Önálló római katolikus plébánia 1881-től működött Bábolnán, az 1989. július 30-ig pedig itt volt a plébános lakása. Napjainkban a Komáromi esperesi kerülethez tartozó bábolnai Nepomuki Szent János plébániát Ácsról látják el. A 2011. évi népszámlálásai adatok alapján a római katolikus egyházhoz 1565 fő, református egyházhoz 361 fő tartozik. Evangélikus vallásúak közül 63 fő került feljegyzésre. Más vallási közösségekhez, felekezethez 13 fő vallotta magát. Rendelkezésünkre álló adatok alapján településünkön 636 fő nem tartozik semmilyen vallási közösséghez, felekezethez. Ezeken kívül 40 fő ateista, illetve 1104-en nem kívánt válaszolni.- Búcsú - május 16. napját követő első vasárnap- Parókia: 2941 Ács, Gyár u. 21.- A templom csak a szent misék ideje alatt, illetve külön igény szerint van nyitva. A templom megtekintése előre egyeztetett időpontban lehetséges: Gergely Lajosné +36/20/512-3560- Gyűjtemény (festmények a templomban): FŐOLTÁR: Nepomuki Szent János; MELLÉKOLTÁR: Szent Erzsébet; sekrestye ajtó mellett: Szűz Mária kis Jézussal ikon; oldalfalakon: Szent Ferenc, Szent Jeromosról készült festmények- Szakirodalom: László Csaba kutató, 2015. - Építéstörténeti dokumentáció, értékleltár- Szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású, É-i homlokzati tornyos templom, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a hajó K-i oldalához kapcsolódó sekrestyével. Keresztboltozatokkal fedett hajó, fiókos dongaboltozatú szentély, a hajó bejárati oldalán falazott karzat. Berendezés: főoltár és mellékoltár: 18. század első fele; padok: 18. század közepe. Középkori templom helyén építtette Szluha Ferenc érsekújvári kapitány a 18. század elején. 1760-ban felújították.A település központjában álló épület a homlokzat síkjában emelkedő középtoronnyal, a nyolcszög három oldalával záródó, a hajónál valamivel keskenyebb és alacsonyabb szentéllyel, a DK-i hajófalhoz kapcsolódó, négyzetes sekrestyével. A hajó és a sekrestye konty-, a szentély sátortetőjét cserép, a torony törtvonalú sisakját fémlemez fedi. Előtte barokk Nepomuki Szent János-szobor áll.Az épületen lábazat és egyrészes főpárkány fut körbe. A lábazat fölött a főhomlokzaton és a DK-i hajóhomlokzaton lábazati párkány. A főhomlokzatot és a hajófalakat kettősfejezetű kettős pilaszterek, a szentélyfalakat kettősfejezetű szimpla pilaszterek szegélyezik, a hajófalakat ugyanilyenek tagolják. A kettős fejezetek második fejezete a főpárkány golyvázódása a pilaszterek felett.A főhomlokzat középtengelyében nyílik a talpköves-füles, tagolt szalagkeretes kapu. Egyenes záradéka fölött két kis konzolszerűség tartja a szegmentíves, tagolt szemöldökpárkányt, melynek záradékáról kis kőkereszt emelkedik. Fölötte a karzatablak: törtívű záródással, szalagkerettel. A főpárkány fölött háromszögű orommezők között a torony alsó szintje; fekvő téglalap alakú kiemelkedő tükör tagolja. Az orommezőkben körablakok, szalagkerettel, négy zárókővel.A torony két szintjét egyrészes osztópárkány választja el. Fölötte lábazat, melyről a széleken pilaszterek emelkednek, rajtuk egyrésze órapárkány, minden oldalon órával. A toronyablakok félköríves záródásúak, szalagkerettel, zárókővel, vállkővel, könyöklőpárkánnyal.A hajó- és szentélyablakok megegyeznek a karzatablakkal. A szentély zárófalán körablak.A sekrestyeajtó egyenes záródású, kereteletlen.
A 30-as évek közepén épült. Építését 1933-ban kezdték és 1935-ben be is fejezték. Építése a bábolnai birtok és a bábolnai ménes akkor itt dolgozó vezetõinek és szakembereinek a munkáját dicséri, ugyanis az egész templom tervezése és kivitelezése helyi munka volt. Bábolnán a település létrejötte óta egészen 1935-ig csak egy - a római katolikus - templom létezett. Viszont az itt dolgozó családok és szolgálatot teljesítõ katonák nemcsak katolikusok, hanem más, elsõsorban református vallásúak is voltak. Református vagy evangélikus istentisztelet csak a szomszédos községekben volt, így ha idejük engedte, odajártak templomba. Nem csoda, hogy felmerült az igény egy bábolnai protestáns templom létrehozására is. Ez az igény különösen akkor erõsödött fel és vált hathatóssá, amikor egy új református vallású ménesparancsnok, Pettkó-Szandtner Tibor került a bábolnai ménes élére. Pettkó-Szandtner Tiborról tudni kell, hogy 1932. és 1942. között volt a bábolnai ménes parancsnoka. Mint fiatal, agilis ember, nemcsak a ménest fejlesztette, hanem két maradandó létesítménnyel településünket is gazdagította. Az õ kezdeményezésére, majd következetes kemény munkája eredményeként épült fel a mostani református templom, majd nem sokkal késõbb a ménesudvar fõbejáratánál felépíttette a ,,Bábolnai Hõsök Kapuját’’. Csak megjegyezem, hogy a ,,Hôsök Kapujának avatási ünnepélyén - amely egyébként nagyon színpompás volt, a bábolnai lovaszenekar közremûködésével - részt vett Habsburg József királyi fõherceg is. Visszatértre a református templom építésére, elmondhatjuk, hogy helyének kiválasztása az akkori vezetés jó ízlését dicséri. Ugyanis az évszázados parkot -melyben Széchenyi István, Tessedik Sámuel és Erdei Ferenc szobra található -egyik oldalról a katolikus templom lezárta, most a másik oldalát a református templom zárja le. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy az õsi park a két templomot és a hozzájuk tartozó hívõket nemcsak elválasztja, de össze is köti. A templom mûködtetése az elsõ idõktõl a szomszéd községek – elsõsorban Bana - református papjai által történt. Késõbb Bábolna is önálló egyházközség lett, önálló református pappal. Az elsõ és egyben az utolsó bábolnai református papot úgy hívták, hogy, Hódi Pál. A háború és az azt követõ átmeneti idõszak ezt a templomot is megviselte. Alaposan megrongálódott, néhány bútorát is elvitték. A konszolidáció után megtörtént a helyreállítás és a templom ismét mûködik. Önálló református papja ugyan nincs, de az istentiszteletek rendszeresek. A közelmúltban elõkelõ vendég járt ebben a kis templomban. Ez a vendég nem volt más, mint a Bábolnára látogató Tõkés László nagyváradi református püspök.-Parókia címe: 2944 Bana, Jókai M. u. 29.-Istentisztelet minden vasárnap 11.00 órakor-Harangozó és helytörténeti gyűjtemény gondnoka: Böröcz Ferenc (20/986-4781); gondnok: Farkas Károlyné (70/236-3806; 34/368-615)-Kulcsok: Farkas Károlyné Erzsi néni, Böröcz Feri bácsi-lelkész: Simon Norbert 30/3363734
Mind történeti,mind mûvészettörténeti, mind régészeti szempontból értékes helyet foglal el a magyar emlékanyagban. Legrégebbi része a torony a 13. sz. közepérõl származik. Építtetõje valószínûleg Bajóti Simon volt. Eredetileg a bajóti vár lakótornyának épülhetett. A vár épületeinek maradványai a templom D-i részén ma is láthatók. Az elpusztult várfalak alapjait a templomtól 100 m-re találták meg. A várban, valószínûleg a mai szentély helyén állt egy kisebb templom, ezt a Boldogságos Szûz Mária tiszteletére szentelték. A szentély É-i oldalán, a földfelszínen még látszanak az alapjai.1332-37-ben Kelemen és András nevû papokat említi a pápai tizedjegyzék. Az 1570. évi török összeírás említi az elpusztult falu még álló templomát. 1647-ben Péter, 1674-ben János nevû licenciátus mûködik Bajóton. Az 1701-es canonica visitatio-ban említik meg elõször a templom jelenlegi védõszentjeit: Szt. Simon és Júda apostolokat. 1899. szept. 6-án tûzvész pusztította el a tornyot és a tetõzet nagy részét, amit Vaszary Kolos hercegprímás építtetett újjá. 1945-ben a nyilas tüzérség orosz megfigyelõket vett észre a toronyban. Tankokra erõsített páncéltörõ ágyúkból 32 lövést adtak le, ezek nyomait még ma is õrzi a harangot tartó acél vázszerkezet. Ekkor a délnyugati sarok nagydarabban leomlott, az egész épület végzetesen összerázkódott. A légnyomás a szentély 3 nagy, és 140 kisebb részre osztott ablakát összetörte.Az építményt 1946 májusára sikerült kijavítani, a teljes külsõ renoválásra csak 1960-ban került sor.A berendezések:Templomunkat három, kézzel faragott fa oltár díszíti. Ezeket Krause József selmecbányai oltárkészítõ mester faragta. A Mária oltárt 1904. február 18.-án állították. Még ebben az évben elkészült a Szt. Simon és Júda apostolokat ábrázoló fõoltár és a Jézus szíve oltár is.1982 márciusában Szántó Piroska festõmûvész a 15 keresztúti képet festette meg a templomnak, hálából. Ez a Bajóti Golgota különleges, hiszen bajóti tájakon, bajóti emberek között láthatjuk Jézus szenvedéstörténetét. A 2001. évi templombúcsún pedig már a Paulus Frigyes orgonaépítõ mester által újjáépített orgona hangja töltötte be a templomot. A teljes felújítás a bajóti hívek nagylelkû adományaiból, áldozatos munkájával és az Esztergom-Budapesti egyházmegye nagymértékű támogatásából történt. 2010 tavaszán a hívek adományaiból felújításra került a templomi padok padozata és térdeplői. 2013 nyarán az orgonának volt nagy karbantartása, tisztítás, felhangolás. Paulus Frigyes végezte ezt a munkát is, a hívek adományából. Ősszel pedig egy pályázat segítségével kicserélődtek a plébánia ablakai, a hőszigetelés és az energia takarékosság jegyében. A 1,5 milliós munkát Mundi Tamás, mogyorósbányai asztalos mester végezte. Szent Simon Júda templom, Római katolikus, tel.: 06 33 455 357 www.bajotiplebania.hu
Péliföldszentkereszt országosan ismert búcsújáróhely. Bár története csak mintegy három évszázadra tehető vissza, mégis Komárom-Esztergom megye egyik leglátogatottabb kegyhelye, ősi zarándokhely, mely a 633 méter magas Gerecse nyúlványa és a 374 m magas Öregkő hegy lábánál fekszik. Zarándokhelyi jellegéről a Visitatio Canonica azt írja, hogy 1730. május 30-án egy sántán született gyermek itt csodálatosan meggyógyult. Péliföldszentkereszt Bajót községtől 4 km-re fekszik. Megközelítése: a 10-es úton haladva Dorog-Tokod-Péliföldszentkereszt, vagy Nyergesújfalu-Bajót-Péliföldszentkereszt. Először Pél - Pély néven 1265-ben és 1291-ben említik az okiratok. 1338 óta a terület az esztergomi érsekség pusztája. Középkori templomának romjai 1700 elején még álltak a mai templom helyén. Barkóczy Ferenc hercegprímás kolostort építtet a nazarénusoknak, akik 1763 - 70 között működnek itt. Utánuk a pálos rend letelepedését kísérelték meg a prímások először 1866-67, majd 1903-1906 között. 1913 novemberétől a kegyhelyet Don Bosco Szalézi Társasága veszi át. Az Olaszországban 1901-1913 között működő a Szt. Istvánról nevezett Magyar Szalézi Intézet mintegy 40 alsógimnazista növendéke szalézi tanáraikkal, nevelőikkel együtt a felső-olaszországi Cavaglia városából 1913 novemberében átköltözött Szentkereszt földszintes kolostorépületébe . 1925-ben a kolostor nyugati frontján emeletet húztak. A belső udvar (quadrum) egy részéből étkező és színjátszó termet alakítottak ki. 1925-től a szalézi rend körülbelül 40 teológusának anyaháza lesz. A kolostortól északra 1932 körül manzárdos főiskolát építettek (Don Bosco Ház). 1943-ban elkészült az egyemeletes, tágas zarándokház is a kolostortól nyugatra (Ifjúsági Ház). 1950-ben a szalézi rendet is feloszlatták, az épületeket államosították. Vájárképző iskola és internátus működött itt 1950-1981 között, majd az emeletes zarándokház fogház lett, gondozottjai a szénbányában dolgoztak. A manzárdos teológiaépület a helyi TSZ vadászháza lett. 1992-ben a szalézi rend visszakapta az elkobzott rendházat és a hozzá tartozó létesítményeket.
Kötelezően szerepeltetni kell: Elnevezés, felekezet, nyitvatartás, elérhetőség, a szakrális látnivaló elhelyezkedése a településen A Bársonyosi Római Katolikus Templomot 1736-ban építették sövénytemplomkén, majd 1846-ban átépítették téglaboltozatra.A tornyot 1863-ban építették hozzá .A templom neo-gótikus stílusban épült,figyelemre méltó az oltárkép, melyet Erlinger festett 1848-ban,Pozsonyban. A templom orgonáját 1780 körül ismeretlen mester építette, a harangot 1778-ban öntötték. A templom minden vasárnap 9,30-10,30 óra között az ünnepi szentmise keretében látogatható.
A Gyõri egyházmegyétõl 1993-ban csatolták egyházmegyénkhez.Dad filiája 1870-ig, ekkor önállósult. Temploma 1779-ben épült.Anyakönyvek: 1870-tõl Historia Domus: – Plébánosok és adminisztrátorok: Frank József 1870-, Lõrincz Antal 1871–, Ruschek Antal 1874–, Tóth Balázs 1874–, Hérics Márton 1884–, Fürszt Mihály 1887–, Resszer Mihály 1898–, Horváth Imre 1905–, Pajter István 1909–, Molnár József 1927–, Radics Ernõ 1928–, Keszler Antal 1931–, Póda János 1939–, Horváth József 1940–, Szalai Ferenc 1955–, Orowitsch Ferenc 1956–, Jakab Béla 1968–, Kovács Elemér 1969–, Hegedûs András 1970–, Füredi József 1979–, Kristofory Valter 1993–, Pusztavám látja el 1996–.A gyõri egyházmegyétõl 1993-ban került egyházmegyénkhez. Azóta adminisztrátor: Kristofory Valter 1993–, Pusztavám látja el 1996–, Mór látja el 2007– Címe: 2855 Bokod Fő u. 2 Miserend: Szerda: 17,30 ; vasárnap 8,00 Tel:0634490165
Bokodi Evangéliku Templom: GyülekezetünkEgyházközségünk történetében megbízható nyomok 1624-ig vezethetők vissza. A reformáció hatására a lakosság többségét kitevő evangélikusok alkottak már ekkor gyülekezetet Bokodon.Az ezt követő félévszázadot meghaladó viszonylagos nyugalom után a falu elpusztult, több évre pusztává lett a török háborúk következtében. A veszély elmúltával visszaszállingózó régi lakossággal újratelepülők is jöttek Hont és Nyitra megyéből tótok és kisebb részben németek is, akik idővel elmagyarosodtak. Az 1689. június 3-án datálódott "faluszálló levél" amit Szécsény György esztergomi érsek adott ki, védelmet adott a lakosságnak létfeltételeinek megteremtéséhez, vallásgyakorlásához is. A lakosság pótlására további telepítések történtek; 1718-ban németek Moson megyéből és Bajorország-Vorallbergből, 1751-ben Pozsony megyéből tótok települtek a faluba. Vallásukat tekintve vélhetően többségében evangélikusok voltak, bár az 1718-tól Eszterházy birtokba került faluban nehezebbé vált a protestánsok vallásgyakorlása. Eszterházy József 1746-ban átmenetileg az evangélikus templomot is elfoglalta.Gyülekezeti hitélet nem szakadt meg. A lelkész és a tanító folyamatosan jelenlévő szolgálattevő az egyházközségben. Balogh Ádám püspöktől 1758-ban három nyelven értő lelkészt kértek a bokodiak. A német nyelvű istentisztelet 1804-ben, a tót nyelvű pedig 1859-ben szünt meg. A századforduló utáni időkben Nőegylet, Férfikar és Ifjúsági Egyesület is működött a gyülekezetben. A második világháború után előbb lassan később gyorsabban csökkent a gyülekezeti tagok száma. A jelenlegi létszám 300 fő körül van. TemplomunkA feljegyzések szerint az 1600-as években a jelenlegivel azonos helyen állt egy "sövényből karókra épített templom", amely előtt harangláb állt. Az új templom tervrajzát Fellner Jakab készítette 1776-ban. A templomot 1781-ben, a tornyot 1791-ben építették. A toronyórát 1807-ben készítették. A tetőn lévő zsindelyt 1812-ben cserépre cserélték. A tornyot 1822-ben rézborítással fedték újra. A háborús károk miatt használaton kívüli órát 1993-ban elektromos vezérlésű óraszerkezetre cseréltük. A templom legutóbbi jelentős felújítása a templomtető rekonstrukciója (1998.), a belső villamoshálózat cseréje (2000.) volt. Evangélikus népiskolaAz iskola az egyházi működéssel együtt már 1624-től létezett. Újabb iskola 1807-ben épült két tanteremmel, vályogfallal. Ismételt építésre 1910-ben került sor. Az államosítás után az evangélikus iskola lett a falu oktatási intézménye, ezt bővítették, illetve építették újjá. ParókiánkLelkészlakot 1790-ben, 1875-ben, majd 1976-ban épített a gyülekezet. Teljes körű külső-belső felújításon 2004-ben esett át az épület. Mai formájában a hőszigetelt, korszerűen közművesített létesítmény lelkészlakást, gyülekezeti termet, lelkészi hivatalt foglal magába. TEL: 0634490470
A közel 500 m2 külső alapterű császári Szent Péter és Szent Pál apostoloknak felszentelt templom a település főutcáján, a Kossuth u. 107. az alatt található. A 36 méter magas épület uralja a település igényesen kialakított, szökőkúttal, parkkal, szoborral bíró faluközpontját.A közelmúltban felújított épület már 50 éve műemlék. A 250 éves épület Fellner Jakab tervei alapján épült .A teljes templombelső, a mennyezeti freskók, és az oltárképek, Stephan Dorffmeister művész munkája. (2009-ben az oltárképeket elrabolták, a nyomozók 5 éves kitartó munkával elfogták a bűnözőket, a festmények megkerültek, restaurálás után eredeti szépségükben pompáznak újra a helyükön)Figyelemre méltó az 1793-ban Johann Georg Mess mester által készített áldozórács, valamint a korabeli templomból származó egy fatömbből kifaragott feltámadási gyertyatartó.Különleges ékesség a bárka alakú szószék, mely Európában is ritka kincs. http://www.kemertektar.hu/hu/ertekek/szent-peter-es-pal-romai-katolikus-templom Nyitva tartás: előzetes egyeztetés szerint - elérhetőség: Író Sándor plébános:06/20-4200447
A parkosított kert közepén, az utcavonaltól beljebb szabadon álló templom klasszicizáló, késő barokk stílusú építmény, egyenes záródású ablakokkal. A templom egyhajós, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetővel.A Kisfaludy S. u. 31. sz. alatt található.Berendezése, amely copf elemeket tartalmaz: karzat, padok, Mózes-székek, szószék, vörös márvány úrasztala és keresztelőkút.A templombelső meghatározó színe a fehér és az arany, amely mind a szószék, mind a padok, mind pedig a Mózes szék és a 3 oldali fakarzat színezésében visszatér, egységessé téve így a teljes belső berendezést.A jelenlegi templom fundamentumát Fellner Jakab tatai kőmíves mester tette le 1748. május 15-én, a tetőzetet, a kart, és az egyéb famunkákat Traner Lénárt készítette. A sok átalakítást, bővítést követően a templom a mai formáját 1798-ban nyerte el.Templomunk szerény ékessége az orgona, amely Szalai Gyula orgona építő munkáját dicséri, amely természetesen az évek folyamán felújításra került, és a két manuálos hangszert elektromos orgonává alakították.A templomban helyet kapott Pálóczi Horváth Ádám költő és népdalgyűjtő emléktáblája is, aki 1760-82-ig élt a császári gyülekezetben Pálóczi Horváth György császári lelkész gyermekeként.Ugyancsak emléktábla hirdeti, hogy a gályarabságban meghalt Szilvási István a gyülekezet hitvalló-mártír prédikátora volt.Nyitva tartás: előzetes egyeztetés szerint. Elérhetőség: Juhász Róbert lelkipásztor 06/30-6803015
A katolikus templom előtt álló keresztet a mellette sietve elhaladó csupán egy útszéli keresztnek véli. Pedig ez egy sírkő, annak a György Imre plébánosnak a sírköve, aki a mögötte lévő templomot befejezte és „berendezte”. Magas rangú kapcsolatai révén sikerült megnyernie Stephan Dorffmeistert, az akkor már neves művészt a templombelső kifestésére. Nagy tekintélyre tett szert, a hívek, a gróf és a környéken élők körében. Tiszteletből a templom elé (egyes feljegyzések szerint, a korábbi templom szentélyébe) temették. A süttői vagy tardosi vörös mészkőből (a környéken vörös márványnak nevezik remek faraghatósága és csiszolhatósága miatt) készült kereszt készítőjét nem ismerjük (feltehetően egy süttői kőfaragómester). Gazdag szimbólumokkal megkomponált mestermű. A hasáb alakú előoldalán a kiemelkedő tükörben, György Imre fohászát olvashatjuk. Ó IESUS! Fáradván engem kerestel: Kint halált ertemszenvedtel: Ennyi munkádra tekentsel! Nagy Asszonyom édes Anyám: SZENT FIADNÁL légy Pátronám: Igy lesz boldog minden orám. Nálatok nyugodgyék lelkem: Mégh Hozzátok föl vitetem. Amen. Felette, az ívesen kialakított lunettában a koponya mondanivalója, „Voltam mik vagytok, lesztek mi vagyok!” A szikla előtt a fejét oldalra hajtó, kezét melléhez szorító, felfelé tekintő Mária a könyörületesség megformálója. Őrködik az örök nyugalomra tért pora felett, tekintete szinte felvezet a keresztre feszítetthez, s a feltámadotthoz. A sziklából kiemelkedő kereszten lévő fémkorpusz a felette lévő INRI felirattal együtt, a XX. század elején készült, a megrongálódott helyett. A kereszt hátuljának vésete: György Imre bűnösnek Itt fekszik a teste Mond kérlek Istennél Nyugodjon a lelke. Elérhetőség: Császár, Kossuth u. 107. http://www.kemertektar.hu/hu/ertekek/kokereszt-299
A gótikus templom az 1300-as években épült, majd barokk stílusba átépítették 1779-ben és 1801-ben. A gótikus eredetű templomot Kont Miklós nádor építettette az évtizedekkel korábban alapított pálos kolostorhoz. A templom szerkezetében építészeti érdekességet jelentenek a belső támfalak, a hajó fülkesoros megoldása. Mai formájában barokk. Értékei közé tartozik a szentély északi oldalfalában bizonyos Szentléleki Akácius Miklós reneszánsz sírköve 1516-ból, keresztelőkútja 1801-ből. Az elkészült templomot Demeter Ervin veszprémi püspök szentelte fel 1390-ben. 1543-ban a törökök teljesen elpusztították csatka házait, csupán a templomot hagyták épségben. Főoltárképe Schmidt József győri festőtől való. Szent István szobrának talpazata egy gótikus oszlopfő. Orgonáját Franz Josef Swoboda építette 1903-ban.Elérhetőség: Holubák Attila 2887 Ácsteszér, Kossuth L. u. 47/a. holubaka@hotmail.com , Tel: 06/20/8234249
ISTEN DICSŐSÉGÉRE ALAPÍTOTTA PERESZLÉNYI STVÁN VOLT DADI URADALMI BÉRLŐ 1847-BEN. KŐRE VÁLTOZTATTÁK ÉS MEGÚJÍTOTTÁK IFJ BROKES JÓZSEF BÉRLŐ, SZALAY PÁL PLÉBÁNOS 1876-BAN. A kőkereszt telekalakítások miatt egy magánkertbe került, majd ledőlt. 2010-ben az eredeti helyétől nem messze lett újra felállítva, a Bokod-Kisbér elágazás közötti területre. Sajnos az eredeti acél korpuszt 2012-ben ellopták, így ma ezt műanyag helyettesíti. A faluszéli kereszteket a faluból kivezető utak mentén a településen kívül helyezték el, amelyek védték a falut és köszöntötték az érkezőket, illetve a faluból elindulókat. Gonoszűző célzattal Magyarországon már a középkori évszázadokban is állítottak kőkereszteket, elsősorban útkereszteződések mellett. A keresztállítás szokása különösen a 18. századi, barokk időben vált igazán gyakorivá. A jobbágyfelszabadítás után a magyar parasztság anyagi ereje is gyarapodott ahhoz, hogy a kőkeresztek építésének költségeit viszonylag könnyen viselni tudja. A keresztállítás már önmagában is jellegzetes vallásos megnyilatkozás. Szabadtéri keresztjeink nagy részét nem az egyház állítatta, hanem a hívek fizették költségüket. Az egyház csak felszentelte, megáldotta az egyéni buzgóságból állított kereszteket. A keresztek helyei fontos pontok voltak a térképeken. Segítették a tájékozódást a tanyavilágban és szántóföldeken. Gyakran ezekről kapták nevüket az egyes tanyadűlők. A keresztek tisztelete általános volt a magyar nép körében. Az arra járó férfiak megemelték kalapjukat, míg a nők keresztet vetettek.
A tervező mester nem ismert. Fellner Jakab építőmester 1747. októberében vette át a munkálatokat, feladata a sörház befejezése volt. Az épület boltozatait és tetőzetét már ő készítette. Elkészülte után a Sörház a funkciójának megfelelően működött. Az 1904. március 23-ai árverésen a dadi református egyház vette meg iskola és tanítólakás céljára. A nyár folyamán az átépítés megtörtént. Az addig kocsmaként használt teremből tantermet alakítottak ki, az épület utca felőli többi része lakásként állt a tanító rendelkezésére. A költségek csökkentése érdekében a bontási munkálatokban a zsellérség segédkezett, a gazdaközösség az építőanyag hordását vállalta el. Az ünnepélyes avatásra 1904. szeptember 25-én került sor. 1950. augusztus 16-án államosították az épületet. Az idők folyamán többször átalakították, bővítették. 1984-ben felújították. Megújult a homlokzat is, kibontották a tornaterem falain jól kirajzolódott boltíveket. Az épület a falu legszebb épülete lett. 2008 tavaszán, a kártalanítási törvény adta lehetőség révén az épület tulajdonjogát visszakérte a református egyház, azóta ismét református általános iskolaként funkcionál. Az öreg iskola külső felújítása pályázati forrásból 2010-ben valósult meg, így ismét régi pompájában tündökölhet településünk egyik legrégibb épülete. Az iskola belső homlokzatán Tóth B. László festőművész emléktáblája látható, melyet 1987. júniusában avattak fel.
Dad településen a reformátusság története a 17.sz. közepén kezdődött, amikor a török pusztítások miatt lakatlanná vált faluba gróf Csáky László, gesztesi várúr református jobbágyokat telepített.Dad 1693-ban gróf Eszterházy Ferenc tulajdonába került, aki a hiányzó népességet katolikus jobbágyokkal pótolta. A Bécsből kiinduló rekatolizációs folyamat hatására gróf Eszterházy József országbíró 1747. november 7-én kelt oklevelében a templomot a katolikus gyülekezet birtokába jutatta, reformátusok számára pedig templom építéshez szükséges telket, és a munkálatokhoz építőanyagot biztosított. Az építkezést szigorú feltételekhez kötötte: csak 30 méterre az utcafronttól beljebb épülhetett, valamint nem lehetett nagyobb a réginél.Az 1748-as templomépületet kőből emelték és fazsindellyel fedték, egyszerű épület volt ((17.01m x 7.56m). A megépített „Isten házát" 1748-ban vették birtokba.Az első átalakítás lehetőségét II. József Türelmi Rendelete hozta, ami megfelelő anyagi feltételek esetén engedélyezi a templomépítést és a paptartást. Ekkor épült a torony és ehhez kapcsolódóan egy új bejárat is, valamint megnövelték a belmagasságot és az alapterületét is. Fennmaradt az egykori toronytető csúcsán álló fémzászló, amelyen a rozsdásodás ellenére is jól látható a dátum: 1786. Az eklézsia komoly beruházásai közé tartozott a három harang megvásárlása. A legnagyobb harangot az eklézsia csináltatta Győrben, és a következő öntött írás található rajta: "A Dadi Helvét Confession Lévő Ekklézsia tsináltatta tulajdon költségével. 1786." A középsőn szintén öntött betűkkel ez szerepel: "Amnia ad majorem Dei Gloriam. 1708. "ezen kívül van még rajta egy feszület, mely felett az : I.N.R.I.felirat áll.A legkisebb harangon metszett írás található: „Csonka Mihály, Baranya Mihály és Pál tsináltatták a magok költségükkel 1786."A szószék és karzat a 18. század végén készült, a keresztelőmedence 1888-ban. 1892-ben Széki Aladár került a dadi református gyülekezet élére, akinek az írányítása alatt 1893-ban a templom harmadízben is lényeges újításon esett át. aránytalanul alacsony falait 116 cm-rel magasabbra emelték. Ekkor a templom stukaterjét (nádazott gipszes mennyezeti vakolat) és tetőzetét, mely már leomlással fenyegetett kicserélték. A régi, alacsony ablakokat boltíves, díszes ablakokra cserélték. A szószéket és a karzatot újraaranyozták, és az eddig festetlen ülőhelyeket lefestették. Apadlózatot új téglákkal rakták le. A bejárat megkopott vörös márványkövétmárványküszöbökre cserélték. A fazsindely tetőzetet tatai hornyokcserépre cserélték, a tornyot pedig horgonylemezzel borították.A megújított templom karzatán orgonát (Angster József munkája) állítottak fel, melyet 1893 augusztusában orgonaszentelő örömünnepen avatott fel a gyülekezet.A külső északi hajófalon látható egy befalazott római sírkő darab.
Dadon az első templom már 1333-ban állt. 1643-ban a teljesen elnéptelenedett faluba gróf Csáky László, a gesztesi vár ura református jobbágyokat hozott, és a használaton kívüli templomot a református hívek vették birtokba. A faluban 1718-ban nagy tűzvész pusztított. A tűz során az épületek, a templom, valamint a község jegyzőkönyvei és irományai is elpusztultak. A templomot 1735-re sikerült helyre hozni. A viszontagságok után a falu új földesura, gróf Eszterházy József 1747-48-ban katolikusokat telepített Dad faluba és az akkor érvényes "cuius regio, eius religio" (akié a föld, azé a vallás) elv alapján a reformátusok által használt templomot átadta a katolikus híveknek. 1771-ben a katolikus templom állaga annyira megromlott, hogy az összeomlás fenyegette. A mai, késő barokk stílusú templom az Eszterházy grófok híres építőmesterének, Fellner Jakabnak a nevéhez főződik, aki a településen több épületet is tervezet és építet. A katolikus templomot 1779-ben kezdték építeni, de csak a művész halála után, 1784-ben fejezték be. A templomot Szent István királyunk tiszteletére szentelték. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, tornyos templom, DK-i oldalához épült sekrestyével. Hajóját mindkét oldalon kő támpillérek támasztják. Hegyes gúlasisakkal fedett tornya a homlokzat előtt áll, melyet copf vázák díszítenek. Copf főoltárának képe: Szent István felajánlja Magyarországot Máriának, a háttérben Pannonhalma képe látható. Említésre méltóak 18. századi barokk padjai és 1780 körül készült copf stílusú szószéke. Orgonája 1908-ban készült (Rieger Orgonagyár). Fellner Jakab vezetésével és tervei szerint, 1764-ben épült a római katolikus plébániaház (barokk), boltozott szobákkal. Bővebben: www.dad.hu/sacra-velo
A török kor után betelepített németek már 1701-ben templomot készültek emelni Szent József tiszteletére. Az első fatornyos templom 1735-ben készült el. A mai barokk stílusú templom 1767-1775 között épült fel. Révay Antal püspök szentelte fel. 1967-68-ban seccoit Bardon Alfréd modern freskóra festette át. A templom különleges művészeti értékét képezi Haranghy Jenőnek az üvegablakai. A jeles művész Gáthy Zoltánnak, a város főépítészének ajánlására, Schmidt Sándor bányaigazgatónak a megbízásából hat üvegablakot tervez meg, amelyet ma is megcsodálhatunk. Jeles plébánosa volt Dorognak Grundl Ignác, aki egyházi feladatai mellett beírta nevét a botanika egyetemes történetébe is. Nevét születésének 200. évfordulóján felavatott emléktábla hirdeti a plébánia falán. A plébánia történetének része, hogy 1975-77 között káplán volt Dorogon dr. Erdő Péter, aki később bíboros, a Magyar Katolikus Egyház érseke lett. 2003-ban Dorog díszpolgárává választották. A Szent József templom előtti kereszt ismeretlen alkotó műve, mely 1824-ből származik. Vegyes technikával kőből és fémből készült az egyház megbízásából. A templom melletti kereszt vegyes technikával készült (márvány, fém), amely szintén ismeretlen alkotó műve. Állíttatta özv. Holdampf Albertné Halász Alojzia, a kisdedóvó alapítványtevője. Az 1701-es visitatio canonica számolt be arról, hogy a 120 hívőből álló plébánia közadakozásból templomot emel Dorogon Szent József tiszteletére. 1735-ben elkészült az első templom, egy fatornyos épület, melyet hamar kinőtt a község. A mai templom építését 1767-ben kezdték meg. 1775-re lett kész, és Révay Antal püspök szentelte fel. A huszadik század második felében többször is felújították. 1967-ben és '68-ban eredeti seccoit modern freskókra cserélték, majd 1976-ban és 1990-ben külsőleg renoválták. A hajó külső falán 1889-ből származó kőkereszt látható.
Az 1926-ban Jávorka Mihály bányagondnok és a bányatársaság tervező-osztálya felügyeletével elkészült Mária-barlang több funkciót lát el: támfal, lépcső és kegyhely egyben. A Mária téri építmény az 1305-ös helyrajzi számú telken található. Gáthy Zoltánt névtelenül is irányítója volt a Mária-barlangnak is helyet adó, de vízelvezetési célokból tervezett és megépített támfalnak. Építtetője Dorog község volt, kivitelező Szente József. A falban elhelyezkedő névadó kegyhelyet Morva Izidor főjegyző állítatta. 1926-ban szentelték fel, végleges alakját 1928-ban nyerte el. 2006-ban a támfalat és a lépcsőt az eredeti állapotnak megfelelően állították helyre. A fal elé parkolót és ahhoz kapcsolódó úthálózatot építettek. Beton és kő szerkezetű építmény, mely főként támfal, másodlagosan gyalogos közlekedési lépcső szerepet tölt be. Az építmény külső megjelenését a ciklop mészkő burkolat és a műkő balusztrádos lépcső korlát határozza meg. A hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, szempontból jelentős alkotás. Az építmény felújítása során a modernizáción túl a legfőbb szempont, hogy minden eredeti formájában és anyaghasználatában, szépségében újuljon meg. A dorogi Mária-barlang a Villa utcáról (ma Ady Endre utca) érkező vízlefolyásokat felfogni hivatott, 1925-ben épült támfal, 1926 óta kegyhely. Morva Izidor főjegyző a családját elkerülő szerencsétlenség (merénylet) emlékére barlangot építtetett a falban, melyet1926-ban szenteltek fel. Végleges formáját az új kúttal és vízvezetékrendszerrel 1928-ban nyerte el. Építésének 80. évfordulóján,2006-ban került sor a teljes felújítására. Morva Izidor márványtábláján az alábbi szöveg olvasható: „ A Szűz Anya megoltalmazott 1926. augusztus 7-én 3 órakor
A bányászat 200 éves évfordulójára 1981-ben állítatta a DSZV az úgynevezett Aknatornyot a Kálvária domb tetején. A bányászjelkép stilizált kivilágítható vasszerkezetből készült. A Kálvária dombon 1928-ban állította fel a községi elöljáróság a kálvária stáció képeit, amelyeket 1996-ban a dorogi önkormányzat újított fel a dorogi községekkel karöltve. A stációk eredetileg a müncheni terrakotta műhely, felújításakor Árvai Ferenc szobrász és Végh Éva festő alkotásai, melyek vegyes technikával készültek (mészkő, tűzzománc).
Dombon, szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású, É-i homlokzati tornyos templom, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a szentély K-i oldalához csatlakozó sekrestyével. Csehsüveg boltozatú hajó, fiókos dongaboltozatú és félkupolával fedett szentély. A hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: jellemzően 1770-es évek. Épült barokk stílusban épült 1754 és 1757 között Johann Baptist Martinelli tervei szerint.A főút melletti magas dombon szabadon álló, téglány alaprajzú, egyhajós, Nepomuki Szt. Jánosnak szentelt templom, a nyolcszög három oldalával záródó, délre néző szentéllyel. A sárgára festett épület alján szürkére festett lábazat fut körbe, tagozatai fehérek. A templomot palázott nyeregtető fedi.Északi homlokzata függőlegesen egy középrizalittal, valamint a sarkokon, illetve a rizalit mellett álló, fejezet nélküli pilaszterekkel tagolt, melyeket felül falsáv köt össze, mintegy tükröt képezve. A jobb és bal oldali homlokzatszakasz tükrében egy-egy emléktábla látható. A homlokzat alsó részének közepén, kis kiülésű, csak lábazattal rendelkező pilaszterek által közrefogott középrizalitban, vörösmészkő kőkeretben, törtívű záradékú, kétszárnyú bejárati ajtó látható. Felette erőteljes kiülésű, szintén törtívű párkány figyelhető meg.Fölötte, barokk törtívű kőkeretben, egy nagyméretű, vasráccsal ellátott ablak helyezkedik el.A homlokzatot erős kiülésű főpárkány zárja. Fölötte a homlokzat síkjában torony emelkedik, melyet volutás díszítésű, törtívű párkány kapcsol a hajóhoz, sarkain egy-egy kővázával. A torony egyszerű, falsávos keretezésű, alsó részén íves záródású ablakkal, feljebb állótéglány alakú, egyenes záródású ablakkal. A tornyot sátortető fedi, tetején kereszt.A nyugati homlokzaton, a hajón egy állótéglány alakú, törtíves záróköves szemöldökkel ellátott, vasrácsos ablak látható, csakúgy mint a szentély nyugati homlokzatán.Az északkeleti oldalon, a szentély és a hajó találkozásánál sekrestye csatlakozik az épülethez. Keleti falán egy vörösmészkő könyöklővel ellátott, vasrácsos ablak látható. A sekrestye bejárata északról nyílik, ez egy modern vasajtó.A hajó keleti homlokzatán egy, a nyugati oldalival megegyező ablak látható.
A kereszt a 10-es főút mellett helyezkedik el, a 4714/1. hrsz.-on található meg. 1937-ben építették. 2,8×3 méteres kerítés veszi körül. Oszlopa kb. 90×40 centiméteres, a kereszt 1,7 méter magas. A kereszt terméskőből, a korpusz fémből (vas/bádog) készült. Az emlék megépítéséhez felhasznált mészkövet a Dunántúli Kőipari Rt. budapesti vezérigazgatója ajándékozta, a többi költség a hívek adományaiból gyűlt össze. Készítője ismeretlen. Felirata a következő: „HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN KI JELEN VAN A LEGMÉLTÓSÁGOSABB OLTÁRISZENTSÉGBEN / A BUDAPESTI 34. EUCHARISZTIKUS VILÁGKONGRESSZUS ÉS A SZT. ISTVÁN JUBILEUM ÉVÉBEN 1938. EMELTÉK A DUNAALMÁSI ÉS NESZMÉLYI RK. HÍVEK" A keresztet az eucharisztikus kongresszus emlékére állították, melyet hagyományosan minden plébánián maradandó alakban meg kellett örökíteni, a püspöki kar óhaja értelmében.A kereszt nemrégiben, 2018.május 13-án került felújításra a Dunaalmásért Alapítvány, az Öregmalom Színtársulat és a Dunaalmási Római katolikus Egyházközség jóvoltából.