Páli

Kategória : Páli

Páli, Kálvária és szakrális köztéri szobrok

Kategória : Páli

A templom melletti kálvária az egykori fatemplom szentélye helyén épült 1696-ban.A nyitott, patkó alakú fal előtt fa feszület, valamint Mária és Szent János kőszobra áll. Az egyik legkorábbi ilyen hazai műemlék, amely mintaként szolgált a 18. századi magyar kálváriákhoz. A község két, 1690-ben emelt köztéri szobra a vági elágazásnál álló „Piéta” és a templom mögötti „Krisztus az Olajfák hegyén”.További szakrális köztéri alkotások: pusztakúti fakereszt (1877), fakereszt a vadosfai út mellett (1886), amerikás kereszt (1904), Szentháromság-szobor (1931), márványkereszt a templom előtt.

Kategória : Páli

Nagyboldogasszony-templom

Kategória : Páli

Nagypáli és Kispáli községek az 1365-ben alapított Pápoci Ágostonos Prépostság kegyurasága alá tartoztak. A Rába gyakori áradásai nyomán Kispáli idővel elnéptelenedett. A mai templomot 1642-ben Nyéki Weöres Mátyás prépost építtette, a Nagy-Páliban már álló fatemplom helyére. Ezt a törökök 1683-ban felégették és kifosztották. Az 1693-ban felújított templomhoz a tornyot 1770-ben Schogg Kristóf pápoci prépost építette. A pápa által búcsújáró hellyé nyilvánított istenházát 1804-ben Majláth Antal prépost költségén mellékhajókkal bővítették. Ekkor készült a Mária mennybevétele főoltárkép, Schied József bécsi művész alkotása. A szentély boltozatán Szentháromság-freskó, a mellékoltárokon pedig Szent László- és Lourdesi Mária-kép látható. A templom legértékesebb festménye Alamizsnás Szent János életéből vett jelenetet ábrázol. (A 6-7. század fordulóján élt, adakozásáról nevezetes alexandriai pátriárka ereklyéjét Mátyás uralkodása alatt Budán, a királyi kápolnában őrizték. Onnan Máriavölgy pálos kolostorába, végül Pozsonyba, a koronázó főváros Szent Márton-templomába vitték, ahol az ereklyét ma is nagy becsben tartják.)