Fertőendréd

Kategória : Fertőendréd

Szent István király templom

Kategória : Fertőendréd

A települést Endréd néven már egy 1348-as oklevél is említi. Régi temploma többször leégett, tornyába villám csapott, és 1893-ra olyan rossz állapotba került, hogy vissza kellett bontani.A jelenlegi egyhajós, egytornyú templom neoromán stílusban épült. 1908. augusztus 20-án szentelte fel gróf Széchenyi Miklós győri megyés püspök. Belső berendezési tárgyai (a faragott oltárok, szószék, keresztelőkút, gyertyatartó, szent sír, misekönyvtartók, padok) Kelemen Márton győri szobrász műhelyében készültek. A szentély ablakait Szent Lászlót és Szent Imrét ábrázoló üvegképek ékesítik. A falakon Samodai József festményei láthatók. Tornyában 3 harang lakik. A 90 kg súlyú kisharang 1863-ban készült Seltenhofer Frigyes soproni műhelyében.  1922-ben szintén Sopronban öntötték az „A” hangú, 416 kg súlyú nagyharangot. A 2007-ben felszentelt 220 kg súlyú harangot pedig a monori Farkas Titusz készítette.

Kategória : Fertőendréd

Köztéri szobrok és Endrédy-kiállítás

Kategória : Fertőendréd

A templom mellett áll a Fájdalmas Szűzanya 1930-as években készült szobra. A falu déli részén 1884 óta háromalakos szoborcsoport (Mária, Szent István, Szent Imre) áll. A 85-ös főút kereszteződése közelében található a Szentháromság szobor – a pillérének copfos díszei alapján – 18. század végi alkotás lehet. Szintén a főút mellett áll az 1869-ben készült Wolfinger-féle kereszt (egy feszület, mellette a Szűzanya és Szent János szobrával). A község szülötte Hadarics Kálmán (1895-1981), aki Endrédy Vendel szerzetesi néven zirci apát volt 1939-től. Személyéhez fűződik a magyar ciszterci rend megújítása, lelki, szellemi és gazdasági felvirágoztatása. A II. világháború végén sok üldözöttet rejtegetett, a szerzetesrendek feloszlatásakor pedig 500 nővért fogadott be a zirci rendházba. 1950-ben letartóztatták és 8 hónapi embertelen kínvallatás után 14 évi szabadságvesztésre ítélték. Emlékkiállítása a fertőendrédi plébánián tekinthető meg.