Püspöki palota

A győri püspökök fertőrákosi birtokán már a 14. században megerősített udvarház állt. Mátyás király 1481-től 1486-ig sokszor tartózkodott itt, Dóczy Orbán püspök vendégeként (akit a király Bécs elfoglalása után a megszállt osztrák terület főpásztorává is kinevezett).

A kastéllyá bővített nyári rezidencia 1594-ben – amikor Győr török kézre került – a püspökség központja lett. Az 1683-as török pusztítás után kezdődött a kastély barokk-rokokó formára történő átalakítása. A 18. század közepéig tartó munkát megrendelő Széchényi György, Keresztély Ágost és Zichy Ferenc püspökök címerei a főhomlokzatot díszítik.

Az emeleti ebédlő mennyezetét a „Hit diadalát" megörökítő freskó ékesíti. Több termének falán gipszstukkó díszítések, valamint görög mitológiai és bibliai jeleneteket ábrázoló képek láthatók. A fennmaradt rokokó kályhákat Magner Károly győri mester készítette. Simor János püspök itt rendeztette be hazánk első üvegfestő műhelyét, amely 1867-ig működött.

A kastélykápolna boltozatán allegorikus freskó, oltárképén pedig Mária megkoronázása és a Szentháromság látható. A palota körül és homlokzata előtt valaha díszkert volt, szökőkutakkal. Az épület alatt két hatalmas boltozott pince húzódik. Az egyikből induló, napjainkra beomlott járat (a legendák szerint) a patakon túli erdőbe, vagy egészen Sopronig vezethetett.