A hajó- és szentélyablakok megegyeznek a karzatablakkal. A szentély zárófalán körablak.A sekrestyeajtó egyenes záródású, kereteletlen.
Idegenforgalmi szempontból nagy jelentőséggel bír a volt Esterházy borpince, ahol - előzetes bejelentkezés alapján – borkóstolóval egybekötött pincelátogatásra várják a turistacsoportokat. A borpince jelenleg az Ászári Borászati Szövetkezet tulajdonában van.A Neszméyi borvidék ( egykor Ászár – Neszmély borvidék) ászári területei a Bakony hegység északi kapujában fekszik. Az itt termelt borok a 17. századtól kezdve kellő élvezetet nyújtanak az ide látogató és ünnepelni vágyó embereknek. A tájra jellemző ízeket, zamatokat a kellemes őszi napfény érleli. A nagy szakértelemmel készített borokat a 200 éves borpincében tárolják, ahol valamennyi tájegységre jellemző borfajta megtalálható. ( Ezerjó, Olaszrizling, Rizlingszilváni, Szürkebarát, Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres ) A pince egyik különlegessége az „Asszonyfektető” ( a Szürkebarát aszúból készült változata ), melynek hatását mindenki kipróbálhatja. Az ászári borkultúra 2017. évtől megyei érték.
Az Ászári Mini- Skanzen 2011 június 24-étől, a megnyitó napjától látogatható és nagyszerűen kiegészíti a Barta-házat (Tájház) a maga szép és méretarányos házaival. Minden házacska egy adott időszakot és egy adott építészeti stílust örökít meg. A 22 épület 1:6 méretarányú kicsinyített másával mutatja be a Dunántúl népi építészetét. A skanzenben csaknem 1500 négyzetméteres zöld területen lakóházak mellett szélmalom, kovácsműhely, templom kapott helyet. Minden épület egy környékbeli falu házának mása, csak a templom és az iskolaépület nem az, de ezek is a szomszédos települések ilyen jellegű épületeinek jellegzetességeit hordozzák magukon. A kis házak szomszédságában kapott helyet Szunyogh László 1985-ben készült köztéri alkotása, a Jászai Mari szobor is. Nyitvatartásról és a belépődíjakról a www.aszar.hu oldalon tájékozódhatnak. Az emlékház mögötti részen pihenőpadok és WC használható a nyitvatartás alatt.
Jászai Mari emlékét őrző állandó kiállítás abban a házban nyílt meg először 1976-ban, ahol 1850 február 24-én született vagy, ahogy naplójában írta: "1850-ben voltam kénytelen megérkezni e földre, ebben a zord formában, mely én vagyok." A jelenlegi kiállítást 2013-ban rendezték be. A három helyiségből álló régi nádfedeles "parasztház" termei tematikus berendezésűek. A bejárati helyiségben a falusi élet jellegzetes tárgyai láthatók. Az első szobában Jászai Mari gazdag életútjának legfontosabb állomásaival, eredeti használati tárgyaival ismerkedhet meg a látogató. A hátsó szobában a Jászai Mari-díjasok falán az Emlékházba látogató, eme rangos díjban részesülő színművészek aláírása tekinthető meg. Nyitvatartásról és a belépődíjakról a www.aszar.hu oldalon tájékozódhatnak. Az emlékház mögötti részen pihenőpadok és WC használható a nyitvatartás alatt.
A temetkezési hely 0130/2 hrsz erdőben a Községi sportpálya közelében látható. A kripta sírhelyekben 1700-as évektől temetkeztek. A hely bármikor látogatható.
Épült 1790-ben, a település központjában , a Kossuth Lajos utca 67 szám alatt található.Nyitva a Vasárnapi és egyházünnepi szentmiséken,illetve előzetes telefonon a 34/388-122 telefonszámon történő bejelentkezésre. A felekezet tagjai a XVIII.szban betelepített Római Katolikus szlovák és németek leszármazottai.
A település Súr felőli határán a Kálvária dombtetőn található Kálváriakeresztet 1851-ben építette a település német nyelvű lakossága. A kereszthez eredetileg hét stáció tartozott. Elérhetőség: Holubák Attila holubaka@hotmail.com , Tel: 06/20/8234249
A Szent Márton Római Katalikus Templom kertjében található emlék. A keresztet 1885-ben emelték fel.Elérhetőség: Holubák Attila 2887 Ácsteszér, Kossuth L. u. 47/a. holubaka@hotmail.com , Tel: 06/20/8234249
A település plébániáját 1785-ben alapították. Első plébánosa Francsics Paszkál volt. A község központjában álló műemlék jellegű, késő barokk stílusú katolikus templom 1792-1794 között épült. Védőszentjének, Szent Mártonnak a szobra a XIX. században készült. A Jézusszíve főoltáron Szent Sebestyén, Szent Vendel és Szent Flórián szobra mellett látható. A templomot 1832-ben, a század végén és 1972- ben restaurálták. Elérhetőség: Holubák Attila 2887 Ácsteszér, Kossuth L. u. 47/a. holubaka@hotmail.com , Tel: 06/20/8234249
A Vár utcában (Hradská ulica), az út mellett húzódó keskeny sávban kis kápolna áll. Patrónusa ismeretlen. Érdekes kis téglaépület, nyeregtetővel. Földszintjének meghatározó eleme a kápolna bejárata, a pajzsmezőt, amelynek közepén a szent szobrának elhelyezésére szolgáló kis fülke látható, keskeny párkányzat határolja. A kápolna belső tere egyetlen helyiségből áll, két oldalán két üres szoborfülke látható, süvegboltozat zárja le. A falak dekoratív falfestés emlékét őrzik. A belső térben máig megmaradt egy valószínűleg fából készült szobor – Krisztus a kereszten. A kápolna 1880-ban épült.
A Szent Miklós-templom, a város legrégebbi, művészettörténeti értékkel bíró épülete a szenci főtér délnyugati oldalán, enyhe magaslaton áll. Ma is a városkép meghatározó eleme. Alapjai a gótika idejéből származnak, mai formáját több átépítés eredményeként, a 18. század közepére nyerte el, és jellemzően barokk stílusjegyeket mutat. Sempoz (Szenc) egyházközsége először egy 1308-as írásos emlékben bukkan fel. A történészek arra is találtak bizonyítékot, hogy a dombon már a Nagymorva Birodalom idején is állt egy kisebb fatemplom, amelynek védelmi szerepe is volt. Az 1326. évi zonctornyi határösszeírás megemlékezik róla, hogy a szenci temlomot Szent Miklósnak szentelték. Az eredetileg kora gótikus épület 1326-ban több átalakításon is átesett. A források egy 1561-es átépítést is említenek, reneszánsz stílusú átépítése 1633-ra, barokk stílusú átépítése 1740-re datálódik. A templom a 19. és a 20. században tovább formálódott. Négy oltára van, a főoltárt Szent Miklósnak szentelték fel, a bal oldali mellékoltárt a Rózsafüzér királynőjének, a jobb oldali mellékoltárt Szent Lászlónak, a negyedik oltárt pedig Szent Teréznek szentelték. Mindegyik rokokó stílusban készült. A templomdomb tetején, a templom körül kis tér terül el, amelyet fal vesz körül, ez a keresztút stációit idézi fel. A szentély lábazatában, a falazott kerítés mellett áll az 1934-es Kálvária-szoborcsoport, ez alatt pedig impozáns Lourdes-i barlangot alakítottak ki.
A 14. század elején épült, valószínűleg egy korábbi, 13. századi román stílusú templom vagy kápolna helyén. Eredetileg nem volt tornya. A templom kegyurai a Szentgyörgyi és Bazini grófok voltak, erről tanúskodik a boltozaton látható címerük is. A templom boltozata csak a 15. században készült el, késő gótikus stílusban, a prágai Szent Vitus-székesegyház mintájára. A berendezés legértékesebb eleme az 1523-ból származó, kora reneszánsz szószék. Figyelemre méltó a vörös márványból faragott keresztelőmedence, Bazini György gróf 1426-ra datált, szintén vörös márvány epitáfiuma, valamint Illésházy István temetkezési kápolnája. 1674-ben a templom a kapucinusok birtokába került. A Rákóczi-féle felkelés idején, a 18. század elején az evangélikusok kezére jutott. A főoltár Stefan Steinmassler munkája, aki Ludwig Gode pozsonyi műhelyében sajátította el a mesterséget, aki pedig a kor leghíresebb Alpokon túli szobrászának, Georg Rafael Donnernek a tanítványa volt. A Szűz Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárkép 1789-ben készült. 1863-ban Martin Šaško szlovák orgonaépítő mester készített a templom számára új hangszert.
A római katolikus templom a település legrégebbi, legjelentősebb épített emléke. Először egy 1333-as keltezésű adománylevél említi, amely a Hont-Pázmány nemzetségbe tartozó két fivér, Péter és Sebus (II.) között osztotta fel a detrekőcsütörtöki uradalmat. A falu azon része, ahol a templom is áll, Péter birtokába került. A templom a kor szellemét tükrözi: olyannak kellett lennie, amilyen máshol még nem volt. Ezzel együtt a korabeli római katolikus templomokat meghatározó szigorú szimmetria jellemzi – keletelt templom, azaz a főhajót, a tornyot és az oltárt keleti irányba tájolták. Az ívek és a boltozatok a korai gótikára (1150 és az azt követő időszak) jellemző módon kevésbé merészek, lekerekítettek. A főhajó falai, amelyekre a boltíves mennyezet támaszkodik, téglából épültek, és kővel rakták ki őket. Ez volt az egyik módja annak, hogy a falak teherbíró képességét a vastagságuk növelése nélkül fokozzák. A boltozat terhét részben a templom külső kerülete mentén szabályszerű rendben elhelyezett támpillérek viselik. A templomot a 18. század végi átépítés után Szűz Mária mennybevételének a tiszteletére szentelték fel.
A Mindenszentek tiszteletének szentelt templom – a falu mai temploma – 1722-ben épült egy korábbi, kisebb templom helyén, amely leégett. 1748 októberének második vasárnapján szentelték fel. Az eredeti templomot először 1333-as források említik. A mai templom a falu legnagyobb, legrégebbi és legszebb épülete.