Ostrihomská bazilika je najväčším kostolom v Maďarsku. Emblematická stavba na ostrihomskom hradnom návrší, Katedrála Panny Márie a sv. Vojtecha - ľudovo nazývaná len ostrihomská bazilika - je popredným chrámom v Maďarsku aj podľa postavenia. Poukazuje na to aj nápis na hlavnom priečelí: CAPUT, MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE (v preklade: je hlavou, matkou a učiteľkou maďarskej cirkvi). Sto metrov vysokú baziliku postavili v r. 1822 až 1869, vysvätili ju v r. 1856. Nachádza sa tu najväčší oltárny obraz na svete na jednom plátne. Pod hlavnou loďou v podzemnej krypte odpočívajú ostrihomskí arcibiskupi. Okrem iných je tu pochovaný Alexander Rudnay, iniciátor výstavby monumentálnej sústavy sakrálnych budov, ale sú tu uchovávané aj stredoveké a rano novoveké náhrobníky patriace k predošlej katedrále. Premiestnili sem napríklad epitaf arcibiskupa Jánosa Vitéza (Jána Vitéza zo Sredny), vychovávateľa a kancelára kráľa Mateja Korvína, a tiež prímasa Dionýza Széchyho, ktorý korunoval troch uhorských kráľov. Na prvom poschodí baziliky sa nachádza klenotnica: zbierka liturgických predmetov z drahých kovov a textílií predstavuje mimoriadnu umeleckú a kultúrno-historickú hodnotu aj v celoeurópskom meradle. Už dlhé stáročia je tu uchovávaný korunovačný kríž, na ktorý skladali sľub uhorskí panovníci. Na ľavej strane baziliky sa nachádza Bakóczova kaplnka zo 16. storočia, prekrásna pamiatka renesančnej architektúry na území Uhorska, ktorá je zároveň mariánskym pútnickým miestom (zasvätená Panne Márii Hradnej). Priestory otvorené pre návštevníkov: kostol, krypty, klenotnica, panoramatická miestnosť, vyhliadka z kupoly, zvonica Služby: sväté omše, hodiny náboženskej výučby, prehliadky s výkladom, múzejná pedagogika, koncerty a iné podujatia, predajňa devocionálií, darčeková predajňa Adresa: 2500 Esztergom, Szent István tér 1. Sviatky baziliky: 23. apríla a 15. augusta Adorácia: 1. januára a 31. augusta Ďalšie informácie: 2501 Esztergom, Pf.: 133. +36 33 402 354, fax: +36 33 402 353 ebazilika@gmail.com www.bazilika-esztergom.hu
Farský kostol sa nachádza v susedstve primaciálneho paláca, na Mindszentyho námestí, v mestskej časti Víziváros. Barokový kostol postavili jezuiti v prvej polovici 18. stočia a zasvätený sv. Ignácovi z Loyoly. V rokoch 1820 až 1856 dočasne plnil úlohu katedrály, resp. sídla ostrihomskej arcidiecézy. Pamiatkovo chránený kostol je významnou pamiatkou barokovej architektúry na území bývalého Uhorska, ktorá má korene v Taliansku. Medzi dvoma vežami si zasluhuje pozornosť vpredu mierne vystupujúce, oblo tvarované priečelie, na vrchu lomeného cimburia nájdeme sochu sv. Ignáca z Loyoly. Jednoloďový kostol má rozlohu 399 m², nad loďou a svätyňou je česká klenba. Obraz na hlavnom oltári namaľoval Martino Altomonte v r. 1737, zobrazuje apoteózu a zázraky sv. Ignáca. Oproti vchodu do kostola stojí pamiatkovo chránený mariánsky stĺp z r. 1740, postavili ho na pamiatku pustošivého moru, ktorý postihol mesto rok pred jeho postavením. Adresa: 2500 Esztergom, Mindszenty tér 1. Sviatok kostola: 31.07. Adorácia: 01.06. a 08.10. Ďalšie informácie: Farský úrad 2500 Esztergom, Mindszenty tér 3. 33/413-878 vizivaros@egomnet.hu
Jedna z mestských častí Ostrihomu sa nazýva Szenttamás a bola pomenovaná po sv. Tomášovi Becketovi. Do r. 1895 bola samostatnou obcou. Severne od starého mesta, pri úpätí Vrchu sv. Tomáša sa nachádzajú termálne pramene, pri ktorých manželka uhorského kráľa Bela III. Anna z Antiochie založila kúpele - pravdepodobne prvé verejné kúpele v krajine. Ku kaplnke na Vrchu sv. Tomáša vedie kalvária vytvorená v barokovom slohu. Krížová cesta má šesť zastavení, v malých sakrálnych stavbách nájdeme maľované kamenné reliéfy a maľované drevené sochy. Barokovú kalváriu vybudovali v r. 1781, kým kaplnku postavili v r. 1823 v klasicistickom slohu. Kaplnku s celkovou plochou 41 m2 dal postaviť biskup a kanonik Ján Benyovszky na počesť Sedembolestnej Panny Márie, uložili tu aj relikvie sv. Tomáša Becketa. Kaplnka s obdĺžnikovým pôdorysom a drevenými piliermi má trojuholníkovú klenbu a malú vežičku na priečelí. Pred ňou nájdeme pamiatkovo chránené súsošie Kalvárie z r. 1781. Pôvodne stálo na hradnom vrchu a preniesli ho sem počas výstavby baziliky. Adresa: Esztergom-Szenttamáshegy Sviatok kostola: 15.09. Ďalšie informácie: Farský úrad 2500 Esztergom, Mindszenty tér 3. 33/413-878 vizivaros@egomnet.hu
Kostol a kláštor sv. Anny je najstaršou architektonickou pamiatkou mesta z obdobia baroka. Kostol františkánov bol čiastočne postavený na základoch staršieho stredovekého kostola zasväteného Panne Márii Pomocnej. Františkáni prišli do Ostrihomu už pred smrťou sv. Františka z Assisi, okolo roku1220. V ich pôvodnom kostole pochovali uhorského kráľa Bela IV. Táto staršia stavba sa nezachovala, na jej mieste sa začala výstavba nového, súčasného kostola v r. 1700, no svätostánok získal dnešnú podobu až v r. 1886 prístavbou veže. V nikách v priečelí kostola nájdeme sochy troch svätých: sv. Františka z Assisi, sv. Anny s malou Máriou a sv. Antona Paduánskeho. Rozsiahla obnova kostola sa uskutočnila v r. 1989 - 1990, kým kláštor bol do r. 1999 postupne rozširovaný a rekonštruovaný. V budove kláštora v súčasnosti sídli Františkánske gymnázium a internát Pelbárta Temesváriho. Adresa: 2500 Esztergom, Bottyán J. u. 10. Sviatok kostola: 26.06. Adorácia: 28.03. a 07.12. Ďalšie informácie: Farský úrad 2500 Esztergom, Bottyán János u. 10. (33) 510-290, 414-300/124 esztergom-lelk@ofm.hu http://franka-egom.ofm.hu
Kostol s jednou vežou - známy aj ako starý kostol - bol postavený v r. 1757 - 1762. Zvláštnu pozornosť si zasluhujú prekrásne dubové dvere a bohato vyrezávané kostolné lavice. Je to druhý najväčší kostol v meste (po bazilike) a zároveň tretí najväčší v rámci diecézy. Jeho veža je 70 m vysoká. História kostola siaha až do stredoveku, za jeho predchodcu považujeme farnosť sv. Petra, o ktorej sú zmienky už v r. 1294. V r. 1756 poverili budínskeho staviteľa Ignáca Oratseka výstavbou súčasného kostola. Monumentálny barokový chrám vysvätil prímas František Barkóczy v r. 1762. Pamiatkovo chránený kostol s plochou asi 990 m2 bol miestom konania mnohých významných udalostí cirkevného či náboženského života mesta. Do jeho mobiliára stále pribúdajú nové diela. Autorom obrazu na hlavnom oltári je János Vaszary. V murovanom oplotení kostola je umiestnená socha sv. Jána Nepomuckého, táto kultúrna pamiatka pochádza z 18. storočia. V kostole istý čas pôsobil ako kaplán známy teológ a biskup Ottokár Prohászka. Farnosť poskytuje aj nocľah pútnikom. Adresa: 2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 12. Ďalšie informácie: Farský úrad 2500 Esztergom, IV. Béla király u. 3. 20/775-2841, 33/898-124 sztpeterespal@egomnet.hu http://belvarosiesztergom.hu
Pamiatkovo chránený kostol, ktorý je ozdobou hlavnej ulice, je v meste všeobecne známy ako srbský kostol. V súčasnosti gréckokatolícky kostol do r. 1910 patril srbskej ortodoxii. Kamenný svätostánok zasvätený sv. Michalovi a sv. Gabrielovi archanjelovi vybudovali Srbi v r. 1700 na mieste, kde v stredoveku stál špitál johanitov a neskôr niekoľko menších kostolov. Nový jednoloďový kostol bol postavený v barokovom slohu, s vežou umiestnenou v centrálnej osi fasády, stavba stojí mimo línie ulice. Ikony v duchu balkánskeho a byzantského umenia pochádzajú z 16. - 17. storočia, fríza s apoštolmi bola vytvorená okolo r. 1740. Po tom, ako sa srbské etnikum vytratilo z mesta, zariadenie kostola a ojedinelé, tzv. nízke ikonostasy previezli do Szentendre, kde sú uchovávané v Srbskej sakrálno-umeleckej a vedeckej zbierke. Budovu v r. 2000 získala gréckokatolícka cirkev, ktorá ju krásne obnovila. Pri kostole stoja náhrobníky a kríže z 18. storočia. V suteréne kostola sú prístupné zvyšky niekdajšieho kostola johanitov. Adresa: 2500Esztergom, Kossuth u. 60. Sviatok kostola: 08.11. Ďalšie informácie: (33) 631-681, 30/3166345 kapcsolat@gorkatesztergom.hu
Esztergom és a város közepén álló Várhegy páratlan kilátást nyújt. A Várhegy történelme magába sűríti Magyarország történelmét is. 971 táján került a fejedelmi trónra Géza, aki az esztergomi várhegyet választotta szálláshelyéül. Itt született István király. István Király idején a vár a király legfontosabb székhelyévé válik. A XI. század első évtizedében, a magyar egyházszervezet kialakításakor az érsek székhelyül ugyancsak az esztergomi várat, a várhegy északi részét kapja. Könyves Kálmán idejétől kezdve, a XII. század végéig Esztergom jelentősége ismét megnő, állandóan királyi székhelyként szerepel. Megfordul itt többek között III. Konrád német császár, VII. Lajos francia király és I. (Barbarossa) Frigyes német császár is. III. Béla idején újjáépült a királyi palota. 1198-ban Imre király lemond a várról az érsek javára. Ekkor indul meg az a folyamat, amelynek során Esztergom királyi székhelyből érseki várossá alakul. 1241-42-ben a tatárok a királyi várost elpusztították. Ennek nyomán 1249-ben IV. Béla a várhegy jól védhetőnek bizonyult falai közé telepíti a királyi város polgárságát, ugyanekkor végleg lemond a királyi palota használatáról az érsek javára. A XIV. század elején az Árpád-ház kihalása után bekövetkezett trónutódlási harcokban a vár is sokat szenvedett. Vitéz János (1465-1472) kezdte meg a reneszánsz érseki palota kiépítését a középkori királyi palota átalakításával, amelyet Bakócz Tamás (1497-1521) és Szathmáry György (1521-1524) érsek is folytat. 1543-ban a vár a török kezére került. 1683-ban a töröktől való visszafoglalás után, majd nem sokkal később 1706-ban, amikor Rákóczi kurucai veszik be, újabb ostromokat és károkat szenved a vár. 1761-ben Mária Terézia visszaadja a várat Barkóczy Ferenc érseknek (1761-1765). 1934-1938 között került sor a királyi palota romjainak feltárására. Újabb feltárásokra és helyreállításra az 1960-as években került sor. Ma a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjaként, mint Vármúzeum várja az érdeklődőket.
Az esztergomi Bazilika Magyarország legnagyobb temploma. Az esztergomi Várhegy emblematikus épülete, a köznyelvben Esztergomi Bazilikaként ismert főszékesegyház, Magyarország rangban első temploma. A főhomlokzaton olvasható CAPUT, MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE felirat is erre utal: Feje, Anyja és Tanítója a Magyar Egyházaknak. A 100 méter magas bazilika 1822 és 1869 között épült. Az épület felszentelésére 1856-ban került sor. Itt található a világ legnagyobb, egy vászonra festett oltárképe is. A főszékesegyház altemploma az esztergomi érsekek mindenkori temetkezőhelye. Itt nyugszik az egyházi épületegyüttes megálmodója, Rudnay Sándor, de itt találhatók a korábbi székesegyházhoz tartozó középkori, kora-újkori sírkövek is. Itt került újra elhelyezésre Mátyás király nevelőjének, kancellárjának, Vitéz János érseknek, illetve a három királyt is koronázó Széchy Dénes bíboros érseknek a síremléke is. A bazilika első szintjén elhelyezkedő, kiemelkedő művészi és művelődéstörténeti értéket képviselő liturgikus ötvös- és textiltárgyakból álló gyűjtemény Európában is különlegességnek számít. Itt őrizzük évszázadok óta a Koronázási eskükeresztet, melyre a koronázási szertartás alkalmával királyaink esküdtek.
A Széchenyi tér, Esztergom város közel 10 000 négyzetméteres főtere, amely eredetileg a középkori, majd a barokk város piactere volt. Az épületek zöme műemlék.A török kiűzése után elsőként ez a terület népesült be újra. A teret övező, többségében barokk, klasszicista és romantikus épületeket a város leggazdagabb kereskedői építették. Mai neve Esztergom Város Tanácsának 1860. évi döntése alapján született, és azóta viseli Széchenyi István nevét.2006-ban teljesen átépült a Széchenyi tér. Az átalakítás után a főtérről kitiltották a gépjárműforgalmat, porfír kőből életfa mintázatot alakítottak ki az új burkolatban. Több épület új, vendéglátói funkciót kapott. Elkészült az úgynevezett Ister-kút, ami egy öt női alakból álló szökőkút. A szobrok Párkányi-Raab Péter alkotásai. A városháza elé két medencében egy-egy szökőkutat állítottak, és két megemelt növényágyat alakítottak ki. A turisztikailag kiemelkedő épületek, mint a Takarékpénztár, a Bíróság, a Posta, a Városháza díszkivilágítást kaptak, és a térről ingyenes Wi-Fi internet is elérhető. 2007 februárjában kilenc padot helyeztek el a téren, aminek alapját 2-2 kőből faragott, egyenként 300 kilogrammos oroszlán adja.A tér keleti oldalán a Rákóczi tértől, a valahai patikától (Széchenyi tér 25., barokk sarokház, ahol patika működött közel 200 évig, ma pedig pálinkaház) a postáig haladva láthatjuk: a romantikus stílusban átépített barokk palotát a Széchenyi tér 23-as szám alatt, a volt Takarékpénztárt a 21-es szám alatt, az 1802-ben épült 19-es számú házat, a 15-ös sz. Pozzi-házat, a klasszicista 13-as sz. épületet, az Ister-kutat, a 7-es sz. Gróh-házat (a város egyetlen rokokó épülete), az 5-ös historizáló épületet, a 3-as számú romantikus saroképületet (Posta).A teret a Városháza épülete zárja le a postaépületére merőlegesen.A Széchenyi tér másik oldala, a nyugati oldal ugyancsak számos műemlék épületnek ad helyet: 19. század elején klasszicizáló stílusban átépített 4-es sz. ház, barokk eredetű kéttengelyes lakóház 6-os számmal, klasszicizáló 10-es sz. földszintes lakóépület, klasszicista 12-es számmal ellátott ún. Frey-ház, földszintes 14-es sz. historizáló lakóház, 18-20-as sz. historizáló stílusú ház a 19. század elejéről, 22-es számmal az 1903-ban épült bírósági épület, klasszicizáló 24-es számozású úgynevezett Kollár (Koller) ház, historizáló stílusú 26-os számú épület (valahai Kereskedelmi és Iparbank székháza).
A Kis-Duna sétány Esztergom Királyi városrészén halad a észak-déli irányba egészen a Vízivárosig, a Duna Prímás-szigeti mellékága mellett. A sétány a Kis-Duna jobb partján található, a Királyi városrész nyugati határa. A Gesztenye fasorral együtt fogják közre a Prímás-szigeti mellékágat. A sétány köti össze a város turisztikai szempontból legfontosabb területeit, a történelmi Esztergomot a Széchenyi térrel és a Vízivárost a bazilikával és Várheggyel. 1913-ban ültették a ma is meghatározó platánsort. A vízivárosi szakaszon található a középkori eredetű Mattyasovszky (vagy Hévíz)-bástya, valamint egy török eredetű fürdő romjai. A sétány északi végénél egy méter magasan még látszik a középkori várfal, amire a mai Szent Erzsébet Iskola épült. A falba beleágyazott ágyúgolyók mai napig megtalálhatók.
Cím: Esztergom, Kölcsey utca 2.Honlap: www.dunamuzeum.huA Duna Múzeum 2001-ben az Év Múzeuma kitüntető címet nyerte el. 2003-ban megkapta az Európai Múzeum Fórum különdíját, 2005-ben Családbarát Múzeum, 2009-ben pedig Látogatóbarát Múzeum díjat kapott.A múzeum vizeink történetének, a vízügyi szakma írott és tárgyi emlékeinek, jeles művelőinek dokumentumait gyűjti egybe és mutatja be. A kiállítás főbb tematikai egységei: a víz fizikai és kémiai tulajdonságai, vízszabályozások, árvizek, árvízvédelem, a magyar térképészet históriája, a vízellátás-csatornázás története, egyetemes és magyar technikai és vízügyi kronológia. Gyermekek részére játszószobát is kialakítottak, ahol a víz fizikai törvényeit (zsilip, kút, szivattyú, vízikerék, hullámzások, örvénylések keltése, stb.) ismerhetik meg.A múzeum sokszínű gyűjteményébe enged bepillantást a 2014-ben nyílt Látványtár. A mérnöki műszerek, különböző vízemelők, hajók és malmok makettjei, a folyószabályozásokhoz készült régi és újabb térképek mellett Széchenyi István útlevele is megtekinthető itt, a képeslapgyűjteményben pedig a világ ismert és kevésbé ismert vizes tájairól származó üdvözletek között digitális formában böngészhetnek az érdeklődők. A múzeumi gyűjtemény felfedezését, a muzeológusi munka örömeinek és nehézségeinek megismerését érintőképernyők, táblagépek és más multimédiás eszközök segítik.
Cím: Esztergom, Mindszenty tér 2.Honlap: www.keresztenymuzeum.huAz esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, amely több évszázad európai és magyarországi emlékeit őrzi. Képtárának magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák anyaga révén az ország harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteményeként ismert, amely szorosan követi a budapesti Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát. A Keresztény Múzeum gyűjteménye sokoldalúságával is kitűnik. A későközépkori művészet itt őrzött alkotásai mellett – köztük Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki Úrkoporsó és MS Mester Passióképei – jelentős az újkori festészeti gyűjtemény, valamint a rendkívül gazdag iparművészeti és a több mint 5000 lapot számláló grafikai gyűjtemény is.A Keresztény Múzeum állandó kiállítása a Prímási Palota második emeletén tekinthető meg.Az állandó kiállításon bemutatott gyűjtemények:- magyar, német és osztrák későgótikus festészet és szobrászat (15-16. sz.)- olasz festészet (13-18. sz.)- magyar, osztrák és német barokk festészet (17-18. sz.)- németalföldi festészet (15-16. sz.)- falikárpitok (15-20. sz.)- ikongyűjtemény és orthodox fémművesség (16-20. sz.)- az iparművészeti gyűjtemény legszebb darabjai: ötvösművek, elefántcsont-faragványok, órák, szelencék, kerámiák üvegfestmények, keleti csomózott szőnyegek (12-20. sz.)Földszinti kiállítótermeiben a Keresztény Múzeum az 1980-as évek óta rendszeresen rendez időszaki kiállításokat is.
Cím: Esztergom, Berényi Zsigmond u.18.Honlap: www.esztergomidzsami.huA 400 éves egykori török imaház ma múzeumként működik. Az épület Esztergom városának egyik legmozgalmasabb időszakából származik, ez az egykori Török Birodalom központjától észak-nyugati irányban található legtávolabbi megmaradt és felújított dzsámi.Az esztergomi török uralom 130 éves ideje alatt (1543-1595 és 1605-1683), az 1600-as évek első felében épült az épület, amelyhez ma Magyarországon nincs hasonló. Az alapos kutatásnak és a szakszerű helyreállításnak köszönhetően ma az épületet szinte teljesen régi fényében láthatjuk.A múzeum nemcsak az érdekes épületet igyekszik bemutatni a látogatóknak, hanem Esztergom török-kori történetét is kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az egykori imatér pedig ma időszakos kiállításoknak ad otthont, a legkülönbözőbb témákban. Ezen felül rendszeresen tudományos illetve művészeti előadásokat rendezünk a Víziváros északi részén álló, csodálatos akusztikával rendelkező épületben.Egyedülállóvá teszi az épületet, hogy valószínűleg már a török-korban egyfajta látványosság volt, köszönhetően a helyszínhez fűződő jeles eseménynek. 1543-ban ugyanis a városfal vízivárosi szakaszán lévő Kicsi kapun jutott be az első három török szpáhi Szulejmán szultán seregéből az esztergomi várba, aminek köszönhetően először került török kézre Esztergom (1543-1595). Erre Szulejmán szultán halála után is emlékeztek, minden valószínűség szerint ezért állítottak neki emléktáblát a Kicsi kapu fölé az 1600-as évek első felében, és ezért tisztelegtek a hódítás emléke előtt a kapu fölé épült dzsámival.