Minulosť obce Dunaalmás je výrazne spojená s cirkevnými dejinami. V r. 1216 tu bol postavený kostol zasvätený sv. Ladislavovi a benediktínsky kláštor. Rehoľnici opustili svoj kostol a kláštor pod tureckou hrozbou. Začiatok reformácie sa spája s Martinom Lutherom a jeho 95 tézami, ktoré zverejnil vo Wittenbergu 31. októbra 1517. Aj v Uhorsku sa mnohí mladí preto rozhodli študovať na wittenberskej univerzite. V miestnych pomeroch pomohlo rýchlemu rozšíreniu reformácie aj fakt, že väčšina študentov sa vrátila domov zo zahraničia práve cez almášsky brod. Protestantské rodiny prisťahované do dediny okolo r. 1550 opravili chátrajúci kostol a začali ho využívať. Súčasný kostol bol postavený na mieste starého svätostánku v duchu historizujúceho eklekticizmu v r. 1894. Baroková kupola kostola bola zničená počas druhej svetovej vojny, zrekonštruovali ju až v r. 1988. V areáli kostola nájdeme pamätník mierovej dohody známej ako žitavský mier a tiež pomník obetiam druhej svetovej vojny. Adresa: 2545 Dunaalmás, Almási út 78. Ďalšie informácie: Valkiné Gúthy Éva +36-34-450-464
Dombon, szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású, É-i homlokzati tornyos templom, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a szentély K-i oldalához csatlakozó sekrestyével. Csehsüveg boltozatú hajó, fiókos dongaboltozatú és félkupolával fedett szentély. A hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: jellemzően 1770-es évek. Épült barokk stílusban épült 1754 és 1757 között Johann Baptist Martinelli tervei szerint.A főút melletti magas dombon szabadon álló, téglány alaprajzú, egyhajós, Nepomuki Szt. Jánosnak szentelt templom, a nyolcszög három oldalával záródó, délre néző szentéllyel. A sárgára festett épület alján szürkére festett lábazat fut körbe, tagozatai fehérek. A templomot palázott nyeregtető fedi.Északi homlokzata függőlegesen egy középrizalittal, valamint a sarkokon, illetve a rizalit mellett álló, fejezet nélküli pilaszterekkel tagolt, melyeket felül falsáv köt össze, mintegy tükröt képezve. A jobb és bal oldali homlokzatszakasz tükrében egy-egy emléktábla látható. A homlokzat alsó részének közepén, kis kiülésű, csak lábazattal rendelkező pilaszterek által közrefogott középrizalitban, vörösmészkő kőkeretben, törtívű záradékú, kétszárnyú bejárati ajtó látható. Felette erőteljes kiülésű, szintén törtívű párkány figyelhető meg.Fölötte, barokk törtívű kőkeretben, egy nagyméretű, vasráccsal ellátott ablak helyezkedik el.A homlokzatot erős kiülésű főpárkány zárja. Fölötte a homlokzat síkjában torony emelkedik, melyet volutás díszítésű, törtívű párkány kapcsol a hajóhoz, sarkain egy-egy kővázával. A torony egyszerű, falsávos keretezésű, alsó részén íves záródású ablakkal, feljebb állótéglány alakú, egyenes záródású ablakkal. A tornyot sátortető fedi, tetején kereszt.A nyugati homlokzaton, a hajón egy állótéglány alakú, törtíves záróköves szemöldökkel ellátott, vasrácsos ablak látható, csakúgy mint a szentély nyugati homlokzatán.Az északkeleti oldalon, a szentély és a hajó találkozásánál sekrestye csatlakozik az épülethez. Keleti falán egy vörösmészkő könyöklővel ellátott, vasrácsos ablak látható. A sekrestye bejárata északról nyílik, ez egy modern vasajtó.A hajó keleti homlokzatán egy, a nyugati oldalival megegyező ablak látható.
A kereszt a 10-es főút mellett helyezkedik el, a 4714/1. hrsz.-on található meg. 1937-ben építették. 2,8×3 méteres kerítés veszi körül. Oszlopa kb. 90×40 centiméteres, a kereszt 1,7 méter magas. A kereszt terméskőből, a korpusz fémből (vas/bádog) készült. Az emlék megépítéséhez felhasznált mészkövet a Dunántúli Kőipari Rt. budapesti vezérigazgatója ajándékozta, a többi költség a hívek adományaiból gyűlt össze. Készítője ismeretlen. Felirata a következő: „HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN KI JELEN VAN A LEGMÉLTÓSÁGOSABB OLTÁRISZENTSÉGBEN / A BUDAPESTI 34. EUCHARISZTIKUS VILÁGKONGRESSZUS ÉS A SZT. ISTVÁN JUBILEUM ÉVÉBEN 1938. EMELTÉK A DUNAALMÁSI ÉS NESZMÉLYI RK. HÍVEK" A keresztet az eucharisztikus kongresszus emlékére állították, melyet hagyományosan minden plébánián maradandó alakban meg kellett örökíteni, a püspöki kar óhaja értelmében.A kereszt nemrégiben, 2018.május 13-án került felújításra a Dunaalmásért Alapítvány, az Öregmalom Színtársulat és a Dunaalmási Római katolikus Egyházközség jóvoltából.
A reformáció térnyerését és a mohácsi vészt követően a 13. vagy 14. századi, a szerzetesek által elhagyott templomot (amelyet a törökök felégettek) az „új hit" követői vették használatba. Az első ismert almási prédikátor Marosi Lukács volt, aki 1674 és 1678 között hirdette az Igét falunkban. Az őt megelőző idő legfontosabb eseménye a győztes Bocskai-szabadságharc eredményeként létrejövő zsitvatoroki béke volt, amelyet a törökök 1606. november 11-én a régi templomban írtak alá. A 18. századi T. T. Wáli István több nyelven beszélő, tudós lelkipásztor volt, aki történetírással és numizmatikával is foglalkozott. A templomban kőtábla őrzi emlékét. 1891-ben a presbitérium egy új templom építéséről hozott határozatot. 1892 tavaszán Rózsa Pál tervei alapján kezdődött el az építkezés. a köveket az almási kőbányákból termeltette ki Barcza Adolf bányaigazgató. Az eklektikus stílusú templomot 1894-ben szentelték fel.A Kerkápoly-Bodor féle szeretetházban állami gondozott, majd később testi-szellemi sérült fiúkat gondoztak a diakonisszák ésa falu lakói. Ennek örököse a ma is működő Dunaalmási Református Szeretetház.Ismert és elismert lelkipásztora volt községünknek Nagy Kornél lelkész, aki 1944-ig szolgálta településünket (a második világháború idején a nyilasok által üldözött embereket bújtatott, amiért 1944-ben kivégezték).