A templom az Esterházy család támogatásával 1794-ben befejezett átalakítással és bővítéssel nyerte el mai formáját.  A szentély apszisa és a vastag falak azonban kora-középkori eredetre utalnak. Értékes barokk munka az Antiochiai Szent Margit kínzatását ábrázoló oltárkép, amely valószínűleg a Fertő menti Szentmargitbányáról került ide. Szintén ott készült a keresztelőkút is. A szószék hangvetőjén Mózes-szobor, a mellvédjén pedig a hegyi beszédet megjelenítő dombormű látható. Az aranyozott Mária-szobor a kismartoni kegyszobor másolata. Sterbenz Károly az 1950-es években festette a mennyezetképeket: a négy evangélistát, Árpád-házi Szent Erzsébetet, Szent Lászlót, a svájci Flüei Miklóst és az olasz Goretti Máriát. A Závory Zoltán tervezte színes üvegablakok a 20. század jeles magyar főpapjait, Boldog Apor Vilmost, Márton Áront és Mindszenty Józsefet örökítik meg.

A falu első templomáról fennmaradt legrégebbi okleveles említés egy 1366-os oklevélben olvasható. A török háborúk és a labanc portyázások nagyon megviselték a templomot, mert az 1713-as canonica visitatio jegyzőkönyve szerint romos, düledező állapotban volt. A mai templom 1801 és 1810 között – a francia háborúk okozta nehézségek miatt meg-megakadva – épült. Tervét Anreith János György és Ziegler János szombathelyi építőmesterek készítették. Egyhajós, középtornyos egyszerű barokk épület, észak-déli tájolással. A toronysisak 1870-ben készült. A homlokzati fülkék Szent József és Szent Mihály kőszobrait a celldömölki Ráday Ignác faragta. A neobarokk főoltár 1912-ben készült.

Gróf Cziráky József azon a helyen, ahol 1921. október 20-án az utolsó magyar király repülőgépe földet ért, 1931-ben emlékkápolnát állíttatott. A kupolával fedett, kör alaprajzú épület bejárata felett olvasható szentírási mondat a sikertelen királypuccsra is utal: In propria venit et sui eum non receperunt (Tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be).A kápolnához vezető fasor előtti táblán fotókkal illusztrált, részletes tudósítás olvashatóIV. Károly király 2004-ben történt római boldoggá avatási szertartásáról.

Kőkereszt a templom mellett: Talapzatán az égre néző Mária szobra áll. 1802-ben készült klasszicista alkotás. Szent Család-szobor: 1750 körüli barokk alkotás a község északnyugati határában, a Jánossomorja felé vezető út mentén. Szent Sebestyén, Szent Miklós, Szent Rozália szoborcsoport: 1750 körüli barokk alkotás a bágyogszováti útelágazás mellett. Pietá-szobor: Késő barokk alkotás 1802-ből, a Maglócára vezető úton, a község délkeleti határában.Szent Flórián szobor: Az árvizek és tűzvészek elleni védőszent szobra, kovácsoltvas kerítéssel körbevett alkotás, magas és díszes oszlopon áll, a temetővel szemben.

Az Esterházy herceg adományából és a hívek kétkezi munkájával 1754-ben épített barokk templomot 1939 és 1941 között jelentősen bővítették. A régi főoltár 1760 körül készült, amelyből mára csak a tabernákulum (szentségház) és két arkangyalszobor maradt meg.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                        A barokk szószék mellvédjén Mózes és Áron szobrai ülnek. Közöttük Izaiás prófétát fáklyás gyermekkel ábrázoló dombormű látható. A 18. századi keresztelőkút nyolcoldalú gerezdes medence, amely magas lábon áll. Padjai közül 11 pár eredeti, pompásan faragott alkotás. A szertatások során használt pacifikálé (kézi kereszt) virág- és rokokó díszítményei közé „Wizscharkan” plébánosa 1777-ben német nyelvű szöveget vésetett (magyarul: „Vizsárkány”, ami a falunak a mocsár és víz melletti helyzetére vonathat). A sekrestye melletti fali csengőgyámon az 1759-es évszám, a legrégebbi harangon a „Bécsújhely 1763” felirat olvasható.

A Nagybaráthoz tartozó bőnyi evangélikus leányegyház 1787-ben önállósult, anyagyülekezetté alakult, és 1791-re felépítette a ma is álló templomát. Az oltárkép Jézust ábrázolja, amint elárultatása és elfogatása előtt a mennyi Atyához imádkozik.

A templomot 1788-ban kezdték építeni, toronnyal és haranggal, barokk stílusban. A telek Roboz József tulajdona volt, ezen épült fel a templom, a paplak és az új iskola. 1917-ben, majd 2017-ben a reformáció 400, illetve 500 éves évfordulóin egy-egy emléktáblát avattak a templomban. Az első világháborúban elesett hősök névsora a templom falán található táblán olvasható.

A Schlichter Lajos – a győri városházát is kivitelező – vállalkozó által épített bőnyi katolikus templomot Zalka János püspök alapította és szentelte fel, az új iskolával és egy kereszttel együtt, 1887. augusztus 14-én. A győri Mandausz János „akadémiai festész és fényképész” alkotása a templom oltárképe, amely Máriát és a (kezében kis keresztet tartó) gyermek Jézust ábrázolja. A kép szintén 1887-ben készült.

A klasszicista stílusú templom 1836-ban épült. Belsejét Döbrentey Gábor 1941-1942-ben festett falképei díszítik: a hajó boltozatán a magyar szentek galériája, szentély boltozatán Jézus születése, a pásztorok és a háromkirályok hódolata látható. A főoltár ékességei: tabernákuluma és mellette két angyal-szobor, fölötte Szent Kozma és Szent Damján vértanúkat ábrázoló olajfestmény. A Mária-oltár fülkéjében a Lourdesi Szűz szobra áll. A szószék 1800 körül, a velencei Mária-szobor 1760-ban készült (mindkettő régebbi a templomnál). A 20. század alkotásai: Feszty Masa Szent Ritát ábrázoló olajképe és Pintér Jenő bogyoszlói fafaragó szembemiséző oltára és olvasóállványa. A toronyban található hazánk egyik legöregebb, 1513-ban öntött harangja („Sanctus” harang). A templom előtti téren egy 1808-ban készült kompozíció áll: a kesergő Mária szobra, Szent Vendel és Szent Flórián alakjaival kiegészítve.

A község legfiatalabb egyházi építménye az evangélikus templom. Tornyát 1873-ban emelték, és egykori harangozójáról Gábor-toronynak nevezik. A gyülekezet befogadására és az istentisztelet tartására alkalmas épületrész 1957-ben készült el, és azt – mint templomot a következő évben szentelték fel.

Bodonhely község látnivalói között első helyen a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt katolikus templomot kell megemlíteni. A késő barokk épületen zömök torony látható, mely feltehetőleg őrtoronyként szolgált a török harcok idején. A legenda szerint egy alagút kötötte össze Pannonhalmával. A legjobban a torony harmadik szintje és a sisakja tagolt. Itt kőkeretes félköríves ablakokat, toszkán félpilléreket és koronázó órapárkányt láthatunk. A templom belsejében, a szentély előtt kronosztikonos diadalív van, melynek latin szövegéből 1789, a templomépítés éve olvasható ki. A szentély barokk főoltárának építményén Szent Katalin és Szent Borbála szobrai állnak. A klasszicista oltárkép Mária és Erzsébet találkozását ábrázoló festmény. A barokk szószékének domborműve a „Magvető” evangéliumi példabeszédét idézi. A szintén barokk mellékoltáron két kép (Szent Család, Szent Péter vértanú) látható.

1598-ban sikerült visszafoglalni a négy évvel korábban török kézre került győri várat. Ennek örömére és emlékére Nyugat-Magyarország sok településén képekkel ékesített oszlopot, úgynevezett „Győri Keresztet” emeltek. A bodonhelyi templom melletti téren is áll egy ilyen kőkép. A 116 x 116 cm alapterületű, toronyszerű építményen két sorban íves záródású fülkéket alakítottak ki. A felső négy fülke egyikét a Szentháromságot ábrázoló, a másik hármat pedig Szűz Mária életéből vett jelenetek falképei ékesítik. Az oszloptestet egy kiugró párkánysoron nyugvó sátortető zárja. A tető csúcsán a – kígyóra taposó és 12 csillag alkotta glóriával koronázott – Boldogasszony barokk szobra áll.

Vicát 1983-ban csatolták Beledhez. A mai templom 1738-ban épült, és jelenlegi formája az 1870-es bővítés eredményeként alakult ki. A kapuvári Czanik Ferenc falképeivel, valamint a szobrokkal és zászlókkal gazdagon díszített belső tér legértékesebb berendezési tárgyai a 18. századi barokk főoltár és szószék. Mindkettő kék, arany és ezüst színekben pompázik. A főoltárt a csatabárdos Szent László, az országalmás Szent István királyok és angyalok szobrai ékesítik. Az oltár sokszereplős festményén alul Szent Anna látható a családjával (köztük a gyermek Jézussal), felül pedig az Atya és a Szentlélek. A tabernákulum felett sugárkoszorús és koronával ékes kereszt látható.Az oltárépítmény tetején, a Viczay család címerpajzsa fölött Szent Mihály szobra áll. A főangyal szoboralakja a szószék hangvetőjén is megjelenik, lángpallossal a kezében. A faragások ismeretlen alkotója a szószék mellvédjére a négy evangélistát „ültette”. A mellékoltáron a makkosmáriai kegykép másolata látható.

A kis magaslaton álló, kőkerítéssel körbevett, egytornyos, egyhajós templom egyszerű barokk épület, elválasztott szentéllyel. Főoltárán copf díszes trónus pelikánnal és angyal szobrokkal. Oltárképe a kereszt felmagasztalásának jelenetét ábrázolja. A szószék 1760 körül készült igényes munka, rokokó díszekkel. Hangvetőjén a „Hit” allegórikus szobra látható. A keresztelőkút 18. századi alkotás. A templom mögötti temetőkertben egy 1901-ben épült kápolna áll.

(Ráró) A betegek gyógyítója, Szent Rókus tiszteletére a 17. században emelték, barokk stílusban. Mai formáját 1903-ban nyerte el, amikor a Weinckheim család romantikus stílusban átalakíttatta, bővíttette.Az egyhajós templom homlokzatát négy antik faoszlop díszíti, felettük, íves párkányok tagolják a tornyot. A kapubejárat felett az építtető család címere látható. A templom belsejében a fehér oltárépítményen Szent Rókust ábrázolták vándorbotjával és hűséges kísérőjével, a kutyával.

(Ásvány) Ásvány községrész egykori templomát a 17. század végén a Duna árvíze pusztította el. A mai templomot középkori alapokra emelték. A szenteltvíztartóba vésett számok (1658, 1721) rögzítik az építés-átépítés éveit. A templom 1904-es bővítésével nyerte el eklektikus megjelenését. Szent András apostol alakját az oltárkép és az egyik üvegablak is megörökíti. Ez utóbbi Kákonyi Imre Asztrik ferences szerzetes és festő alkotása. A művész további üvegképekkel és két nagy „szöveges” falképpel gazdagította a templomot. Az egyik falkép a 14. századi keresztelőmedence és egy faragott feszület hátteréül szolgál. A másik falkép egy késő gótikus Mária-szobor mögött, Balassi Bálint egyik verséből vett idézettel „kísérve” látható.

Az 520 cm törzskerületű fekete nyár és a mellette álló kálvária a természet és az emberi alkotás szép harmóniáját sugározza. A fekete nyár a Szigetköz jellegzetes őshonos fája, mára csak néhány példány maradt.A kálváriát 1738-ban emeltette Apponyi Zoltán, az akkor még önálló Ráró birtokosa. Az építmény centrális szerkezete alapján Wittwer Márton munkájának vélik, aki a győri karmeliták templomát tervezte. Az ovális mellvéden három karcsú, kockafejezetű oszlop áll, ezek tartják a háromoldalú boltozatot. A boltozat alatt három kereszt áll: a középső Jézusé, kettő pedig a vele együtt megfeszített latroké. Az oszlopfők felett szárnyakkal övezett angyalfejek díszítik a homlokzatot. A tető csúcsán álló kovácsoltvas kereszt figyelemreméltó munka.

A legenda szerint az 1600-as évek elején egy öreg tikászt (tyúkkereskedőt) a hirtelen jött nagy árvíz magával sodorta. A ladikkal segítségére siető falusiak kimentették a kereskedőt, aki a partraszállás helyén hálából, Szent Antal tiszteletére szobrot állíttatott. A szobor latin nyelvű felirata magyarul: fogadalomból 1680-ban Páduai Antalnak emeltette Boros Ferenc. A 1928-ban Bors Kata hagyatékából kápolnát éptettek ide. A forgalmas főút és kerékpárút mellett, parkosított területen álló kápolna közelében található jó vízű ártézi kút az erre közlekedő szomjas biciklisek és autósok kedvelt megállóhelye.

Az egyhajós, középtornyos, barokk és klasszicista elemeket tartalmazó templomot az Esterházyak építtették. A bejárat mellett látható a két világháborúban elesett vitnyédi katonák emléktáblái. A II. világháborús károk javítását követően a templombelső képeit Borsa Antal győri művész állította helyre. A mellékoltárt Németh István vitnyédi asztalosmester 1996-ban készítette. Ennek alsó része karácsonykor a Betlehemként, húsvét előtt pedig Jézus sírjaként szolgál. A Keresztelő Szent Jánost ábrázoló eredeti főoltár-képet a hívek régi fotók alapján helyreállíttatták, és 2007-ben visszahelyezték a szentélybe. A toronyban négy harang van: a Szent Antal (400 kg), a Keresztelő Szent János (210 kg), a Rózsafüzér Királynéja (137 kg) és a lélekharang (50 kg). A templom előtt két szobor látható: az 1902-ben készült Mária-oszlop és az 1881-ben állított kőkereszt, talapzatán Máriával. Vitnyéd határában, a höveji út mellett található Csermajor, a „tejesek Sárospatakja”. A patinás iskola területén 1936-ban épített Szent Imre-kápolnát Breyer István győri püspök szentelte fel, majd az 1944-ben kibővített kápolnát utóda, Apor Vilmos püspök áldotta meg.

Véneket először Szent László 1093-ban kiadott oklevelében említik. A Duna-menti falu egyházilag Pannonhalmához tartozik. Évszázadokig innen látták el a főapátságot hallal. Különösen a vizahalászat volt jelentős. Az egykori templom 1733-ban épült, és a temető mellett állt. Ezt a 19. sz. végén elbontották. A jelenlegi templomot 1906-ban szentelték fel. Oltárképét, amely a vértanú Nepomuki Szent Jánost ábrázolja angyalok társaságában, Patay László festette. A falon látható a régi templom oltárképe is. Az orgona védett műemlék. A templom melletti egykori plébániaépület és iskola ma az önkormányzat tulajdonában van. A falu szakrális hagyományai között megtalálható a házszentelés, a templom búcsúja és az úrnapi körmenet, valamint minden év márciusában a Mosoni-Duna töltésén a győri Könnyező Szűzanya kegyképhez történő gyalogos zarándoklat. A faluban található a jeles jezsuita sajtóapostol, Bangha Béla szülői háza, amelyet emléktábla jelöl. A zsákfaluba érkezőket és távozókat Nepomuki Szent János szobra köszönti a község határában.