Győr-Moson-Sopron megye

A megye a Kisalföld, a Soproni-hegység és az Alpokalja, valamint a Bakony és a Sokorói-dombság találkozásánál fekszik. Területe a történelmi Győr, Sopron, Moson és Pozsony vármegyék részeinek összevonásával, majd néhány Veszprém megyei település csatlakozásával alakult ki (1920 és 2002 között, több lépésben).

Az Ausztriával és Szlovákiával határos megye Magyarország észak-nyugati kapuja: területén európai jelentőségű közutak, vasutak és vízi utak haladnak keresztül.

Műemlékei közül kiemelendő Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár belvárosa, a fertődi Esterházy-kastély, a nagycenki Széchenyi-kastély, valamint a kisvárosok és falvak templomai és kastélyai. A Pannonhalmi Bencés Főapátságot és a Fertő-tájat a világörökség részévé nyilvánította az UNESCO. A megyében két nemzeti park, több tájvédelmi körzet és natúrpark, valamint számos védett természeti érték is található.

 

SacraVelo – határon átnyúló kerékpáros zarándokutak a Duna térségében

A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat vezetésével, európai uniós támogatással megvalósult SacraVelo projekt célja a magyar-szlovák határtérség Duna menti megyéi szakrális értékeinek közös bemutatása a szabadidő aktív eltöltésére és a kerékpáros turizmus élénkítésére.

A SacraVelo kerékpáros zarándokútvonalak hálózata illeszkedik egyrészt a népszerű és közkedvelt turisztikai célpontokhoz, másrészt pedig az EuroVelo nemzetközi kerékpárutak hálózatához.

A Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nagyszombat és Pozsony megyékre kiterjedő SacraVelo projektcsomag egy kerékpárral biztonságosan bejárható hálózatot jelöl ki a szakrális értékek mentén. A kitáblázással ajánlott hálózat két pontján, a csallóközi Bacsfa községben és a rábaközi Szil községben biciklis centrum is létesült.

A SacraVelo kerékpáros zarándokutak Győr-Moson-Sopron megye területén kijelölt hálózata 648 km hosszú, 110 települést érint, melyek mentén 83 kis pihenőhely létesült. A megyei hálózat 216 szakrális látnivalót ajánl, a tájékozódást 139 négynyelvű térképes-információs tábla segíti.

A szakrális célállomások hagyományos eszközökkel történő bemutatása a legkorszerűbb eszközökkel (honlap és mobil applikáció) párosul, mely a kerékpáros zarándokok és turisták számára az érdekes pontok felkeresése és a látnivalók részletes bemutatása mellett hasznos kiegészítő információkat is tartalmaz.

Kategória : Himod

Kisboldogasszony-templom

Kategória : Himod

A középtornyos templom a 18-19. század fordulóján épült. Hajóját később meghosszabbították, a kapu feletti tábla szövege szerint 1878-ban. Homlokzatát az akkori győri püspök, Zalka János kőből faragott címere ékesíti, a szalagján olvasható jelmondattal: „Fortiter, suaviter” („Határozottan, szelíden”).  A szószék és a mellékoltár 1780 körül, a főoltár pedig 1900 körül készült. A mellékoltáron Szent Flórián-kép, a főoltáron az újszülött Máriát és szüleit ábrázoló festmény, a szentély két színes ólomüvegablakán pedig Szent Imre- és Szent Franciska-kép látható. A hajó három mennyezetképét Závory Zoltán festette. Az orgona a Rieger-gyárban készült 1911-ben. A templom legrégibbi harangját Raczko László öntötte Bécsben, 1535-ben. A harang német nyelvű felirata magyarul: „Uradnak Istenednek add meg a tiszteletet, s akkor jöhet ítéletének órája”. A templom előtti oszlopokon a Magyarok Nagyasszonya és a Szentháromság 1895-ben, illetve 1890-ben állított szobra áll.

Kategória : Vág

Szent Jakab apostol templom

Kategória : Vág

A község neve a pannonhalmi apátság 1001-es alapító levelében felsorolt halászfalvak között is olvasható. Első templomát a mai Kisvág utca végénél építették fel a tatárjárás után. Ennek a kriptájába temették el a falu híres szülötte, Watthay Ferenc (1568-1609) végvári vitéz, festő és énekszerző őseit. A török időkben elpusztult istenháza helyett 1727-ben építettek új templomot, amelyet 1828-ban bővítettek. A bejárata feletti gótikus sisakrózsa kő bizonyára a régi templomból való. Főoltárán a Szent Jakab apostol szobra áll. A falképeket Horváth József festette, az orgonát Kemenes József, a hét színes üvegablakot pedig Palka József készítette.A templomkertben Nepomuki Szent János barokk kőszobra (1770), egy oszlopos-többalakos Szentháromság-szobor (1903) és Szent István király szobra (2010) látható.A földművelő és állattartó községnek két fogadalmi ünnepe volt: a jégeső elleni oltalom reményében június 8. (Szent Medárd napja) és a marhavész elkerülését kérve június 13. (Páduai Szent Antal napja).

Kategória : Újkér

Alexandriai Szent Katalin templom

Kategória : Újkér

A 18. századi barokk templomot 1873-ban kereszthajó hozzáépítésével és új szentéllyel meghosszabbítva bővítették. Neogótikus főoltárának képe, Kovács Mihály 1883-ban készült alkotása Szent Katalin misztikus eljegyzését ábrázolja. Szobrai közül kiemelendő két rokokó munka (Jó Pásztor és Szent Vendel). A szószék domborművein a négy evangélista és a Magvető Jézus alakja, a mennyezeten pedig Árpád-házi szentek (István, László, Erzsébet, Margit) mellképei láthatók.Érdemes megtekinteni az 1950-ig önálló Felszopor községrész innen másfél km-re található, középkori eredetű templomát is, és benne a Jézus mennybemenetele oltárképet.

Kategória : Tét

Evangélikus templom

Kategória : Tét

A téti evangélikus gyülekezet története az 1500-as évek közepéig nyúlik vissza. A falu közepén egy vesszőből font, sárral bevont falú templom állt, amely 1774-ben leégett (a helyén 1800-ban csonka kőtornyot emeltek, majd 1835-ben a mai magasságú harangtoronnyá építették át). A jelenlegi barokk templom új helyen épült fel, Mária Terézia engedélye alapján. Az alapozás megerősítésére vörösfenyő cölöpöket vertek a földbe. Az alapkövet 1778-ban helyezték el, az építkezés 1780-ban fejeződött be. A győri evangélikusok a templomuk felépítéséig (1785-ig) ide jártak istentiszteletre. A templombelső rendhagyó elrendezésű, mivel az oltár és a szószék a hosszanti falon helyezkedik el. A vörös márvány keresztelőkút 1868-ban, az orgona pedig 1910-ben készült. A templom eredeti padsorának elején látható címer a gyülekezetért tevékenykedő Zmeskál család iránti tiszteletet jelzi.

Kategória : Tét

Páduai Szent Antal-templom (Tétszentkút)

Kategória : Tét

1715-ben egy harcokban megsérült császári tiszt, Ailert Keresztély Istenhez fordulva a gyógyulásáért, Páduai Szent Antal közbenjárását kérte. Álmában a Szűzanya hangját hallotta, amint azt mondta neki, hogy keressen fel egy forrást Tét határában és fürödjön meg benne. A tiszt megmosdott a forrás vizében, és újra egészséges lett. Hálából kápolnát építtetett a forrás fölé, amelyben a Segítő Szűzanya képének másolatát helyezte el. A csodás gyógyulás híressé tette a forrást, és zarándokok ezrei érkeztek imádkozni, gyógyulást remélve. 1744-ben Páduai Szent Antal tiszteletére barokk templom épült a kápolna helyére. Szentélye félköríves záródású. A csodatevő forrás közvetlenül az oltár mögött található. A főoltáron két kép látható: felül Páduai Szent Antal, alatta pedig a Segítő Szűzanya. A templom hajójában Szűz Mária születésének ábrázolása látható. 2003-ban a templomkertbe padok, és egy szembemiséző oltár került, így a búcsúk napján itt tartják a szentmiséket. A templomkert szabadtéri oltára mellett található Mária szobrot a téti búcsúsok állíttatták 1896-ban. Évente két búcsút tartanak Tétszentkúton: a június 13-hoz közeli vasárnapon Páduai Szent Antal, a szeptember 12-höz közeli hétvégén a Szűzanya tiszteletére.

Kategória : Tényő

Evangélikus templom

Kategória : Tényő

A faluközponttól nem messze, az Úr-dombjának nevezett magaslaton álló templom az 1800-as években épült, a két haranggal rendelkező torony pedig 1925-ben. Az egyszerű istenháza oltárképén az imádkozó Jézus, a kelyhet tartó angyal és az alvó apostolok láthatók. A szószéket ékesítő régi kerek táblán festett bibliai idézet olvasható. A kis gyülekezet gondozza a templomot és a körülötte lévő épületeket. Ezek egyikében második világháborút megelőzően felekezeti iskola működött.

Kategória : Tényő

Sarlós Boldogasszony-templom

Kategória : Tényő

Az 1753-ban emelt barokk templomot később romantikus stílusban átépítettek. Homlokzatát tört sisakos torony ékesíti. Sík mennyezetes hajóját a szentélytől egy diadalív választja el. A szentély hátsó falát egy neogótikus oltárépítményt imitáló festmény tölti be. Az osztrák Flösch 1886-ban készült alkotásának közepén Mária és Erzsébet találkozását ábrázoló kép látható, két oldalt pedig Szent Benedek és Szent Márton állnak. A templom értékei közül kiemelendők a keresztút stációi, a modern orgona, a díszesen faragott keresztelő kút és az Atyaistent szimbolizáló mennyezetkép.A templomkertben Nepomuki Szent János 1780-ból származó barokk szobra, egy kőkereszt és a Szentkorona emlékmű látható.

Kategória : Mihályi

Köztéri műemlékszobrok

Kategória : Mihályi

A településen több védett műemlék-szobor áll. Közülük a legrégibb a Rába-téren található, 1691-ben emelt barokk Szentháromság-oszlop. Ezt Niczky György állíttatta, aki a törökvész, majd a Rákóczi-szabadságharc idején feldúlt Mihályi újjáépítésében nagy szerepet vállalt. A Kis-Rába hídja melletti Nepomuki Szent János barokk szobrát szintén ő állíttatta 1738-ban. A templom-kertben két Mária-szobor található: az 1700-ban faragott „Mennyország királynéja” és az 1780-ban készült rendkívüli szépségű rokokó „Immaculata”.A temetőben az 1763-ban felállított kőkereszt alsó részén Mária Magdolna és szent Péter dombormű látható. Ugyanitt több, az 1800-as évek elején emelt, szobrokkal és domborművekkel gazdagon ékesített műemlék-sírkő áll.

Kategória : Mihályi

Evangélikus templom

Kategória : Mihályi

A templom 1936-ban, eredetileg evangélikus népiskolának épült. Két évvel később, 1938-ban  háromemeletes, órapárkányos harangtornyot építettek hozzá.. Az iskolaként működő épületet imaházként is használták. 1989-90-ben felújították, és ekkor alakították át templommá. A 2010-12-es szigeteléssel és külső felújítással egyidejűleg falára visszakerült a „Nép-nevelésnek” feliratú tábla. Az egyszerű templomban a Jézus-oltárkép mellett látható egy Luther Mártont ábrázoló festmény is.

Kategória : Mihályi

Szentháromság-templom

Kategória : Mihályi

Az okiratok a 14. században Szent György-templomként írják le, de 1700-ban már csak a falairól tesznek említést. 1712-ben épült újjá barokk stílusban. 1757-ben két mellékhajóval bővítették. Tornyának érdekessége a sisak sarkain álló négy angyal-szobor. A rokokó keretes főoltár 1750 körül készült, építményének kettős talapzata van. A korinthoszi oszlopok között négy szentet ábrázoló barokk szobor áll. A háromrészes párkány felett Szent György alakja látható. Oromzatán az angyalkák tartják a Niczky-család címerét. A főoltár alsó képén a Szentháromság és a mennybe felvett Boldogasszony megkoronázása, a felsőn a sátánt legyőző Szent Mihály látható.A mellékoltár 1760-ból való, kilenc barokk szobor díszíti. A márvány Keresztelőkút és a felette látható rokokó fafaragás 1750 körüliek. Szintén ebből az időből való a rokokó húsvéti gyertyatartó. A barokkos lendületű freskók és a rézdomborítású stációsorozat képei a 20. század elején készültek. A templomban sziklakápolna, valamint régi címeres síremlékek is találhatók.

Kategória : Harka

Szent Péter és Szent Pál-templom

Kategória : Harka

A 13. század második felében épített templomra 1529-ben a szájhagyomány szerint a törökök félholdas zászlót tűztek ki. A reformáció után 1673-ig az evangélikusok használták a templomot. Az Árpád-kori istenháza napjainkban is őrzi román és gótikus részleteit, a félköríves apszist, a déli homlokzat csúcsíves ablakait és a kőkeretes ajtót. 1658-ban új tornyot kapott a templom. A 18. század végén barokk stílusban átépítettek és támpillérekkel erősítettek meg, hogy a dongaboltozatot elbírják a falak. A szögekkel kivert ajtón belépve a villogó fehérség és a mélykék szentély ellentéte fogadja a látogatót. A szentélyt betöltő festmény 1893-ban készült. E falképén – a Szentháromság alatt – a névadó apostolok, Péter és Pál láthatók. A barokk szószékre faragott evangéliumi jelenet Jézus és a szamariai asszony találkozását ábrázolja. A két keretezett „karácsonyi” festmény (a pásztorok imádása, a háromkirályok hódolata) szintén barokk munka. Ezeknél is régebbi alkotás a máriacelli kegyszobor másolata.

Kategória : Beled

Kisboldogasszony-templom

Kategória : Beled

Beled templomának első említése 1308-ból való. A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt mai plébániatemplomot a korábban leégett régi helyén építették a kegyurak (a Cziráky és az Esterházy család) támogatásával. Az 1861 és 1863 között emelt istenháza alapterülete 540 négyzetméter, tornya 28 m magas. Az egyhajós, késő klasszicista épület homlokzata romantikus, a tornya pedig neogótikus stílusú. A főoltárképen az újszülött Máriát karjaiban tartó apa (Szent Joachim) és mellette az édesanya (Szent Anna) láthatók. A főoltár két oldalán Szent Antal és Nepomuki Szent János szobrai állnak. A mellékoltárok képei az „Angyali üdvözlet” jelenetét és Szent Józsefet ábrázolják. A belső tér legrégebbi ékessége a barokk Madonna-szobor. Az orgona 1864-ben Bécsben készült, a három harangot a soproni Seltenhofer dinasztia öntötte. 1855-ben kolerajárvány pusztított a Rábaközben, amelynek megszűnte után beledi hívek hálából Mária-oszlopot állíttattak a templomkertben.

Kategória : Gyóró

Nagyboldogasszony-templom

Kategória : Gyóró

Az egyhajós, késő barokk templom 1794-ben épült. A falba illesztett latin nyelvű kőtábla szerint 1844-ben megújult, valamint tornyot és klasszicista homlokzatot kapott. Mindez Szürnyeghi Horváth József költségén történt (aki 1859-ben hunyt el, és sírja a temetőben látható). Az oltárkép Dorfmeister István kései munkája: a 12 éves Jézus a templomban. A szentély falát borító többrészes festmény Závory Zoltán 1975-ben készült alkotása: fent Szentháromság-ábrázolás két angyal között; az egyik oldalon a 40 napos Jézus bemutatása a templomban; a másik oldalon a csodálatos kenyérszaporítás jelenete; a kompozíció két szélén Izaiás próféta és Máté evangélista alakjai láthatók.

Kategória : Dunakiliti

Batthyány-kastély, szobor és kápolna

Kategória : Dunakiliti

Az általános iskola épületében, az egykori Batthyány-kastélyban 1870. október 28-án született Batthyány-Strattmann László. A herceg szemorvosként a szegényeket ingyen gyógyította, és visszaadta több vak ember látását. A falu híres szülöttét II. János Pál pápa 2003. március 23-án Rómában boldoggá avatta. Az épületben a herceg-doktor életét bemutató kiállítás látható. A kastély előtt Boldog Batthyány-Strattmann László mellszobra, az út túloldalán pedig kis neogót kápolna áll.

Kategória : Dunakiliti

Szent Kereszt felmagasztalása templom

Kategória : Dunakiliti

A falu első kápolnája 1562-ben épült. Az 1735-ben emelt templomot az 1878-as tűzvész a fél faluval együtt megsemmisítette. A jelenlegi templom Hőnel Béla tervei alapján 1910-ben készült. Építéséről egy helyi népdal is megemlékezik („Bádogozzák a kiliti templomot”). A neogótikus templomot gyönyörű szekkók, csúcsíves boltozatok és színes üvegablakok díszítik. Batthyány-Strattmann Lászlót, a boldoggá avatott herceg-orvost a templom egyik színes üvegablaka is megörökíti. A falu híres szülöttének emlékét a bejárat mellett kialakított kápolnában oltár, szobor és ereklye őrzi.

Kategória : Dénesfa

Antiochiai Szent Margit-kápolna

Kategória : Dénesfa

A cseh Ottokár ellen harcoló Béla király seregében szolgált Dénes, aki őt védve súlyosan megsebesült. A király ezért 1265-ben hálából 5 jobbágytelekre való földet adományozott neki. E területet róla nevezték el Dénes falvának. Az 1610-es években Cziráky Mózes új kastélyt emeltetett Dénesfán, az ősi családi fészek helyébe. A grófok egykori otthona a jelenlegi – toszkán oszlopos erkéllyel és timpanonnal díszített klasszicista – formáját az 1825-30 között végzett, Hild József-féle átépítés nyomán nyerte el. A kastély 24 hektáros parkban, évszázados fák között áll. Az épület sarkában kialakított kápolna egyben a Répce menti kisközség temploma: Érdemes betérni és megnézni a gazdagon aranyozott, zöld alapszínű barokk berendezéseket (a karzatot, orgonaszekrényt és oltárt), valamint az Antiochiai Szent Margit megdicsőülését ábrázoló oltárképet.

Kategória : Darnózseli

Zsidó temető és emlékfal

Kategória : Darnózseli

Zsidó vallásúak az 1800-as évek közepétől éltek a településen. Az 1934-ben egyesített Mosondarnó és Zseli község, Darnózseli kisebb központja volt a környék zsidó lakosságának: a Fő utcában imaházuk, a falu szélén pedig temetőjük is volt. Az utóbbit 1883-ban nyitották meg, az utolsó temetés 1943-ban volt itt. A temetőben 1985-ben egy emlékfal került felállításra a darnózseli és a szigetközi deportálások áldozatainak emlékére.

Kategória : Darnózseli

Szent József- templom

Kategória : Darnózseli

A 19. században a falu számára a gyarapodással párhuzamosan egyre sürgetőbbé vált, hogy a település szélén álló kicsi templom helyett új épüljön. 1914 májusában elkészültek az új templom tervei, de a világháború miatt nem kezdődött meg az építkezés. A falu plébánosa a háború után tovább szorgalmazta a templom építését. Az 1929 nyarán Pavlovics Károly tervei alapján megindult munka eredményeként egy neogótikus, magas tornyú, világos és  nagyterű istenházával gazdagodott a falu. Az orgonát Rieger Ottó pesti cége készíttette, a szentek képeit ábrázoló üvegablakok szintén pesti műhelyben készültek. Az oltár és a stációképek Heckenast János munkái. A padokat Igali János, helybéli asztalos készítette. A templomot 1930-ban dr. Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érsek, hercegprímás szentelte fel.

Kategória : Darnózseli

Faszobor park

Kategória : Darnózseli

A község főterén, a templom előtti részen és a tűzoltó egyesület épülete előtt több új faszobor is helyet kapott. Alkotójuk Bálint József. A Fejér megyei fafaragó a szigetközi életet és hitéletet megjelenítő szobraival (Szigetköz fája, Szent József és az ifjú Jézus, Fészekrabló, stb.) a helybéliek számára otthonosabbá, az erre kerékpározók számára pedig vonzó pihenőhellyé tette Darnózseli új főterét.

Kategória : Csorna

Nagyboldogasszony-templom és a Csornai Premontrei Apátság

Kategória : Csorna

Csorna legimpozánsabb épülete a város központjában található Premontrei Apátság és a vele egybeépült plébániatemplom.  A monostort 1180-ban alapította a környék kegyura. Az épület 1790-ben nyerte el jelenlegi késő barokk, klasszicizáló stílusú formáját. A szentély mögött áll a torony. A barokk főoltár 1780, a szószék 1790 körül készült. A főoltárkép Mária mennybevételét ábrázolja. A trónus fölött a prépostság címere, Szent Mihály diadala látható. A bal oldali mellékoltár Szerecsen Mária képe csodálatos módon túlélt egy tűzvészt. A kegykép előtt imameghallgatások történtek, melyekről az első feljegyzés 1761-ből való. A jobb oldali Szent Vendel oltár képe 1874-ben készült. Tabernákuluma a bogyoszlói Kiss Ernő népművész faragása. Az épületében kiállítóhely is működik. Állandó kiállításai bepillantást adnak a Rábaköz és Csorna város egyházi és világi történelmébe. A templom előtti parkban áll az 1780-ból való Mária-oszlop. Talapzatán Szent Flórián, Szent Donát és Szent Sebestyén alakjai láthatók. Közülük emelkedik ki Mária, kezében a gyermek Jézussal.