Szent Márton-templom

A háromhajós templom 1802-ben már állt. Joseph Schmidt 1799-ben festett főoltárképe Szent Mártont ábrázolja, amint köntösét a koldussal megosztja. A szentély falképének két szélén Szent István király és Szent Imre herceg térdepel. Az oltárépítmény hangsúlyos eleme frigyláda két angyalszoborral, valamint a baldachin alatti tabernákulum. Ennek ajtajának a fiát feláldozni készülő Ábrahám domborműve látható).
Az oldalhajók falát két egykori oltárkép ékesíti: balról a Szeplőtelen Szűz (Kriehuber Frigyes 1856-os alkotása), jobbról Szent Villebald (Joseph Schöfft 1841-es munkája). Az utóbbi alatt a csíksomlyói kegyszobor másolata áll. Az elbontott szószék szobrai közül a négy evangélista a templom falára került.
A főhajó mennyezetképe különös alkotás. A festmény Mária mennybevitelét úgy ábrázolja, hogy az elszenderült Szűzanyát angyalsereg emeli az égbe, miközben a figyelmes szemlélő az édesanyja fekvő-alélt teste mögött felismerheti az eseményt tekintetével szeretettel irányító Jézus arcát. A keresztút stációképeit Borbély Károly festette, 2004-ben.