A község a Vértes hegység északnyugati részén, az Oroszlányi járás területén található. Értékes látnivalói az Esterházy uradalom idejéből származnak: katolikus templom, egykori sörház épülete, barokk kőhíd.
www.dad.hu
Dadon az első templom már 1333-ban állt. 1643-ban a teljesen elnéptelenedett faluba gróf Csáky László, a gesztesi vár ura református jobbágyokat hozott, és a használaton kívüli templomot a református hívek vették birtokba. A faluban 1718-ban nagy tűzvész pusztított. A tűz során az épületek, a templom, valamint a község jegyzőkönyvei és irományai is elpusztultak. A templomot 1735-re sikerült helyre hozni. A viszontagságok után a falu új földesura, gróf Eszterházy József 1747-48-ban katolikusokat telepített Dad faluba és az akkor érvényes "cuius regio, eius religio" (akié a föld, azé a vallás) elv alapján a reformátusok által használt templomot átadta a katolikus híveknek. 1771-ben a katolikus templom állaga annyira megromlott, hogy az összeomlás fenyegette. A mai, késő barokk stílusú templom az Eszterházy grófok híres építőmesterének, Fellner Jakabnak a nevéhez főződik, aki a településen több épületet is tervezet és építet. A katolikus templomot 1779-ben kezdték építeni, de csak a művész halála után, 1784-ben fejezték be. A templomot Szent István királyunk tiszteletére szentelték. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, tornyos templom, DK-i oldalához épült sekrestyével. Hajóját mindkét oldalon kő támpillérek támasztják. Hegyes gúlasisakkal fedett tornya a homlokzat előtt áll, melyet copf vázák díszítenek. Copf főoltárának képe: Szent István felajánlja Magyarországot Máriának, a háttérben Pannonhalma képe látható. Említésre méltóak 18. századi barokk padjai és 1780 körül készült copf stílusú szószéke. Orgonája 1908-ban készült (Rieger Orgonagyár). Fellner Jakab vezetésével és tervei szerint, 1764-ben épült a római katolikus plébániaház (barokk), boltozott szobákkal. Bővebben: www.dad.hu/sacra-velo
Dad településen a reformátusság története a 17.sz. közepén kezdődött, amikor a török pusztítások miatt lakatlanná vált faluba gróf Csáky László, gesztesi várúr református jobbágyokat telepített.Dad 1693-ban gróf Eszterházy Ferenc tulajdonába került, aki a hiányzó népességet katolikus jobbágyokkal pótolta. A Bécsből kiinduló rekatolizációs folyamat hatására gróf Eszterházy József országbíró 1747. november 7-én kelt oklevelében a templomot a katolikus gyülekezet birtokába jutatta, reformátusok számára pedig templom építéshez szükséges telket, és a munkálatokhoz építőanyagot biztosított. Az építkezést szigorú feltételekhez kötötte: csak 30 méterre az utcafronttól beljebb épülhetett, valamint nem lehetett nagyobb a réginél.Az 1748-as templomépületet kőből emelték és fazsindellyel fedték, egyszerű épület volt ((17.01m x 7.56m). A megépített „Isten házát" 1748-ban vették birtokba.Az első átalakítás lehetőségét II. József Türelmi Rendelete hozta, ami megfelelő anyagi feltételek esetén engedélyezi a templomépítést és a paptartást. Ekkor épült a torony és ehhez kapcsolódóan egy új bejárat is, valamint megnövelték a belmagasságot és az alapterületét is. Fennmaradt az egykori toronytető csúcsán álló fémzászló, amelyen a rozsdásodás ellenére is jól látható a dátum: 1786. Az eklézsia komoly beruházásai közé tartozott a három harang megvásárlása. A legnagyobb harangot az eklézsia csináltatta Győrben, és a következő öntött írás található rajta: "A Dadi Helvét Confession Lévő Ekklézsia tsináltatta tulajdon költségével. 1786." A középsőn szintén öntött betűkkel ez szerepel: "Amnia ad majorem Dei Gloriam. 1708. "ezen kívül van még rajta egy feszület, mely felett az : I.N.R.I.felirat áll.A legkisebb harangon metszett írás található: „Csonka Mihály, Baranya Mihály és Pál tsináltatták a magok költségükkel 1786."A szószék és karzat a 18. század végén készült, a keresztelőmedence 1888-ban. 1892-ben Széki Aladár került a dadi református gyülekezet élére, akinek az írányítása alatt 1893-ban a templom harmadízben is lényeges újításon esett át. aránytalanul alacsony falait 116 cm-rel magasabbra emelték. Ekkor a templom stukaterjét (nádazott gipszes mennyezeti vakolat) és tetőzetét, mely már leomlással fenyegetett kicserélték. A régi, alacsony ablakokat boltíves, díszes ablakokra cserélték. A szószéket és a karzatot újraaranyozták, és az eddig festetlen ülőhelyeket lefestették. Apadlózatot új téglákkal rakták le. A bejárat megkopott vörös márványkövétmárványküszöbökre cserélték. A fazsindely tetőzetet tatai hornyokcserépre cserélték, a tornyot pedig horgonylemezzel borították.A megújított templom karzatán orgonát (Angster József munkája) állítottak fel, melyet 1893 augusztusában orgonaszentelő örömünnepen avatott fel a gyülekezet.A külső északi hajófalon látható egy befalazott római sírkő darab.
A tervező mester nem ismert. Fellner Jakab építőmester 1747. októberében vette át a munkálatokat, feladata a sörház befejezése volt. Az épület boltozatait és tetőzetét már ő készítette. Elkészülte után a Sörház a funkciójának megfelelően működött. Az 1904. március 23-ai árverésen a dadi református egyház vette meg iskola és tanítólakás céljára. A nyár folyamán az átépítés megtörtént. Az addig kocsmaként használt teremből tantermet alakítottak ki, az épület utca felőli többi része lakásként állt a tanító rendelkezésére. A költségek csökkentése érdekében a bontási munkálatokban a zsellérség segédkezett, a gazdaközösség az építőanyag hordását vállalta el. Az ünnepélyes avatásra 1904. szeptember 25-én került sor. 1950. augusztus 16-án államosították az épületet. Az idők folyamán többször átalakították, bővítették. 1984-ben felújították. Megújult a homlokzat is, kibontották a tornaterem falain jól kirajzolódott boltíveket. Az épület a falu legszebb épülete lett. 2008 tavaszán, a kártalanítási törvény adta lehetőség révén az épület tulajdonjogát visszakérte a református egyház, azóta ismét református általános iskolaként funkcionál. Az öreg iskola külső felújítása pályázati forrásból 2010-ben valósult meg, így ismét régi pompájában tündökölhet településünk egyik legrégibb épülete. Az iskola belső homlokzatán Tóth B. László festőművész emléktáblája látható, melyet 1987. júniusában avattak fel.
ISTEN DICSŐSÉGÉRE ALAPÍTOTTA PERESZLÉNYI STVÁN VOLT DADI URADALMI BÉRLŐ 1847-BEN. KŐRE VÁLTOZTATTÁK ÉS MEGÚJÍTOTTÁK IFJ BROKES JÓZSEF BÉRLŐ, SZALAY PÁL PLÉBÁNOS 1876-BAN. A kőkereszt telekalakítások miatt egy magánkertbe került, majd ledőlt. 2010-ben az eredeti helyétől nem messze lett újra felállítva, a Bokod-Kisbér elágazás közötti területre. Sajnos az eredeti acél korpuszt 2012-ben ellopták, így ma ezt műanyag helyettesíti. A faluszéli kereszteket a faluból kivezető utak mentén a településen kívül helyezték el, amelyek védték a falut és köszöntötték az érkezőket, illetve a faluból elindulókat. Gonoszűző célzattal Magyarországon már a középkori évszázadokban is állítottak kőkereszteket, elsősorban útkereszteződések mellett. A keresztállítás szokása különösen a 18. századi, barokk időben vált igazán gyakorivá. A jobbágyfelszabadítás után a magyar parasztság anyagi ereje is gyarapodott ahhoz, hogy a kőkeresztek építésének költségeit viszonylag könnyen viselni tudja. A keresztállítás már önmagában is jellegzetes vallásos megnyilatkozás. Szabadtéri keresztjeink nagy részét nem az egyház állítatta, hanem a hívek fizették költségüket. Az egyház csak felszentelte, megáldotta az egyéni buzgóságból állított kereszteket. A keresztek helyei fontos pontok voltak a térképeken. Segítették a tájékozódást a tanyavilágban és szántóföldeken. Gyakran ezekről kapták nevüket az egyes tanyadűlők. A keresztek tisztelete általános volt a magyar nép körében. Az arra járó férfiak megemelték kalapjukat, míg a nők keresztet vetettek.