A kisfaludi evangélikusok 1848-ban emelték harangtornyukat, amelybe két harangot helyeztek. A közel 250 lélek alkotta filia 1997-ben templomot épített a régi toronyhoz. A kívül fehér falú, belül téglaburkolatú istenháza az Ybl díjas Pazár Béla tervei alapján készült. A szomszédos Mihályiban élő Molnár István 2013-ban faragott Luther-rózsát ajándékozott a templomnak, 2014-ben pedig elkészült a keresztelőmedence.
A mostani templomot a régi nádfedeles fatemplom helyébe Farkas György kanonok-plébános építtette 1777-ben. Az órával és harangokkal felszerelt tornyot 1789-ben Dugovits János szombathelyi kanonok emeltette. A barokk oltár és szószék 1780 körül készült. Az oltárképen az angyali üdvözlet jelenete (Gábor angyal és a Názáreti Szűz), a szószéken pedig a Jó Pásztor szobra, valamint egy ostyás kelyhet és horgonyt ábrázoló dombormű látható. Szintén barokk alkotás a kis Jézust a karján tartó Mária-szobor. A mészkőből készült szembemiséző oltár előlapját a csodálatos kenyérszaporításra utaló dombormű, az ambót pedig kereszt és galamb dombormű díszíti. Az ablakokban Szent István és Szent Erzsébet üvegképek láthatók. Visszavonulása után Kisfaludon élt és a falu temetőjében nyugszik Szüllő Géza, a két világháború közötti felvidéki magyarság egyik vezetője, aki a házát az egyházközségre hagyta. A templom előtt egy 1816-ból származó kőkereszt, udvarán pedig Mária-szobor áll.