Urunk mennybemenetele templom
Széchényi György győri püspök a régi templomot 1662-ben lebontatta és kibővítve átépíttette. Az 1683-ban Bécs ellen vonuló török által romba döntött épületet is ő állíttatta helyre.
A kőkorlátos erkéllyel ékes tornyú templom mai formáját 1777-ben nyerte el. Főoltára, mellékoltárai, szószéke és rokokó padjai is ekkor készültek. A „Szent Miklós nevére és az Úr mennybemenetele tiszteletére” szentelt istenháza kettős titulusát tükrözi a főoltár mögötti építmény két meghatározó eleme: fent a névadó püspök aranyozott szobra, alatta az égbe emelkedő Jézust ábrázoló festmény. A monumentális kompozíció része még a kép feletti Zichy-címer, valamint a kétoldalt őrt álló Szent István király és Szent Imre szobor is. Maga az oltár csupa aranyba öltöztetett faragás: így a tabernákulum-ajtó Ábrahám-áldozat domborműve, az angyalok és a hétpecsétes könyvön ülő Bárány. A szószék szintén aranyozott domborművei Jézus megkeresztelését, az apostolok kiválasztását és a hegyi beszéd jelenetét ábrázolják. A 17. századi festett kőkeresztkút fedelén Jézus és keresztelő Szent János kis szobra áll. Az ötrészes barokk orgonát Keresztély Ágost püspök (hazánk első hercegprímása) adományozta. A szentély oldalfalán Mária megkoronázását és a Szentháromságot ábrázoló barokk festmény látható. Az északi fal ablaka alatt a pestis megszűnéséért hálából készült Szent Kajetán-kép függ. Az alkotáson az akkortájt népszerű szent alakja mellett német nyelvű fogadalmi ima és a pontos dátum (1713. december 7.) olvasható. A keresztút stációi feletti táblaképek Jézus emlékezetes étkezéseit idézik: az első a kánai menyegzőt, a második Simon farizeus házában lezajlott vendégséget, a harmadik az utolsó vacsorát, a negyedik kép az emmauszi tanítványok szemét felnyitó kenyértörés pillanatát.
