Komitat Komárom-Esztergom

Kategorie Ácsteszér

Szent Márton Római Katolikus Templom

Kategorie Ácsteszér

A település plébániáját 1785-ben alapították. Első plébánosa Francsics Paszkál volt. A község központjában álló műemlék jellegű, késő barokk stílusú katolikus templom 1792-1794 között épült. Védőszentjének, Szent Mártonnak a szobra a XIX. században készült. A Jézusszíve főoltáron Szent Sebestyén, Szent Vendel és Szent Flórián szobra mellett látható. A templomot 1832-ben, a század végén és 1972- ben restaurálták. Elérhetőség: Holubák Attila 2887 Ácsteszér, Kossuth L. u. 47/a. holubaka@hotmail.com , Tel: 06/20/8234249

Kategorie Ácsteszér

Kálváriakereszt

Kategorie Ácsteszér

A település Súr felőli határán a Kálvária dombtetőn található Kálváriakeresztet 1851-ben építette a település német nyelvű lakossága. A kereszthez eredetileg hét stáció tartozott. Elérhetőség: Holubák Attila   holubaka@hotmail.com , Tel: 06/20/8234249

Kategorie Ácsteszér

Talapzatos kőfeszület

Kategorie Ácsteszér

A Szent Márton Római Katalikus Templom kertjében található emlék. A keresztet 1885-ben emelték fel.Elérhetőség: Holubák Attila 2887 Ácsteszér, Kossuth L. u. 47/a. holubaka@hotmail.com , Tel: 06/20/8234249

Kategorie Aka

Akai Szentháromság Római Katolikus Templom

Kategorie Aka

Épült 1790-ben, a település központjában , a Kossuth Lajos utca 67 szám alatt található.Nyitva a Vasárnapi és egyházünnepi szentmiséken,illetve előzetes telefonon  a 34/388-122 telefonszámon történő bejelentkezésre. A felekezet tagjai a XVIII.szban betelepített Római Katolikus szlovák és németek leszármazottai.

Kategorie Aka

Fiáth Báró családi temetkezési helye

Kategorie Aka

A temetkezési hely 0130/2 hrsz erdőben a Községi sportpálya közelében látható. A kripta sírhelyekben 1700-as évektől temetkeztek. A hely bármikor látogatható.

Kategorie Ászár

Jászai Mari Emlékház

Kategorie Ászár

Jászai Mari emlékét őrző állandó kiállítás abban a házban nyílt meg először 1976-ban, ahol 1850 február 24-én született vagy, ahogy naplójában írta: "1850-ben voltam kénytelen megérkezni e földre, ebben a zord formában, mely én vagyok." A jelenlegi kiállítást 2013-ban rendezték be. A három helyiségből álló régi nádfedeles "parasztház" termei tematikus berendezésűek. A bejárati helyiségben a falusi élet jellegzetes tárgyai láthatók. Az első szobában Jászai Mari gazdag életútjának legfontosabb állomásaival, eredeti használati tárgyaival ismerkedhet meg a látogató. A hátsó szobában a Jászai Mari-díjasok falán az Emlékházba látogató, eme rangos díjban részesülő színművészek aláírása tekinthető meg.                                                                                                                                                                                                    Nyitvatartásról és a belépődíjakról a www.aszar.hu oldalon tájékozódhatnak. Az emlékház mögötti részen pihenőpadok és WC használható a nyitvatartás alatt.

Kategorie Ászár

Mini Skanzen

Kategorie Ászár

Az Ászári Mini- Skanzen 2011 június 24-étől, a megnyitó napjától látogatható és nagyszerűen kiegészíti a Barta-házat (Tájház) a maga szép és méretarányos házaival. Minden házacska egy adott időszakot és egy adott építészeti stílust örökít meg.  A 22 épület 1:6 méretarányú kicsinyített másával mutatja be a Dunántúl népi építészetét. A skanzenben csaknem 1500 négyzetméteres zöld területen lakóházak mellett szélmalom, kovácsműhely, templom kapott helyet. Minden épület egy környékbeli falu házának mása, csak a templom és az iskolaépület nem az, de ezek is  a szomszédos települések ilyen jellegű épületeinek jellegzetességeit hordozzák magukon. A kis házak szomszédságában kapott helyet Szunyogh László 1985-ben készült köztéri alkotása, a Jászai Mari szobor is. Nyitvatartásról és a belépődíjakról a www.aszar.hu oldalon tájékozódhatnak. Az emlékház mögötti részen pihenőpadok és WC használható a nyitvatartás alatt.

Kategorie Ászár

Ászár Boros pince

Kategorie Ászár

Idegenforgalmi szempontból nagy jelentőséggel bír a volt Esterházy borpince, ahol - előzetes bejelentkezés alapján – borkóstolóval egybekötött pincelátogatásra várják a turistacsoportokat. A borpince jelenleg az Ászári Borászati Szövetkezet tulajdonában van.A Neszméyi borvidék ( egykor Ászár – Neszmély borvidék) ászári területei a Bakony hegység északi kapujában fekszik. Az itt termelt borok a 17. századtól kezdve kellő élvezetet nyújtanak az ide látogató és ünnepelni vágyó embereknek. A tájra jellemző ízeket, zamatokat a kellemes őszi napfény érleli. A nagy szakértelemmel készített borokat a 200 éves borpincében tárolják, ahol valamennyi tájegységre jellemző borfajta megtalálható. ( Ezerjó, Olaszrizling, Rizlingszilváni, Szürkebarát, Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres ) A pince egyik különlegessége az „Asszonyfektető” ( a Szürkebarát aszúból készült változata ), melynek hatását mindenki kipróbálhatja. Az ászári borkultúra 2017. évtől megyei érték.

Kategorie Bábolna

Nepomuki Szent János római katolikus templom

Kategorie Bábolna

Önálló római katolikus plébánia 1881-től működött Bábolnán, az 1989. július 30-ig pedig itt volt a plébános lakása. Napjainkban a Komáromi esperesi kerülethez tartozó bábolnai Nepomuki Szent János plébániát Ácsról látják el. A 2011. évi népszámlálásai adatok alapján a római katolikus egyházhoz 1565 fő, református egyházhoz 361 fő tartozik. Evangélikus vallásúak közül 63 fő került feljegyzésre. Más vallási közösségekhez, felekezethez 13 fő vallotta magát. Rendelkezésünkre álló adatok alapján településünkön 636 fő nem tartozik semmilyen vallási közösséghez, felekezethez. Ezeken kívül 40 fő ateista, illetve 1104-en nem kívánt válaszolni.- Búcsú - május 16. napját követő első vasárnap- Parókia: 2941 Ács, Gyár u. 21.- A templom csak a szent misék ideje alatt, illetve külön igény szerint van nyitva. A templom megtekintése előre egyeztetett időpontban lehetséges: Gergely Lajosné +36/20/512-3560- Gyűjtemény (festmények a templomban): FŐOLTÁR: Nepomuki Szent János; MELLÉKOLTÁR: Szent Erzsébet; sekrestye ajtó mellett: Szűz Mária kis Jézussal ikon; oldalfalakon: Szent Ferenc, Szent Jeromosról készült festmények- Szakirodalom: László Csaba kutató, 2015. - Építéstörténeti dokumentáció, értékleltár- Szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású, É-i homlokzati tornyos templom, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a hajó K-i oldalához kapcsolódó sekrestyével. Keresztboltozatokkal fedett hajó, fiókos dongaboltozatú szentély, a hajó bejárati oldalán falazott karzat. Berendezés: főoltár és mellékoltár: 18. század első fele; padok: 18. század közepe. Középkori templom helyén építtette Szluha Ferenc érsekújvári kapitány a 18. század elején. 1760-ban felújították.A település központjában álló épület a homlokzat síkjában emelkedő középtoronnyal, a nyolcszög három oldalával záródó, a hajónál valamivel keskenyebb és alacsonyabb szentéllyel, a DK-i hajófalhoz kapcsolódó, négyzetes sekrestyével. A hajó és a sekrestye konty-, a szentély sátortetőjét cserép, a torony törtvonalú sisakját fémlemez fedi. Előtte barokk Nepomuki Szent János-szobor áll.Az épületen lábazat és egyrészes főpárkány fut körbe. A lábazat fölött a főhomlokzaton és a DK-i hajóhomlokzaton lábazati párkány. A főhomlokzatot és a hajófalakat kettősfejezetű kettős pilaszterek, a szentélyfalakat kettősfejezetű szimpla pilaszterek szegélyezik, a hajófalakat ugyanilyenek tagolják. A kettős fejezetek második fejezete a főpárkány golyvázódása a pilaszterek felett.A főhomlokzat középtengelyében nyílik a talpköves-füles, tagolt szalagkeretes kapu. Egyenes záradéka fölött két kis konzolszerűség tartja a szegmentíves, tagolt szemöldökpárkányt, melynek záradékáról kis kőkereszt emelkedik. Fölötte a karzatablak: törtívű záródással, szalagkerettel. A főpárkány fölött háromszögű orommezők között a torony alsó szintje; fekvő téglalap alakú kiemelkedő tükör tagolja. Az orommezőkben körablakok, szalagkerettel, négy zárókővel.A torony két szintjét egyrészes osztópárkány választja el. Fölötte lábazat, melyről a széleken pilaszterek emelkednek, rajtuk egyrésze órapárkány, minden oldalon órával. A toronyablakok félköríves záródásúak, szalagkerettel, zárókővel, vállkővel, könyöklőpárkánnyal.A hajó- és szentélyablakok megegyeznek a karzatablakkal. A szentély zárófalán körablak.A sekrestyeajtó egyenes záródású, kereteletlen.

Kategorie Bábolna

Református templom - Bana-Bábolnai Társegyházközség temploma

Kategorie Bábolna

A 30-as évek közepén épült. Építését 1933-ban kezdték és 1935-ben be is fejezték. Építése a bábolnai birtok és a bábolnai ménes akkor itt dolgozó vezetõinek és szakembereinek a munkáját dicséri, ugyanis az egész templom tervezése és kivitelezése helyi munka volt. Bábolnán a település létrejötte óta egészen 1935-ig csak egy - a római katolikus - templom létezett. Viszont az itt dolgozó családok és szolgálatot teljesítõ katonák nemcsak katolikusok, hanem más, elsõsorban református vallásúak is voltak. Református vagy evangélikus istentisztelet csak a szomszédos községekben volt, így ha idejük engedte, odajártak templomba. Nem csoda, hogy felmerült az igény egy bábolnai protestáns templom létrehozására is. Ez az igény különösen akkor erõsödött fel és vált hathatóssá, amikor egy új református vallású ménesparancsnok, Pettkó-Szandtner Tibor került a bábolnai ménes élére. Pettkó-Szandtner Tiborról tudni kell, hogy 1932. és 1942. között volt a bábolnai ménes parancsnoka. Mint fiatal, agilis ember, nemcsak a ménest fejlesztette, hanem két maradandó létesítménnyel településünket is gazdagította. Az õ kezdeményezésére, majd következetes kemény munkája eredményeként épült fel a mostani református templom, majd nem sokkal késõbb a ménesudvar fõbejáratánál felépíttette a ,,Bábolnai Hõsök Kapuját’’. Csak megjegyezem, hogy a ,,Hôsök Kapujának avatási ünnepélyén - amely egyébként nagyon színpompás volt, a bábolnai lovaszenekar közremûködésével - részt vett Habsburg József királyi fõherceg is. Visszatértre a református templom építésére, elmondhatjuk, hogy helyének kiválasztása az akkori vezetés jó ízlését dicséri. Ugyanis az évszázados parkot -melyben Széchenyi István, Tessedik Sámuel és Erdei Ferenc szobra található -egyik oldalról a katolikus templom lezárta, most a másik oldalát a református templom zárja le. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy az õsi park a két templomot és a hozzájuk tartozó hívõket nemcsak elválasztja, de össze is köti. A templom mûködtetése az elsõ idõktõl a szomszéd községek – elsõsorban Bana - református papjai által történt. Késõbb Bábolna is önálló egyházközség lett, önálló református pappal. Az elsõ és egyben az utolsó bábolnai református papot úgy hívták, hogy, Hódi Pál. A háború és az azt követõ átmeneti idõszak ezt a templomot is megviselte. Alaposan megrongálódott, néhány bútorát is elvitték. A konszolidáció után megtörtént a helyreállítás és a templom ismét mûködik. Önálló református papja ugyan nincs, de az istentiszteletek rendszeresek. A közelmúltban elõkelõ vendég járt ebben a kis templomban. Ez a vendég nem volt más, mint a Bábolnára látogató Tõkés László nagyváradi református püspök.-Parókia címe: 2944 Bana, Jókai M. u. 29.-Istentisztelet minden vasárnap 11.00 órakor-Harangozó és helytörténeti gyűjtemény gondnoka: Böröcz Ferenc (20/986-4781); gondnok: Farkas Károlyné (70/236-3806; 34/368-615)-Kulcsok: Farkas Károlyné Erzsi néni, Böröcz Feri bácsi-lelkész: Simon Norbert 30/3363734

Kategorie Bajót

Szent Simon Júda templom

Kategorie Bajót

Mind történeti,mind mûvészettörténeti, mind régészeti szempontból értékes helyet foglal el a magyar emlékanyagban. Legrégebbi része a torony a 13. sz. közepérõl származik. Építtetõje valószínûleg Bajóti Simon volt. Eredetileg a bajóti vár lakótornyának épülhetett. A vár épületeinek maradványai a templom D-i részén ma is láthatók. Az elpusztult várfalak alapjait a templomtól 100 m-re találták meg. A várban, valószínûleg a mai szentély helyén állt egy kisebb templom, ezt a Boldogságos Szûz Mária tiszteletére szentelték. A szentély É-i oldalán, a földfelszínen még látszanak az alapjai.1332-37-ben Kelemen és András nevû papokat említi a pápai tizedjegyzék. Az 1570. évi török összeírás említi az elpusztult falu még álló templomát. 1647-ben Péter, 1674-ben János nevû licenciátus mûködik Bajóton. Az 1701-es canonica visitatio-ban említik meg elõször a templom jelenlegi védõszentjeit: Szt. Simon és Júda apostolokat. 1899. szept. 6-án tûzvész pusztította el a tornyot és a tetõzet nagy részét, amit Vaszary Kolos hercegprímás építtetett újjá. 1945-ben a nyilas tüzérség orosz megfigyelõket vett észre a toronyban. Tankokra erõsített páncéltörõ ágyúkból 32 lövést adtak le, ezek nyomait még ma is õrzi a harangot tartó acél vázszerkezet. Ekkor a délnyugati sarok nagydarabban leomlott, az egész épület végzetesen összerázkódott. A légnyomás a szentély 3 nagy, és 140 kisebb részre osztott ablakát összetörte.Az építményt 1946 májusára sikerült kijavítani, a teljes külsõ renoválásra csak 1960-ban került sor.A berendezések:Templomunkat három, kézzel faragott fa oltár díszíti. Ezeket Krause József selmecbányai oltárkészítõ mester faragta. A Mária oltárt 1904. február 18.-án állították. Még ebben az évben elkészült a Szt. Simon és Júda apostolokat ábrázoló fõoltár és a Jézus szíve oltár is.1982 márciusában Szántó Piroska festõmûvész a 15 keresztúti képet festette meg a templomnak, hálából. Ez a Bajóti Golgota különleges, hiszen bajóti tájakon, bajóti emberek között láthatjuk Jézus szenvedéstörténetét. A 2001. évi templombúcsún pedig már a Paulus Frigyes orgonaépítõ mester által újjáépített orgona hangja töltötte be a templomot. A teljes felújítás a bajóti hívek nagylelkû adományaiból, áldozatos munkájával és az Esztergom-Budapesti egyházmegye nagymértékű támogatásából történt. 2010 tavaszán a hívek adományaiból felújításra került a templomi padok padozata és térdeplői. 2013 nyarán az orgonának volt nagy karbantartása, tisztítás, felhangolás. Paulus Frigyes végezte ezt a munkát is, a hívek adományából. Ősszel pedig egy pályázat segítségével kicserélődtek a plébánia ablakai, a hőszigetelés és az energia takarékosság jegyében. A 1,5 milliós munkát Mundi Tamás, mogyorósbányai asztalos mester végezte.   Szent Simon Júda templom, Római katolikus, tel.: 06 33 455 357 www.bajotiplebania.hu

Kategorie Bajót

Pélifölszentkereszti Kegytemplom

Kategorie Bajót

Péliföldszentkereszt országosan ismert búcsújáróhely. Bár története csak mintegy három évszázadra tehető vissza, mégis Komárom-Esztergom megye egyik leglátogatottabb kegyhelye, ősi zarándokhely, mely a 633 méter magas Gerecse nyúlványa és a 374 m magas Öregkő hegy lábánál fekszik. Zarándokhelyi jellegéről a Visitatio Canonica azt írja, hogy 1730. május 30-án egy sántán született gyermek itt csodálatosan meggyógyult. Péliföldszentkereszt Bajót községtől 4 km-re fekszik. Megközelítése: a 10-es úton haladva Dorog-Tokod-Péliföldszentkereszt, vagy Nyergesújfalu-Bajót-Péliföldszentkereszt. Először Pél - Pély néven 1265-ben és 1291-ben említik az okiratok. 1338 óta a terület az esztergomi érsekség pusztája. Középkori templomának romjai 1700 elején még álltak a mai templom helyén. Barkóczy Ferenc hercegprímás kolostort építtet a nazarénusoknak, akik 1763 - 70 között működnek itt. Utánuk a pálos rend letelepedését kísérelték meg a prímások először 1866-67, majd 1903-1906 között. 1913 novemberétől a kegyhelyet Don Bosco Szalézi Társasága veszi át. Az Olaszországban 1901-1913 között működő a Szt. Istvánról nevezett Magyar Szalézi Intézet mintegy 40 alsógimnazista növendéke szalézi tanáraikkal, nevelőikkel együtt a felső-olaszor­szági Cavaglia városából 1913 novemberében átköltözött Szentkereszt földszintes kolostorépületébe . 1925-ben a kolostor nyugati frontján emeletet húztak. A belső udvar (quadrum) egy részéből étkező és színjátszó termet alakítottak ki. 1925-től a szalézi rend körülbelül 40 teológusának anyaháza lesz. A kolostortól északra 1932 körül manzárdos főiskolát építettek (Don Bosco Ház). 1943-ban elkészült az egyemeletes, tágas zarándokház is a kolostortól nyugatra (Ifjúsági Ház). 1950-ben a szalézi rendet is feloszlatták, az épületeket államosították. Vájárképző iskola és internátus működött itt 1950-1981 között, majd az emeletes zarándokház fogház lett, gondozottjai a szénbányában dolgoztak. A manzárdos teológiaépület a helyi TSZ vadászháza lett. 1992-ben a szalézi rend visszakapta az elkobzott rendházat és a hozzá tartozó létesítményeket.

Kategorie Bársonyos

Római Katolikus Templom

Kategorie Bársonyos

Kötelezően szerepeltetni kell: Elnevezés, felekezet, nyitvatartás, elérhetőség, a szakrális látnivaló elhelyezkedése a településen A Bársonyosi Római Katolikus Templomot 1736-ban építették sövénytemplomkén, majd 1846-ban átépítették téglaboltozatra.A tornyot 1863-ban építették hozzá .A templom neo-gótikus stílusban épült,figyelemre méltó az oltárkép, melyet Erlinger festett 1848-ban,Pozsonyban. A templom orgonáját 1780 körül ismeretlen mester építette, a harangot 1778-ban öntötték. A templom minden vasárnap 9,30-10,30 óra között az ünnepi szentmise keretében látogatható.                     

Kategorie Bokod

Római katolikus templom és plébánia

Kategorie Bokod

A Gyõri egyházmegyétõl 1993-ban csatolták egyházmegyénkhez.Dad filiája 1870-ig, ekkor önállósult. Temploma 1779-ben épült.Anyakönyvek: 1870-tõl Historia Domus: – Plébánosok és adminisztrátorok: Frank József 1870-, Lõrincz Antal 1871–, Ruschek Antal 1874–, Tóth Balázs 1874–, Hérics Márton 1884–, Fürszt Mihály 1887–, Resszer Mihály 1898–, Horváth Imre 1905–, Pajter István 1909–, Molnár József 1927–, Radics Ernõ 1928–, Keszler Antal 1931–, Póda János 1939–, Horváth József 1940–, Szalai Ferenc 1955–, Orowitsch Ferenc 1956–, Jakab Béla 1968–, Kovács Elemér 1969–, Hegedûs András 1970–, Füredi József 1979–, Kristofory Valter 1993–, Pusztavám látja el 1996–.A gyõri egyházmegyétõl 1993-ban került egyházmegyénkhez. Azóta adminisztrátor: Kristofory Valter 1993–, Pusztavám látja el 1996–, Mór látja el 2007– Címe: 2855 Bokod Fő u. 2 Miserend: Szerda: 17,30 ; vasárnap 8,00 Tel:0634490165

Kategorie Bokod

Bokodi Evangélikus Templom

Kategorie Bokod

Bokodi Evangéliku Templom: GyülekezetünkEgyházközségünk történetében megbízható nyomok 1624-ig vezethetők vissza. A reformáció hatására a lakosság többségét kitevő evangélikusok alkottak már ekkor gyülekezetet Bokodon.Az ezt követő félévszázadot meghaladó viszonylagos nyugalom után a falu elpusztult, több évre pusztává lett a török háborúk következtében. A veszély elmúltával visszaszállingózó régi lakossággal újratelepülők is jöttek Hont és Nyitra megyéből tótok és kisebb részben németek is, akik idővel elmagyarosodtak. Az 1689. június 3-án datálódott "faluszálló levél" amit Szécsény György esztergomi érsek adott ki, védelmet adott a lakosságnak létfeltételeinek megteremtéséhez, vallásgyakorlásához is. A lakosság pótlására további telepítések történtek; 1718-ban németek Moson megyéből és Bajorország-Vorallbergből, 1751-ben Pozsony megyéből tótok települtek a faluba. Vallásukat tekintve vélhetően többségében evangélikusok voltak, bár az 1718-tól Eszterházy birtokba került faluban nehezebbé vált a protestánsok vallásgyakorlása. Eszterházy József 1746-ban átmenetileg az evangélikus templomot is elfoglalta.Gyülekezeti hitélet nem szakadt meg. A lelkész és a tanító folyamatosan jelenlévő szolgálattevő az egyházközségben. Balogh Ádám püspöktől 1758-ban három nyelven értő lelkészt kértek a bokodiak. A német nyelvű istentisztelet 1804-ben, a tót nyelvű pedig 1859-ben szünt meg. A századforduló utáni időkben Nőegylet, Férfikar és Ifjúsági Egyesület is működött a gyülekezetben. A második világháború után előbb lassan később gyorsabban csökkent a gyülekezeti tagok száma. A jelenlegi létszám 300 fő körül van. TemplomunkA feljegyzések szerint az 1600-as években a jelenlegivel azonos helyen állt egy "sövényből karókra épített templom", amely előtt harangláb állt. Az új templom tervrajzát Fellner Jakab készítette 1776-ban. A templomot 1781-ben, a tornyot 1791-ben építették. A toronyórát 1807-ben készítették. A tetőn lévő zsindelyt 1812-ben cserépre cserélték. A tornyot 1822-ben rézborítással fedték újra. A háborús károk miatt használaton kívüli órát 1993-ban elektromos vezérlésű óraszerkezetre cseréltük. A templom legutóbbi jelentős felújítása a templomtető rekonstrukciója (1998.), a belső villamoshálózat cseréje (2000.) volt. Evangélikus népiskolaAz iskola az egyházi működéssel együtt már 1624-től létezett. Újabb iskola 1807-ben épült két tanteremmel, vályogfallal. Ismételt építésre 1910-ben került sor. Az államosítás után az evangélikus iskola lett a falu oktatási intézménye, ezt bővítették, illetve építették újjá. ParókiánkLelkészlakot 1790-ben, 1875-ben, majd 1976-ban épített a gyülekezet. Teljes körű külső-belső felújításon 2004-ben esett át az épület. Mai formájában a hőszigetelt, korszerűen közművesített létesítmény lelkészlakást, gyülekezeti termet, lelkészi hivatalt foglal magába. TEL: 0634490470

Kategorie Császár

Római katolikus templom

Kategorie Császár

A közel 500 m2 külső alapterű császári Szent Péter és Szent Pál apostoloknak felszentelt templom a település főutcáján, a Kossuth u. 107. az alatt található. A 36 méter magas épület uralja a település igényesen kialakított, szökőkúttal, parkkal, szoborral bíró faluközpontját.A közelmúltban felújított épület már 50 éve műemlék. A 250 éves épület Fellner Jakab tervei alapján épült .A teljes templombelső, a mennyezeti freskók, és az oltárképek, Stephan Dorffmeister művész munkája. (2009-ben az oltárképeket elrabolták, a nyomozók 5 éves kitartó munkával elfogták a bűnözőket, a festmények megkerültek, restaurálás után eredeti szépségükben pompáznak újra a helyükön)Figyelemre méltó az 1793-ban Johann Georg Mess mester által készített áldozórács, valamint a korabeli templomból származó egy fatömbből kifaragott feltámadási gyertyatartó.Különleges ékesség a bárka alakú szószék, mely Európában is ritka kincs. http://www.kemertektar.hu/hu/ertekek/szent-peter-es-pal-romai-katolikus-templom Nyitva tartás: előzetes egyeztetés szerint - elérhetőség: Író Sándor plébános:06/20-4200447

Kategorie Császár

Református templom

Kategorie Császár

A parkosított kert közepén, az utcavonaltól beljebb szabadon álló templom klasszicizáló, késő barokk stílusú építmény, egyenes záródású ablakokkal. A templom egyhajós, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetővel.A Kisfaludy S. u. 31. sz. alatt található.Berendezése, amely copf elemeket tartalmaz: karzat, padok, Mózes-székek, szószék, vörös márvány úrasztala és keresztelőkút.A templombelső meghatározó színe a fehér és az arany, amely mind a szószék, mind a padok, mind pedig a Mózes szék és a 3 oldali fakarzat színezésében visszatér, egységessé téve így a teljes belső berendezést.A jelenlegi templom fundamentumát Fellner Jakab tatai kőmíves mester tette le 1748. május 15-én, a tetőzetet, a kart, és az egyéb famunkákat Traner Lénárt készítette. A sok átalakítást, bővítést követően a templom a mai formáját 1798-ban nyerte el.Templomunk szerény ékessége az orgona, amely Szalai Gyula orgona építő munkáját dicséri, amely természetesen az évek folyamán felújításra került, és a két manuálos hangszert elektromos orgonává alakították.A templomban helyet kapott Pálóczi Horváth Ádám költő és népdalgyűjtő emléktáblája is, aki 1760-82-ig élt a császári gyülekezetben Pálóczi Horváth György császári lelkész gyermekeként.Ugyancsak emléktábla hirdeti, hogy a gályarabságban meghalt Szilvási István a gyülekezet hitvalló-mártír prédikátora volt.Nyitva tartás: előzetes egyeztetés szerint. Elérhetőség: Juhász Róbert lelkipásztor 06/30-6803015

Kategorie Császár

Klasszicista kőkereszt

Kategorie Császár

A katolikus templom előtt álló keresztet a mellette sietve elhaladó csupán egy útszéli keresztnek véli. Pedig ez egy sírkő, annak a György Imre plébánosnak a sírköve, aki a mögötte lévő templomot befejezte és „berendezte”. Magas rangú kapcsolatai révén sikerült megnyernie Stephan Dorffmeistert, az akkor már neves művészt a templombelső kifestésére. Nagy tekintélyre tett szert, a hívek, a gróf és a környéken élők körében. Tiszteletből a templom elé (egyes feljegyzések szerint, a korábbi templom szentélyébe) temették. A süttői vagy tardosi vörös mészkőből (a környéken vörös márványnak nevezik remek faraghatósága és csiszolhatósága miatt) készült kereszt készítőjét nem ismerjük (feltehetően egy süttői kőfaragómester). Gazdag szimbólumokkal megkomponált mestermű. A hasáb alakú előoldalán a kiemelkedő tükörben, György Imre fohászát olvashatjuk. Ó IESUS! Fáradván engem kerestel: Kint halált ertemszenvedtel: Ennyi munkádra tekentsel! Nagy Asszonyom édes Anyám: SZENT FIADNÁL légy Pátronám: Igy lesz boldog minden orám. Nálatok nyugodgyék lelkem: Mégh Hozzátok föl vitetem. Amen.   Felette, az ívesen kialakított lunettában a koponya mondanivalója, „Voltam mik vagytok, lesztek mi vagyok!” A szikla előtt a fejét oldalra hajtó, kezét melléhez szorító, felfelé tekintő Mária a könyörületesség megformálója. Őrködik az örök nyugalomra tért pora felett, tekintete szinte felvezet a keresztre feszítetthez, s a feltámadotthoz. A sziklából kiemelkedő kereszten lévő fémkorpusz a felette lévő INRI felirattal együtt, a XX. század elején készült, a megrongálódott helyett. A kereszt hátuljának vésete: György Imre bűnösnek Itt fekszik a teste Mond kérlek Istennél Nyugodjon a lelke. Elérhetőség: Császár, Kossuth u. 107. http://www.kemertektar.hu/hu/ertekek/kokereszt-299

Kategorie Csatka

Sarlós Boldogasszony Templom

Kategorie Csatka

A gótikus templom az 1300-as években épült, majd barokk stílusba átépítették 1779-ben és 1801-ben. A gótikus eredetű templomot Kont Miklós nádor építettette az évtizedekkel korábban alapított pálos kolostorhoz.  A templom szerkezetében építészeti érdekességet jelentenek a belső támfalak, a hajó fülkesoros megoldása.  Mai formájában barokk. Értékei közé tartozik a szentély északi oldalfalában bizonyos Szentléleki Akácius Miklós reneszánsz sírköve 1516-ból, keresztelőkútja 1801-ből. Az elkészült templomot Demeter Ervin veszprémi püspök szentelte fel 1390-ben.  1543-ban a törökök teljesen elpusztították csatka házait, csupán a templomot hagyták épségben. Főoltárképe Schmidt József győri festőtől való. Szent István szobrának talpazata egy gótikus oszlopfő. Orgonáját Franz Josef Swoboda építette 1903-ban.Elérhetőség: Holubák Attila 2887 Ácsteszér, Kossuth L. u. 47/a. holubaka@hotmail.com , Tel: 06/20/8234249

Kategorie Dad

Faluvégi Kőkereszt (Kisbér-Bokod elágazás közötti háromszögben)

Kategorie Dad

ISTEN DICSŐSÉGÉRE ALAPÍTOTTA PERESZLÉNYI STVÁN VOLT DADI URADALMI BÉRLŐ 1847-BEN. KŐRE VÁLTOZTATTÁK ÉS MEGÚJÍTOTTÁK IFJ BROKES JÓZSEF BÉRLŐ, SZALAY PÁL PLÉBÁNOS 1876-BAN.   A kőkereszt telekalakítások miatt egy magánkertbe került, majd ledőlt. 2010-ben az eredeti helyétől nem messze lett újra felállítva, a Bokod-Kisbér elágazás közötti területre. Sajnos az eredeti acél korpuszt 2012-ben ellopták, így ma ezt műanyag helyettesíti.     A faluszéli kereszteket a faluból kivezető utak mentén a településen kívül helyezték el, amelyek védték a falut és köszöntötték az érkezőket, illetve a faluból elindulókat. Gonoszűző célzattal Magyarországon már a középkori évszázadokban is állítottak kőkereszteket, elsősorban útkereszteződések mellett. A keresztállítás szokása különösen a 18. századi, barokk időben vált igazán gyakorivá. A jobbágyfelszabadítás után a magyar parasztság anyagi ereje is gyarapodott ahhoz, hogy a kőkeresztek építésének költségeit viszonylag könnyen viselni tudja. A keresztállítás már önmagában is jellegzetes vallásos megnyilatkozás. Szabadtéri keresztjeink nagy részét nem az egyház állítatta, hanem a hívek fizették költségüket. Az egyház csak felszentelte, megáldotta az egyéni buzgóságból állított kereszteket. A keresztek helyei fontos pontok voltak a térképeken. Segítették a tájékozódást a tanyavilágban és szántóföldeken. Gyakran ezekről kapták nevüket az egyes tanyadűlők. A keresztek tisztelete általános volt a magyar nép körében. Az arra járó férfiak megemelték kalapjukat, míg a nők keresztet vetettek.