Győr-Moson-Sopron megye

A megye a Kisalföld, a Soproni-hegység és az Alpokalja, valamint a Bakony és a Sokorói-dombság találkozásánál fekszik. Területe a történelmi Győr, Sopron, Moson és Pozsony vármegyék részeinek összevonásával, majd néhány Veszprém megyei település csatlakozásával alakult ki (1920 és 2002 között, több lépésben).

Az Ausztriával és Szlovákiával határos megye Magyarország észak-nyugati kapuja: területén európai jelentőségű közutak, vasutak és vízi utak haladnak keresztül.

Műemlékei közül kiemelendő Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár belvárosa, a fertődi Esterházy-kastély, a nagycenki Széchenyi-kastély, valamint a kisvárosok és falvak templomai és kastélyai. A Pannonhalmi Bencés Főapátságot és a Fertő-tájat a világörökség részévé nyilvánította az UNESCO. A megyében két nemzeti park, több tájvédelmi körzet és natúrpark, valamint számos védett természeti érték is található.

 

SacraVelo – határon átnyúló kerékpáros zarándokutak a Duna térségében

A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat vezetésével, európai uniós támogatással megvalósult SacraVelo projekt célja a magyar-szlovák határtérség Duna menti megyéi szakrális értékeinek közös bemutatása a szabadidő aktív eltöltésére és a kerékpáros turizmus élénkítésére.

A SacraVelo kerékpáros zarándokútvonalak hálózata illeszkedik egyrészt a népszerű és közkedvelt turisztikai célpontokhoz, másrészt pedig az EuroVelo nemzetközi kerékpárutak hálózatához.

A Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nagyszombat és Pozsony megyékre kiterjedő SacraVelo projektcsomag egy kerékpárral biztonságosan bejárható hálózatot jelöl ki a szakrális értékek mentén. A kitáblázással ajánlott hálózat két pontján, a csallóközi Bacsfa községben és a rábaközi Szil községben biciklis centrum is létesült.

A SacraVelo kerékpáros zarándokutak Győr-Moson-Sopron megye területén kijelölt hálózata 648 km hosszú, 110 települést érint, melyek mentén 83 kis pihenőhely létesült. A megyei hálózat 216 szakrális látnivalót ajánl, a tájékozódást 139 négynyelvű térképes-információs tábla segíti.

A szakrális célállomások hagyományos eszközökkel történő bemutatása a legkorszerűbb eszközökkel (honlap és mobil applikáció) párosul, mely a kerékpáros zarándokok és turisták számára az érdekes pontok felkeresése és a látnivalók részletes bemutatása mellett hasznos kiegészítő információkat is tartalmaz.

Kategória : Vásárosfalu

Szentháromság-templom

Kategória : Vásárosfalu

A községet egy 1381-ben kelt oklevélben említik legelőször Németfalu néven. Vásárosfalu a középkorban az Osl család és a csornai premontrei prépostság birtoka volt. A kicsi falunak sokáig nem volt temploma, ezért a hívek a Rábán túli Pápócra, esetleg a közelebbi Beled, Páli vagy Rábakecöl templomaiba jártak vasárnaponként szentmisére. A 60 m2 alapterületű katolikus templom az egyházmegyei schematizmus szerint 1714-ben épült és 1733-ban már famennyezete volt. Tornyát 1907-ben építették. A 18. századi padjai állítólag Kenyeriből kerültek ide. A szentély Szentháromságot ábrázoló oltárképe mellett barokk faszobrok állnak: Szent Pál apostol karddal és Szent Péter apostol kulccsal a kezében. A templom előtti kőkeresztet 1880-ban állították.

Kategória : Vásárosfalu

Evangélikus-templom

Kategória : Vásárosfalu

Az 1681-es országgyűlés Sopron vármegyében csak két településen, Nemeskéren és Vadosfán engedélyezte a protestánsoknak vallásuk gyakorlását. Ettől kezdve Vásárosfaluból az evangélikus hívek Vadosfára jártak istentiszteletre, majd 1827-től Beledbe. Az 1874-ben megépült vásárosfalui evangélikus iskola ünnepnapokon imaházként működött. Az épület elé haranglábat is állítottak. A nagyobbik harang felirata: „A világháborúban elesett evang. hősök emlékére közadakozás útján öntette a Vásárosfalui Evang. gyülekezet.” A kisebbik felirata: „Mátis János és neje Edvi Terézia hősi halált halt Gyula fiúk emlékére 1921.” A lebontott imaház helyén Józsa Dávid tervei alapján felépült Vásárosfalu evangélikus temploma. A modern istenházát 2019-ben vették birtokba a gyülekezet hívei.

Kategória : Várbalog

Szentlélek-templom

Kategória : Várbalog

A Csanád megyéből 1938-ban érkezett magyar telepesek számára a szentmisét – templom híján –az iskolában tartották. A Pünkösdvásár, majd Őrcsütörtök, végül Várbalog néven ismert községbe 1943-ban kinevezett lelkipásztor, Lőre József azonnal templomépítésbe kezdett. Egy Ausztriából kapott motorkerékpár árából indította el a templom alapozását. Utódai folytatták az építkezést, amelyben a lakosság önkéntes munkával aktívan részt vett, továbbá sokan adakoztak és téglajegyet vásároltak. Horváth Pál terve alapján, a hívek összefogásával és sokéves munkájával felépült a templom. Maros József tervezte az oltárt és a kovácsoltvas bejáratot. A szokatlanul nagy, 524 m2 alapterületű neoromán istenházát Legányi Norbert pannonhalmi főapát 1959 októberében szentelte fel.

Kategória : Várbalog

Szent Albert és Szent István-templom (Albertkázmérpuszta)

Kategória : Várbalog

A templomot Habsburg Frigyes főherceg és felesége, Izabella építtette 1897-ben, hálából Istennek, hogy a családba – az addigi nyolc lány után – végre fiúgyermek (Alrecht) született. A bécsi Votivkirche mintájára, neogót stílusban emelt gyönyörű templom oltárán az osztrák és magyar nemzet védőszentjei, Lipót és István szobrai állnak. A boldog szülők nem feledkeztek meg a fiúörökös védőszentjéről sem: az egyik üvegablakra ezért a 13. században élt tudós-szerzetes-püspök, Nagy Szent Albert alakja került. Az osztrák határ melletti települést a II. világháború után, a vasfüggöny idején teljesen elsorvasztották. A templomot 45 év csipkerózsika álma után a környék vállalatai felújították és 1991-ben Pápai Lajos győri megyéspüspök szentelte fel. A templom Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárba tartozó megyerikum.

Kategória : Vámosszabadi

Mindenszentek templom

Kategória : Vámosszabadi

A község első ismert templomát egy 1268-as oklevél említi. A jelenlegi, 162 m2-es barokk templom építése 1658-ban kezdődött. A fából készült torony 1906-ban egy villámcsapás következtében ledőlt. A téglából épített új toronyban 1928 óta 3 harang van. A sekrestye bejárata feletti ablaknyílásba 1721-ben került a trónon ülő Máriát ábrázoló „Világ Királynője” szobor. A lourdes-i Mária szobor, a Jézus Szíve és a Szűz Mária szent szíve szobrok 1891-ben, adományként kerültek a templomba. A szentély Mindenszentek-oltárképe 1799-ben, az orgona pedig 1914-ben készült. A templombelső jelenlegi formáját az 1950-es években nyerte el, ekkor készültek a ma is látható falképek és festett üvegablakok.

Kategória : Tét

Szentháromság-templom

Kategória : Tét

A tatárjárás után IV. Béla király Poky Tamás ajtónállómesternek adományozta a települést, aki 1251-ben Szent István vértanú tiszteletére premontrei prépostságot alapított Tét határában. A Pokvár nevű hajdani monostor romjain 1905-ben felépült egy gótikus és reneszánsz elemeket használó neotudor stílusú kastély. Tét az esperesi kerület központja. A város temploma többszöri átépítés után, 1818-ban nyerte el jelenlegi formáját. Falán tábla hirdeti, hogy 1806 és 1829 között itt volt plébános Pázmándi Horvát Endre költő és nyelvújító. A késő barokk épület szentélyében két Szentháromság-kép is van. A kisebbik, az egykori oltárkép az 1950-es években került az oldalfalra. A helyébe akkor állították fel a nagyobbik képet, egy új oltárépítménnyel együtt. Ez utóbbiakat az Egerből elüldözött Rozmán János jezsuita atya hozatta Tétre, testvére, Rozmán Ferenc plébános templomába. A hajóban látható újabb képek – Szent István, keresztút-stációk – egy győri címfestő alkotásai, a Szent Anna-szobor pedig egy dőri fazekasasszony műhelyében készült. A keresztelő kút helyi díszkovács munkája.

Kategória : Szany

Szent Anna-kápolna

Kategória : Szany

A legenda szerint egy havas januári napon egy szegény ember fát szedett a határban, magában imádkozva, mikor angyali szót hallott és nagy fényességet látott. Ezeket követve egy kivirágzott, de már odvas vadkörtefára talált. A csodás esettel a pápához fordultak, aki szerint „a körtefa példázza Szent Annát, virágja pedig Szűz Máriát”. A szélviharban később kidőlt fa tövéből forrás fakadt, melyet ma is kútként használnak. Az 1753-ban emelt kápolna építéséről Gitzy György 1870-ben így ír: „mindenféle építéshez szükséges szereket, fát, meszet, téglát, az utolsó szegig kézbe vitték ki csapatonként a falu apraja és örege, imádkozva és énekszóval zengedezve." 1901-ben bővítették a kápolnát, amely akkor Szent Istvánt és a Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló üvegablakkal gazdagodott. A szentélyben látható a Szent Annát, Szent Joakimot és a fiatal Szűz Máriát ábrázoló kegykép. Az 1920-ban harangot, 1959-ben pedig Szent János-szobrot kapott neogótikus kápolna a Rábaköz híres zarándokhelye. A hagyományos Anna-napi búcsú és májusi litániák mellett újabb rendezvényeknek is otthont ad a kápolna (családi napok, megyei vadásznap Szent Hubertusz miséje).

Kategória : Szany

Szent Kereszt felmagasztalása templom

Kategória : Szany

A faluképet meghatározó háromtornyú templom egyedülálló ritkaság, a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárba tartozó megyerikum, a helyi katolikus vallási élet központja. A barokk templom főhajóját Zichy Ferenc győri püspök 1767-ben építtette. Zalka János püspök (akinek címere a bejárat felett látható) 1867-ben a tornyot megmagasíttatta és az épületet mellékhajókkal bővíttette, melyek sarkain két kisebb tornyot is emeltek. A saroktornyok és a 46 méter magas középtorony között félköríves frízzel díszített oromszárnyak húzódnak. A homlokzaton helyezték el az I. világháború 140 áldozatának két névtábláját. A faragott padok, a gazdagon díszített oltárépítmény és a Szent Péter és Szent Pál alakjával ékesített szószék 18. századi alkotások. A „Szent Kereszt felmagasztalása" főoltárképet 1855-ben Ludwig Beyfuss készítette. A templomot 1928-ban Pandúr József és Borsa Antal festette ki, a mennyezetkép Takács István 1962-63-ból való alkotása.

Kategória : Sopronnémeti

Evangélikus templom

Kategória : Sopronnémeti

A templom tornya 1902-1906 között épült. Két harangja közül a nagyobbikat 1915-ben beolvasztották. Az I. világháború után öntött új nagyharangot 1923. augusztus 12-én avatták fel. A harangon a következő felirat olvasható: „Holtakat siratva, élőket ébresztve hirdetem: én vagyok a feltámadás és az élet." 1993. május 23-án a gyülekezet elhatározta a templomépítést. A templom tervezője Nagy Tamás Ybl díjas építész volt. Az alapkövet 1994. október 16-án püspöklátogatás és szeretetvendégség keretében tették le. A templomot 1997. szeptember 21-én szentelték fel. A templom mögötti kb. 1200 m2 területen 2017-ben emlékparkot alakítottak ki.

Kategória : Sopronnémeti

Szent András-templom

Kategória : Sopronnémeti

Az oklevelekből ismert első templomot 1379-ben szentelték fel. Annak és az 1717-ben épült, mai katolikus templomnak is Szent András a titulusa. Búcsúnapját azonban Szűz Mária neve ünnepén tartják. A védőszent-csere a szentélyben is nyomon követhető. A barokk oltárépítmény eredeti Szent András-képe az oldalfalra került, helyébe pedig egy ritka Mária-ábrázolást illesztettek. A képcsere 1905-ben történhetett. Baditz Ottó ekkor festette az új oltárképet, amelyen Szűz Mária fejét a Szentkorona ékesíti, de hazánk égi patrónája nem elérhetetlen magasságban, hanem a földön állva fogadja az őt hatalmas virágcsokorral köszöntő gyermek Jézust. A páratlan festmény mellett Szent István- és Szent László-szobrok állnak, felette pedig Szentháromság-kép látható, két püspökszobor között. A szentély oldalfalán egy 1778-ban készült festmény függ, amelyen Mária és a Gyermek körül puttók, virágok, galambok láthatók, valamint idézetek a litánia fohászaiból. A latin nyelvű könyörgések záró imája Magyarország oltalmazását kéri. A templom 1925-ben öntött harangján a szűkebb pátriáért szóló imádság olvasható: „Istenünk, őrködjön a Kisded a község fölött!”.

Kategória : Sopronkövesd

Kisboldogasszony-templom

Kategória : Sopronkövesd

Egy 1430-ban kelt oklevél említi a templomot, amelyet 1631-ben az evangélikus püspök látogatott, és amelyet 1644-ben már ismét katolikusnak jeleznek a krónikák. Az 1806-ban klasszicista stílusban átépített templomot a Boldogságos Szűz születéséről nevezték el. A főhajót cseh boltozat fedi, középen lapos kupolával. A szentély keskenyebb, az énekes karzat pedig két vaskos pilléren nyugszik. A berendezés nagy része a 18. század végéről való. A főoltárt 1929-ben faragták. Az oltárkép Mária születését ábrázolja: a háttérben Szent Anna pihen az ágyban, elől Joachim és a rokonság a kisdeddel, a csoport felett pedig az Úr alakja és egy angyal látható. A kép két oldalán Szent István és Szent László barokk szobra áll. A mellékoltár szoborcsoportja a keresztfával Máriát ábrázolja Szent Jánossal és Magdolnával. A szószék mellvédjén Jézus látható a kerekes kútnál a szamariai asszonnyal.

Kategória : Sopronkövesd

Szent László-kápolna

Kategória : Sopronkövesd

A kápolna a faluhoz közeli szőlőhegyen, az Agg-hegyben található, az ún. Kotecsnél, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a környékre a Fertő hatalmas tükréig. A hegyen terem a jó kövesdi szőlő, lábánál patak folyik. A kápolna eredete több évszázadra nyúlik vissza; a Dongó-család építtette a 18. század első felében. Az egyszerű, dongaboltozatú épületet az évszázadok folyamán többször átalakították, és a homlokzatra gótizáló kis tornyot emeltek. Leginkább az utóbbi felújításokat lehet nyomon követni. A kápolnát csak a szentmisék idején nyitják ki, így belseje a rácsos, üveges ajtón keresztül tekinthető meg.

Kategória : Sopronhorpács

Szent Péter és Pál-templom

Kategória : Sopronhorpács

A templomot a 12. század vége felé az Osl család (vagy a tőlük földterületeket kapott csornai premontrei prépostság) építette, majd többször átalakíttatta. 1230 táján készült a ma is látható pompás bélletes főkapu és a déli mellékhajó. A tatárjárás után már gótikus részletekkel építették újjá. Ekkor készültek pl. a szentély ülőfülkéi. A török pusztítás után rommá lett templom újjáépítése az 1740-es években fejeződött be. Az 1957 és 1960 között végzett rekonstrukció meghagyta a barokk boltozatokat és tornyot, de ahol lehetett, kibontotta a román és gótikus részleteket. A feltárt középkori alapfalakon a déli mellékhajót és az északi kis sekrestyét újjáépítették. A templom belseje a román, gótikus, barokk és modern építészet és berendezés szépen kialakított összhangjával tűnik ki. A főhajót fiókos dongaboltozat fedi. Az északi falon középkori vezeklőfülke látható. A déli falon gótikus ülőfülkék vannak. Itt helyezték el a templom korábbi oltárképét, amely valószínűleg az ifjabb Dorfmeister István műve. A szentélyben 18. századi faszobrok találhatók. Az oltár, a feszület és a stáció-domborművek Szakál Ernő munkái. A templom körül feltárták az egykori temetőt. A kőtárban az eredeti helyükre vissza nem helyezhető faragványok tekinthetők meg.

Kategória : Sopron

Evangélikus templom

Kategória : Sopron

A Magyarországon elsőként, 1565-ben alapított soproni evangélikus gyülekezetnek a mai templom helyén 1674 óta állt imaháza. A fa imaházat a nagy városi tűzvész után 1676-ban ismét felépítették, majd a 18. században bővítették. Miután az 1722-ben épített kőtemplom kicsinek bizonyult, a gyülekezet 1781 februárjában nagyobb templom építésének engedélyezését kérte az uralkodótól. Az építkezés már a Türelmi rendelet szellemében kezdődött meg, és II. József kikötötte, hogy a felépülő templom se haranggal, se toronnyal ne rendelkezzen, ajtaja pedig nem nyílhat az utcára. A templomot 1784-ben, Torkos József lelkészsége idején szentelték fel. A vizenyős terület miatt az épület 182 égerfacölöpön áll. A nyolc oszloppal három hajóra bontott, hatalmas csarnoktemplom építésekor a városfal egy része leomlott, a törmeléket pedig a jelentőségét vesztett vizesárokba hordták. Ezzel létrejött a belváros első nem középkori kijárata. A torony és a harangok felszentelése 1867-ben történt. A 2500 ülőhelyes soproni istenháza Magyarország harmadik legnagyobb evangélikus temploma.

Kategória : Sopron

Szeplőtelen Fogantatás (orsolyita) templom

Kategória : Sopron

Az orsolyiták soproni zárdáját Niggl Mária bécsi asszony alapította 1746-ban. Ekkor épült az első templom Szent Kereszt tiszteletére, amelyet 1773-ban Mária Terézia királynő is felkeresett. A Handler Nándor tervei szerint épült neogótikus templomot 1864-ben szentelték fel. Homlokzatának középen a Szeplőtelen Fogantatás szobra, a sarokpillérek fülkéjében pedig Szent Orsolya, és Merici Szent Angéla szobra látható. A tölgyfából készült neogótikus főoltárt Simor János püspök ajándékozta. Az oltár főalakja a Szeplőtelen Fogantatás, az oltárszárnyakon Szent Orsolya, és Szent Ágoston reliefjei, valamint Szent István és Szent László kisméretű szobrai láthatók. A mellékoltárok Merici Szent Angéla, és Szent József tiszteletére készültek, az oltárképeket Franz Josef Dobyaschofsky festette 1864-ben. A zárda oratóriumtermében egyházművészeti kiállítás látható.

Kategória : Sopron

Szent Júdás Tádé (domonkos) templom

Kategória : Sopron

A domonkosokat 1674-ben Batthyány Erzsébet grófnő telepítette le Sopronban. A szerzetesek 1700-ban a mai rendház és templom helyén vásároltak házat és telket. Kápolnát rendeztek be a rendházban, 1703-ban létrehozták a Rózsafüzér Társulatot. A mai templom alapkőletétele és megáldása 1719. november 15-én volt, az első szentmisét 1723-ban, Veronai Szent Péter ünnepén celebrálták. Eisenkölbl Lőrinc tervezte az épületegyüttest és vezette az építést. A templom barokk berendezését, a főoltárt, a rend alapítóját ábrázoló szoborral ékes aranyozott és festett fából faragott szószéket, a padokat és a gyóntatószéket egy domonkos barát faragta a 18. században. A két torony 1775-re készült el. A rendház Mátyás király utcai oldalán 2017-ben nyílt meg az Aquinói Szent Tamásról nevezett Örökimádás-kápolna.

Kategória : Sopron

Nagyboldogasszony-templom

Kategória : Sopron

A ferences szerzetesek először kolostorukat építették fel, majd melléje 1280 körül templomot emeltek, amely a magyar gótikus építészet kiemelkedő alkotása. Déli kapuja timpanonját 15. századi, köpenyeges Mária-szobor díszíti. Boltozata és orgonakarzata is 15 századi, berendezése viszont barokk. Freskói és csúcsíves ablakai valódi mesterművek. A torz emberfejes középkori gyámkövek alatt a szobrokkal gazdagon díszített oltárépítmény a 18. század emléke. Egyik szószékéről Kapisztrán Szent János ferences szerzetes prédikált, aki a török ellen gyűjtött hadat a diadalmas nándorfehérvári csata előtt. A másik szószék szobrokkal és domborművekkel ékes 18. századi alkotás. A templom számos történelmi esemény színhelye volt: királykoronázás 1625-ben, királynék koronázása, országgyűlések. 1802-től a bencések használták a templomot, amelyet az Esterházy- és a Széchényi családnak is temetkezőhelye volt. A késő gótikus káptalanterem a templommal együtt egy interaktív kiállításnak ad helyet. A Kecske-templomként is emlegetett épület elnevezését onnan kapta, hogy az építtető Geisel Henrik kecskével díszített címere a torony homlokzatán és a karzat konzoljain is fellelhető.

Kategória : Sopron

Szent György-templom

Kategória : Sopron

A középkori történet szerint Schmuckenpfennig János soproni polgár gyilkosságba keveredett. A vétkes - a IX. Bonifác pápa által kirótt büntetésnek megfelelően - egy telket adományozott, ahol az 1393-ban kezdődött építkezés eredményeként öt év alatt felépült a templom. Az istenházát 1555 és 1673 között az evangélikusok használták. Az 1676-os tűzvész után a jezsuiták barokk stílusban megújították az épületet. Homlokzatára Mária és Szent József szobra került. Az eredetileg gótikus templom nyolc oldalkápolnája és az egész belső falfelület stukkódíszítést kapott. Oltárai, szobrai, padjai és szószéke gazdagon díszített barokk alkotások. A templomban található Magyarország legrégebbi orgonája, Johann Wöckherl bécsi mester műve 1633-ból. 1869-ben a főhomlokzathoz kapcsolódó barokk torony ledőlt az utcára. Az 55 méter magas új tornyot a templom túloldalán, a várfal rondelláján építették fel. Rajta a következő latin felirat olvasható: „Isten dicsőségére épült 1882-ben". A világháborús pusztítások utáni helyreállítás a barokk architektúra alatt megtalált középkori részeket is láthatóvá tette.

Kategória : Sopron

Szentlélek-templom

Kategória : Sopron

Egykor itt volt az Ikva patakon túli szőlősgazda-negyed bejárata. A templomot valószínűleg a johannita lovagok építették ide, az általuk fenntartott ispotály mellé. Tornya és nyugati homlokzata a 15. század első negyedében készülhetett. A csúcsíves ablakok feletti hatoldalas kősisakon 1673 óta kakasos kereszt áll. A templomhoz és a gótikus tornyocska tövéhez barokk előcsarnok kapcsolódik, díszes kapuzattal. A templombelső falait és boltozatát Dorfmeister István 1782-ben készített freskói díszítik. A művész az egyházatyák életnagyságúnál nagyobb alakjait szoborszerűen ábrázolva, fülkékbe állítva festette meg. A főoltárt Kollonits Lipót bécsújhelyi püspök állíttatta. A kívül gótikus és belül barokk templom főoltárképe a Szentlélek eljövetelének pünkösdi jelenetét ábrázolja. Dorfmeister István soproni tevékenységét a templom külső falán emléktábla örökíti meg.

Kategória : Sopron

Szent Mihály-templom

Kategória : Sopron

A templom első írásos említése 1278-ból maradt fenn. A kereszthajó hozzáépítésével és a szentélybővítéssel 1484-ben nyerte el impozáns, máig változatlan méreteit. Felszentelésén feltehetően Mátyás király is részt vett. A gótikus templom a 19. századi rekonstrukció ellenére megőrzött több középkori, 15. századi falfestményt, illetve azok töredékeit. A fa Madonna-szobor 1460-1470 körül készült, a cinteremben pedig 17. századi, késő reneszánsz sírkövek is láthatók. Említésre méltó a sekrestye hálóboltozata és annak zárókövei, valamint a kincstár régi, mázas csempéjű padlózata. A neogótikus berendezés az 1859 és 1866 közötti helyreállítás idején készült, id. Storno Ferenc tervei szerint. A templom mellett álló Szent Jakab-kápolna egy nyolcszög oldalaival záródó rotunda. Kapuja timpanonján kőfaragás: középen életfa, kétoldalt egy-egy sárkányfigura áll.